Nagycsütörtökön az utolsó vacsorára emlékeznek a keresztények

A nagycsütörtökkel megkezdődik a húsvéti szent háromnap, az egyházi év legfontosabb időszaka. Csütörtök este az utolsó vacsorára emlékeznek a keresztények.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) közleménye szerint délelőtt a főszékesegyházakban bemutatott szentmisén a püspökök megszentelik a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a krizmát, amelyet bérmáláskor, egyházi rend kiszolgáltatásakor és templomszenteléskor használnak.

A püspök együtt misézik az egyházmegyében szolgáló papokkal, akik megújítják a szenteléskor tett ígéreteiket.

Veres András győri megyéspüspök, az MKPK elnöke délelőtt 10 órakor mutat be krizmaszentelési szentmisét a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban, ezt a Duna Televízió közvetíti – írták.

Hozzátették: idén a koronavírus-járvány miatt több székesegyházban későbbre halasztják ezt a szentmisét.

Az esti liturgiában felidézik az utolsó vacsorát, Jézus elárultatását és elfogatását. Az utolsó vacsora az első szentmise és az oltáriszentség alapításának ünnepe. Ezen a vacsorán hangzott el a jézusi parancs, hogy „szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket” – idézték, hozzátéve, hogy ez a tanítás különösen időszerű a jelenlegi helyzetben.

A szertartás része a lábmosás, amivel Krisztus tettére emlékeznek, aki az utolsó vacsorán szeretetének jeléül megmosta tanítványai lábát.

Jézus elfogatását, elhurcolását jelképezi a szentmise végén az oltárfosztás. A terítőt és a díszeket eltávolítják az oltárról, az oltáriszentséget pedig a pap egy mellékoltárhoz viszi.

„A szertartás végén a csend jelzi a Jézus szenvedésével együtt érző fájdalmat” – tették hozzá.

Idén a nagycsütörtök esti szertartást leegyszerűsítve, és a hívek részvétele nélkül tartják meg, de csaknem minden egyházmegyében közvetítik az egyházmegye honlapján, Youtube-csatornáján vagy Facebook-oldalán.