Nemzetbiztonsági aggályokat is felvet a techcégek hatalma

Leginkább a techcégek túlhatalmáról és monopóliumáról volt szó az Alapjogokért Központ konferenciáján, ahol Szánthó Miklós, a szervezet vezetője kiemelte, hogy az államoknak reagálniuk kell a kialakult helyzetre. Schanda Tamás, az Innovációs és ­Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a kormánynak az az álláspontja, hogy szuverének csak az államok lehetnek.

A 16 év felettiek többsége a neten tájékozódik, a hatalom azé, aki az információt megszűri számukra Fotó: Reuters

A technológiai vállalatok monopolhelyzetbe kerültek, és esetenként olyan hatalmuk van, amelyhez hasonlók eddig csak az államoknak voltak. Ezt a befolyást jelenleg alig ellensúlyozza bármi is, és az is kérdéses, hogy lehet-e szabályozni, keretek közé szorítani – mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára tegnap Budapesten.

A politikus az Alapjogokért Központ (AK) által szervezett, a digitalizáció és a nemzeti szuverenitás témájában rendezett konferencián szólalt fel, ahol előbb ismertetett véleményéről konszenzus volt a résztvevők között.

A 16 év felettiek többsége a neten tájékozódik, a hatalom azé, aki az információt megszűri számukra
Fotó: Reuters

A konferenciát Szánthó Miklós, az AK vezetője nyitotta meg, aki szintén a „digitális szuverének” túlhatalmáról beszélt, kiemelve, hogy az államoknak reagálniuk kell erre a kihívásra. Az igazgató üdvözölte, hogy az Igazságügyi Minisztériumban létrejött a Digitális Szabadság Munkacsoport, amelynek feladata a techcégek átláthatóságát segítő szabályozás kidolgozása.

Szánthó és a következő előadást megtartó Schanda is egyetértett abban, hogy a Google, a Facebook, az Amazon vagy az Apple példátlan hatalommal bírnak, amely szuverenitási és nemzetbiztonsági aggályokat is felvet.

Az államtitkár szerint a magyar kormány álláspontja határozott és világos: a szuverenitás a nemzetek sajátja, a demokrácia alapja, amely az állampolgárok felhatalmazásán nyugszik. Ezzel szemben pedig a techcégek egy nemzetek feletti, államszerű képződményt hoznak létre, egyfajta virtuális államot, amelynek alattvalói a felhasználók.

Ehhez a folyamathoz érdemben hozzájárul a fogyasztói szokások átalakulása: egy friss kutatás szerint a 16 év felettiek több mint a fele az interneten tájékozódik, a hagyományos médiából csupán 14 százalékuk informálódik rendszeresen.

– A hatalom annál van, aki az információt megszűri számunkra – emelte ki Schanda, utalva ezzel is a techóriásokra. Hozzátette: ezekkel a cégekkel kapcsolatban az átláthatóság, az átlátható működés hiánya is problémát jelent.

A konferencia egy kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott, amelyen Dukász Magor digitális stratéga kiemelte, hogy csakúgy, mint a politikai szocializáció során, a közösségi média használata kapcsán is kiemelkedő szerepet kap a család, az értékek továbbadása. Dukász a közösségi médiával kapcsolatban megjegyezte, hogy az egy csatatér, amelyre fel kell menni, harcolni kell. A stratéga kiemelte, hogy igenis lehetséges jobboldaliként nyerni a Face­book világában is, ahogy ez történt például Donald Trumppal az Egyesült Államokban.

A beszélgetés másik résztvevője, Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos kiemelte, hogy Euró­pa lemaradóban van. Az öreg kontinens sem az innovációk terén, sem azok hasznosítása terén nem tud felmutatni értékelhető eredményeket – értékelt a miniszteri biztos.

Horváth József, az AK biztonságpolitikai tanácsadója, a kerekasztal-beszélgetés résztvevője volt a saját bevallása szerint a teremben az egyetlen, aki nem használja a Google szolgáltatásait. A szakértő szerint csak így lehet védekezni az ellen, hogy a tech­óriás az adatainkkal kereskedjen a tudtunk nélkül. Horváth szerint a következő évek egyik legnagyobb kihívása a magyar állam számára az állampolgárok adatait tartalmazó adatbázisok hatékony megvédése lesz.