Később házasodnak és vállalnak gyermeket a nők

A házasságkötés és az első gyermek vállalásának életkora dinamikusan emelkedett az elmúlt évtizedekben – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal elemzéséből. Utóbbi nagyobb mértékben növekedett, ennek eredményeként arányaiban több gyermek született házasságon kívül. Jó hír, hogy 2011 után emelkedett a termékenység.

Negyedére csökkent a kétgyerekes anyák száma Fotó: Mirkó István

A nők első házasságkötésének átlagos életkora több mint nyolc évvel, az első gyermekek világra hozatala 5,8 évvel emelkedett a rendszerváltás óta – mutatott rá frissen közölt elemzésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Hozzátették: ennek eredményeként 2008 óta korábban születnek meg az első gyermekek, mint ahogy az első házasságok megköttetnek. Mindez a házasságon kívüli születések arányának emelkedésével járt együtt.

A gyermekvállalás életkorának kitolódása különösen a 2010-es évek elejéig volt jelentős, ezt követően lelassult, majd alig változott. 1990 és 2010 között több mint 5,2 évvel, 2011 és 2018 között viszont csak mintegy 0,4 évvel nőtt a szülő nők átlagos életkora első gyermekük vállalásakor. Ez azt jelenti, hogy a termékenység visszaesése és a gyermekvállalás életkorának kitolódása párhuzamosan zajlott, a két jelenség között szoros, akár ok-okozati összefüggés is lehet. A 2011 óta történt termékenységemelkedés viszont csak igen mérsékelten emelte, sőt néhány évig még csökkentette is a nők átlagos életkorát az első gyermekük születésekor.

A változások hatására jelentősen módosult a gyermekvállalás életkor szerinti profilja. A leglátványosabb visszaesés a húszas éveik első felében járó nőknél volt, akik korábban a leggyakrabban vállaltak gyermeket, termékenységük kevesebb mint egyharmadára esett a rendszerváltás óta. Egyharmados volt a csökkenés a 25–29 éves nők körében is. Ezzel párhuzamosan kétszeresére nőtt a 30-34 éves, és csaknem háromszorosára a harmincas éveik második felében járó nők termékenysége.

Negyedére csökkent a kétgyerekes anyák száma

A KSH elemzése arra is rámutatott, hogy összességében a harminc év alatti nők szülésgyakorisága nagyobb mértékben csökkent, mint ahogy az ennél idősebb nők termékenysége nőtt. Míg 1990-ben a tervezett gyermekek 81 százaléka már megszületett a nők húszas éveiknek végéig, addig ez az arány 49 százalékra csökkent, vagyis a 2018. évi gyermekvállalási gyakorlat mellett a kívánt gyermekek többségét harmincévesen vagy efölötti életkorban hozzák világra az anyák. A későbbi gyermekvállalás következtében jelentősen módosult a harmincéves nők gyermekszám szerinti összetétele. A leglátványosabb változás a gyermektelenek és a kétgyermekesek arányában történt.

A rendszerváltás idején a harmincéves nők csaknem fele már a kétgyermekes családokhoz tartozott, és rendkívül alacsony, alig 13 százalékos volt a gyermektelenek aránya. Ezzel szemben a 2019. január 1-jei adatok szerint a harmincéves nők 56 százaléka gyermektelen volt, és csak 13 százalékuk hozta világra második gyermekét. Ez azt jelenti, hogy a harmincéves gyermektelen nők aránya több mint négyszeresére emelkedett, a kétgyermekeseké pedig mintegy negyedére csökkent a rendszerváltozás óta. A legkisebb változás az egygyermekes nők arányában történt, hányaduk 24 és 30 százalék között mozgott az elmúlt közel három évtizedben, és a rendszerváltás idején is csaknem annyian tartoztak közéjük (26 százalék), mint jelenleg (24 százalék). A három- vagy többgyermekes nők aránya csaknem felére csökkent, 13,3 százalékról 6,8 százalékra.

Mindezen változások a gyermekek átlagos számában is megmutatkoznak. A rendszerváltás idején a harmincéves életkorig világra hozott gyermekek átlagos száma 167 gyermek volt 100 nőre számítva, a jelenlegi hasonló életkorúaknál viszont mindössze 75 gyermek, vagyis a gyermekek jelentős része a nők harmincéves életkora után születik meg. A harminc év feletti gyermekvállalásnak azonban kockázati tényezői is vannak. Ez a kockázat 35 éves életkorig viszonylag alacsony, ezt követően viszont növekszik, a negyven év feletti gyermekvállalásnál pedig erőteljesen felgyorsul.