Aláírás a fővárosi színházakról – Íme, a részletek

A közlemény arra is kitér, hogy a színházak gazdálkodását Budapesten is felügyelő bizottságok ellenőrzik.

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter Facebook-bejegyzésében bejelentette, hogy megszületett a megállapodás a kormány és a fővárosi vezetés részéről a fővárosi színházakról.

https://www.facebook.com/gergely.gulyas.585/photos/a.1447763668813741/2570366053220158/?type=3&theater

A megállapodás 2024. december 31-ig szól – olvasható Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Karácsony Gergely főpolgármester közös közleményében, amelyet a Miniszterelnökség juttatott el az MTI-hez.

A megállapodás értelmében 2020-tól a főváros egyedül, kormányzati támogatás nélkül finanszírozza a Katona József, a Radnóti, az Örkény és Trafó színházakat, amelyek vezetőinek kinevezéséről a Fővárosi Közgyűlés önállóan dönt. A József Attila, a Madách, az Új Színház, a Vígszínház, a Budapest Bábszínház és a Kolibri megmaradnak fővárosi fenntartású színházaknak, de működésüket egyedül a kormány biztosítja – olvasható a közleményben.

„A kormány vállalja, hogy 2024 év végéig kizárólag a főpolgármester egyetértésével nevez ki vezetőt a Vígszínház élére, míg a főváros elfogadja, hogy a Thália Színház az Operettszínházhoz hasonlóan állami tulajdonú és fenntartású színház lesz, úgy, hogy a Thália épületét és a színházat működtető gazdasági társaságot a kormány külön szerződésben megvásárolja a fővárostól. A szabadtéri színházak tekintetében a megállapodás megerősíti, hogy a Margitszigeti Szabadtéri Színház önálló színház lesz, működését a kormány biztosítja, vezetőjét az emberi erőforrások minisztere nevezi ki” – tartalmazza a közlemény.

A budapesti független színházak állami támogatását egy külön kuratórium osztja el, amelynek tagjait a miniszter a főpolgármester egyetértésével nevezi ki és a miniszter vállalja, hogy a kuratórium szakmai ajánlásaitól a támogatások odaítélése során nem tér el.

Mint írják, a megállapodásnak része az is, hogy az aláírók a „színházak művészeti szabadságának korlátozására alkalmas magatartás tanúsításától tartózkodnak, így nem adnak sem utasítást, sem nem gyakorolnak egyéb módon nyomást a színházak ügyvezetőire vagy más munkavállalóira a művészeti szabadság körébe tartozó” kérdésekben.

A közlemény felidézi, hogy ma, a színházak és előadóművészek, a színházi dolgozók és a közönség számára is nehéz, a színházakat, zenekarokat, társulatokat, az egész előadóművészeti szakmát leállásra kényszerítő járványhelyzet idején a főváros és a kormány különösen fontosnak tartja, hogy közösen biztosítsák a színházi alkotóközösségek művészi szabadságon alapuló, anyagilag is biztonságos, kiszámítható működését.

Az összegzés szerint a feleket három közösen vallott alapelv vezette a tárgyalásokon. A kormány és a budapesti önkormányzat is a nemzeti kultúra különösen értékes részének tartja a sokszínű, a nézőket magas művészi színvonalon kiszolgáló budapesti színházi életet, közös cél e sokszínűség és magas művészi színvonal megőrzése.

Ugyancsak nagy értéke a budapesti színházi életnek a művészi szabadság teljes érvényesülése. A főváros és a kormány is elkötelezett az alkotói szabadság maradéktalan tiszteletben tartása iránt – írták.

„Végül alapvető célként vezette a megállapodó feleket a színházbéke megőrzése. A nyugodt alkotó légkör fönntartása érdekében a kormány és a főváros kifejezetten törekszik a kultúrharc elkerülésére, a színházbéke megőrzésére Budapesten is” – olvasható a közleményben.

A közlemény arra is kitér, hogy a színházak gazdálkodását Budapesten is felügyelő bizottságok (fb) ellenőrzik. A felek megállapodtak, hogy a kizárólag önkormányzati finanszírozású színházak működését a kizárólag a Fővárosi Közgyűlés által kinevezett tagokból álló fb-k ellenőrzik. A kormány által kizárólagosan finanszírozott budapesti színházaknál három, a Fővárosi Közgyűlés által kinevezett és kettő, a miniszter által megbízott tagból álló fb ellenőrzi a működést. A főváros vállalta, hogy e felügyelőbizottságok önkormányzat által megbízott egyes tagjai megbízatásának megszűnése esetén annak a képviselőcsoportnak a javaslata alapján bíz meg új tagot, amely a megszűnt megbízatású tagot jelölte.

A megállapodás alapján a kormány olyan társulatok jelentős finanszírozását is vállalja, amelyek nem állami fenntartásban működnek. Ezen társulatok és intézmények működésével kapcsolatban a kormányt semmilyen jogosítvány nem illeti meg. Így jelentősen megnő a Budapesti Fesztiválzenekar állami támogatása: idén 1,65 milliárd forint, 2021 és 2024 között évente 2 milliárd forinttal támogatja az állam a zenekart, míg az önkormányzat évente 240 millió forint támogatást nyújt Fischer Iván társulatának.

A budapesti Centrál Színház idén 250 millió forint támogatást kap a kormánytól és a miniszter törekszik arra, hogy e támogatás a következő években is hasonló nagyságrendű legyen.

Az öt évre szóló megállapodást súlyos szerződésszegés esetén bármelyik fél felmondhatja – tartalmazza a közlemény. „A kormány és a Fővárosi Önkormányzat fontosnak tartja, hogy fennálló és jövőbeni vitáik mellett mindig törekedjenek az együttműködésre, a közösen rendezendő kérdéseknek a budapestiek érdekét szem előtt tartó megoldására” – olvasható a tájékoztatóban.