Titkosszolgálatok is dolgoznak a vírus vámszedői ellen

Az összes titkosszolgálati eszközök és módszerek használatára törvényileg felhatalmazott hazai szervezet fokozta az operatív munkáját a koronavírus-járvány miatt – értesült róla illetékes forrásból a Magyar Nemzet. A munkaintenzitás növelését elsősorban a korrupcióveszély megnövekedése indokolja.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) különleges egysége szállítja a terrorizmus miatt március 22-én őrizetbe vett szír állampolgárt a Fővárosi Törvényszék Fő utcai épületéhez Fotó: MTI/Mihádák Zoltán

A rendőrség és az ügyészség egyre több járványbűnözőt fog el és juttatja őket a megszolgált helyükre, a rácsok mögé, a koronavírus terjedésével ugyanis felpezsdült az alvilág, és jelentősen megnőtt a korrupció veszélye is. Szakemberek arra hívták fel lapunk figyelmét, hogy az üzletekben megtapasztalható ideiglenes áruhiány vagy éppen az ezzel kapcsolatos alaptalan híresztelések éppúgy növelik a korrupció veszélyét, mint a védőeszközök átmeneti hiánya. Egyesek komoly kenőpénzeket fizethetnek azért, hogy nagyobb mennyiséget beszerezhessenek ezekből, és néhány nap múlva pedig busás felárral piacra dobják a szükségleti cikkeket.

Ugyancsak korrupciós veszélyforrás, hogy az államigazgatás zöme is áttért az online munkavégzésre, és semmilyen soronkívüliséget nem adhatnak az ügyintézők senkinek; kivéve, ha ahhoz nagyon komoly érdek fűződik. Többen próbálkoztak már soron kívül iratokhoz jutni, ám erre engedélyt eddig még senki nem kapott, ezért e téren is várható a visszaélési kísérletek számának szaporodása.

A titkosszolgálati eszközök és módszerek használatára feljogosított szervezetek egyfelől a korrupció megelőzése, másfelől a leleplezése, harmadsorban általános bűnmegelőzési jelleggel fokozták az operatív felderítő tevékenységüket. A hagyományos polgári és katonai titkosszolgálatok mellett a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ), illetve a Terrorelhárítási Központ (TEK) is alkalmazhat titkosszolgálati eszközöket és módszereket. A TEK elsődlegesen továbbra is a terrorizmus ellen lép fel, ám munkájuk során óhatatlanul belebotlanak például a terroristák anyagi hátterét biztosító vállalkozásokba, külföldi és magyar személyekbe.

Nekik új lehetőséget jelent a járványbiznisz, amibe – akár feketén, akár legálisan is – nagy hasznot remélve beszállhatnak. Az NVSZ tisztjei a hivatásos állomány mellett az állami alkalmazottakra is ügyelnek, őket próbálják védeni, illetve ha kell, elrettenteni a korrupciótól. Fontos tudnivaló, hogy a titkosszolgálati módszerek közé tartozik például az is, amikor egy magát civilnek – például vállalkozónak, netán bűnözőnek – álcázó fedett (vagy ahogy maguk között mondják: „fedeles”) nyomozó úgymond próbát tesz, és megpróbálja megvesztegetni az illetékest.

Napjainkban a nemzetbiztonság szempontjai is a szokottnál és jobban az előtérbe kerültek. Az Alkotmányvédelmi Hivatal – azaz a polgári elhárítás – a nemzetgazdaságilag meghatározó cégeket állandó felügyelet alatt tartja, ez csak fokozódott azoknál a cégeknél (71 stratégiai vállalat), ahová a járványügyi veszélyhelyzet miatt katonatisztek érkeztek, hogy a vállalatvezetés munkáját összehangolják a nemzet, az állam érdekeivel. A titkos­szolgálati operatív munka során egy sor bűnügyileg értékelhető információ is keletkezik, amelyeket a nyílt nyomozásokat végző rendőrökkel, illetve nyomozó ügyészekkel osztanak meg, ezzel is fokozva a hatóságok munkájának eredményességét, illetve fokozzák a büntetőeljárások megtorló és elrettentő jellegét.