Megoldásokat hozott az iskolaérettség módosítása

Az ellenzék riogatásaival ellentétben nem okozott rohamot vagy fennakadást az iskolaérettség vizsgálatának új rendszere, a kérelmek elbírálása rendben és időben zajlik – hívta fel lapunk figyelmét Rétvári Bence. Az Oktatási Hivatal adatai pedig arról árulkodnak, hogy a módosítás sok olyan felmentést küszöbölt ki, amikor valójában iskolaérett volt a gyerek.

Eddig döntő többségben engedélyezték a halasztást Fotó: Bach Máté

Jól vizsgázik a megújult iskolakezdési szabály, amely megszüntette a korábbi, intézményenként eltérő gyakorlatot, és az idei évtől egységes szempontrendszerhez és eljáráshoz köti az iskolaérettség megállapítását. Rétvári Bence, a KDNP alelnöke a változás kapcsán lapunknak hangsúlyozta: az új rendszer a gyermekek érdekét szolgálja, hiszen most mindenki a képességeinek megfelelő intézménybe járhat.

– Az iskolakezdés ügyé­ben az elmúlt években nagyon eltérő gyakorlatok alakultak ki. Szakmai magyarázat nem támasztja alá, hogy azonos adottságú, hasonló társadalmi környezetben működő óvodákban mi volt az oka a rendkívül eltérő visszatartási aránynak.

Eddig döntő többségben engedélyezték a halasztást
Fotó: Bach Máté

Az új rendszernek köszönhetően az a hatéves, aki fejlettsége szerint már megérett az iskolára, most nem marad vissza még egy évig az óvodában, hanem megkezdheti iskolai ­tanulmányait – idézte fel. Rámutatott: a kormány szakmai alapon kívánta egységesíteni a gyakorlatokat, így ha a gyermekük még nem iskolaérett, a családok továbbra is megkapják az engedélyt az óvodáztatás meghosszabbítására. Rétvári Bence azt mondja, az iskolaérettség vizsgálatának új rendszere nem okozott rohamot vagy fennakadást, annak ellenére, hogy az ellenzék lépten-nyomon ezt vizionálta a nyilvánosság előtt.

Mint ismert, az idei évtől a szülőknek az Oktatási Hivataltól (OH) kell kérelmezniük az iskolakezdés elhalasztását, ha úgy ítélik meg, gyermekük nem áll még készen arra, hogy iskolapadba üljön.

– Az előzetes kérelmeket 2019. december 31-ig lehetett benyújtani. Ilyenből összesen több mint 17 ezer érkezett a pedagógiai szakszolgálatokhoz. Ezután 2020. január 31-ig volt lehetőségük a szülőknek, hogy kérelmeiket benyújtsák az OH-nak. Ebből közel 11 ezer érkezett, amelyek közül csaknem tízezret dolgozott fel a hivatal – ismertette az adatokat a KDNP alelnöke.

Lapunk egyébként úgy tudja, hogy tavaly 39 527 esetben kértek felmentést a szülők, ehhez képest a mostani 28 ezres kérelemszám jóval kevesebb. A halasztásért folyamodó családok az eddig elbírált esetek döntő többségében idén is megkapták a felmentést, s ha maradnak ezek az arányok, akkor a teljes feldolgozottság esetén is tízezerrel kevesebb gyerek fog az eredetileg tervezettnél tovább óvodában maradni, mint az elmúlt tanévben.

A számok alapján elmondható, hogy a korábbi évek felmentéseinek mintegy negyede lehetett nem kellően megalapozott. Az eddigi szabályozás olyan gyermekek ezreit hagyta óvodában, akik fejlettségük, képessé­geik és érettségük alapján már járhattak volna iskolába.

– A gyermek érdekét az szolgálja, ha az óvodai nevelést követően megkezdheti tanulmányait, mert akkor nagyobb eséllyel sajátítja el az egyes pedagógiai szakaszok végére elvárt ismereteket, képességeket, kompetenciákat

– hangsúlyozta Rétvári Bence, emlékeztetve: az OH természetesen figyelembe veszi a szülői indoklást és a csatolt dokumentumokat, például az óvodai fejlődési naplót, a szakorvosi igazolásokat, az óvodapedagógus, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus vagy a gyermekorvos írásos véleményét. Szakmailag indokolt esetekben tehát nincs mitől tartani. – Nem hagyható figyelmen kívül a gyermek életkora sem. És ne felejtsük, hogy a hivatal döntése ellen minden esetben lehet jogorvoslatot kérni – tette hozzá. Megjegyezte azt is: érkeztek kérelmek hatéves kor előtti iskolakezdés ügyében is, összesen 183 darab.

– Az ellenzék három vádjából tehát egy sem igazolódott be. Valótlan volt a riogatásuk, hogy iskolaéretlen gyerekeket kényszerítenének iskolába, mert a halasztási kérelmek döntő többségét megadta az OH. Valótlan volt a kifogásuk, hogy itt nem kell semmin változtatni, minden jól működik, mert a tízezerrel kevesebb beadott kérelem mutatja, hogy sokszor iskolaérett gyerekek esetében kértek halasztást, ami nem szolgálja a gyermek érdekét. És valótlan volt az a rémisztgetés is, hogy az állami szervek nem tudják feldolgozni a kérelmeket, mert a döntések határidőben megszületnek – húzta alá Rétvári Bence.