Álszent ellenzéki botránykeltés a járvány idején

Noha most nőgyűlölettel vádolja Kövér Lászlót az ellenzék és médiája, ugyanők hallgattak, amikor Jávor Benedek szexista bejegyzésben kommentálta Novák Katalinnak egy Silvio Berlusconival közös fotóját, vagy amikor Tordai Bence képződmények nevezte Handó Tündét. A házelnök elleni lejárató kampány ráadásul kísértetiesen hasonlít a Gyurcsány Ferenc egyik védjegyévé vált „köteles beszéd” koncepciójára. – Az ellenzék a járványhelyzet idején is a totális, minden púdert nélkülöző kormányellenes politizálást választotta – mondta a Magyar Nemzetnek Szánthó Miklós. Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint ennek része az egészségügyi intézkedések iránti bizalmatlanság-gerjesztés, a bevezetett különleges jogrenddel kapcsolatos fake news-hadjárat, a nyílt társadalom hálózatának Magyarországot „leminősítő” kamujelentés-sorozatai és az olyan lejárató kampányok is, melyet a házelnök ellen generálnak.

Ki gondolta, hogy újra a baloldal vezére lesz? Fotó: Teknős Miklós

amikor Debreczeni József: Az Új miniszterelnök című könyvében így vallott: „Úgy tűnik, hogy elveszítjük a választásokat. Összehívok magamhoz öt embert. Pontosabban hármat, merthogy összesen vagyunk öten. Mi ketten: Klára meg én, és jön Gál Zoli meg még két ember, akiknek a nevét nem fogom megmondani. Azért nem, mert a magyar reklámszakmában ma jó nevű emberek. A piacon működnek, ártana nekik a dolog. Tehát Gál van ott, a feleségem, meg ez a két ember (…) és azon a pénteken, ott nálunk, úgy döntünk, hogy ezt a kötélügyet kell megcsinálni.”

„Mi csináltuk meg a köteles akciót is. Semmi kétség: ami elhangzik, az képileg erőteljes, sőt durva, de nem agresszív, és nem fenyegető. Kövér nem akar akasztani. De amit mond, az – egy kis rossz szándékkal – ellene fordítható. Még kiforgatni se nagyon kell, csak kihasználni a benne rejlő lehetőségeket, és mi összerakjuk.”

– A járvány magyarországi megjelenésekor pár napig talán úgy tűnt, hogy a balliberális oldal – melynek már évek óta része a protofasisztából a szivárvány minden színében tündöklővé vált Jobbik is – félreteszi percpolitikai megfontolásait és a nemzeti egységfront részeként támogatja a pandémia elleni küzdelmet. Sajnos rövid időn belül kiderült, hogy ilyen „forradalmi kísérletezéssel” nem vádolható az ellenzék, a járványhelyzet idején is a totális, minden púdert nélkülöző kormányellenes politizálást választották – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Szánthó Miklós.

Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint ennek legdrámaibb megnyilvánulása a veszélyhelyzethez való hozzáállás, az, hogy egy valóban vészterhes időszakban is csak aláásni igyekeztek azt a jogi keretrendszert, ami nélkülözhetetlen a közegészségügyi érdek megóvásához. – Gondoljunk csak arra, hogyan igyekeztek lassítani a koronavírus-törvény elfogadását. De mindennek része nyilván az egészségügyi intézkedések iránti, roppantul felelőtlen bizalmatlanság-gerjesztés, a bevezetett különleges jogrenddel kapcsolatos fake news-hadjárat, a nyílt társadalom hálózatának Magyarországot „leminősítő” kamujelentés-sorozatai és az olyan lejárató kampányok is, melyet a házelnök ellen generálnak – mondta Szánthó.

Mint fogalmazott: azt erősen sejteni lehet, hogy milyen mechanizmusok állhatnak utóbbi hátterében, hiszen például Gyurcsány Ferenc évekkel ezelőtt érzékletesen kifejtette egy könyvben, hogy hogyan is csinálták meg a „köteles akciót”, kiforgatva Kövér László akkori szavait.Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint valamennyi felsorolt jelenséget összeköti a magyar balliberálisokra sajnos történelmileg jellemző attitűd: azaz, hogy amikor csak tehetik, rárontanak saját nemzetükre.

– Ez mutatkozott meg Szabó Tímea magyarellenes felszólalásában is, és Kövér László az egész jelenséget valóban nagyon visszafogottan minősítette. Sajnos kíméletlennek tűnő dolog ezt kimondani, de hasonló események után csak erősödik az a kép, hogy az ellenzék egész egyszerűen képtelen örömet lelni saját magyarságában – jelentette ki Szánthó. Hangsúlyozta: ha a Trianon óta eltelt 100, illetve az államalapítás óta eltelt 1000 esztendőnek van valami tanulsága, akkor az az, hogy az ország mindig akkor volt sikeres, amikor saját magyar modell alapján működött.

Szerinte a baloldal ezzel szemben valamiféle megmagyarázhatatlan és teljesen illogikus „utolérési vágytól” hajtva folyamatosan külföldi minták másolását látja célszerűnek, ami nyilvánvalóan azzal jár, hogy az óhajtott „felzárkózás” érdekében szükséges feladni magyarságunkat, hiszen különben nem felelünk meg az „európai értékeknek” vagy a „nemzetközi standardoknak”.

– Egy nagyon sajátos megfelelési kényszer jellemzi ezt a szocialisztikus testtartást, ami abban csúcsosodik ki, hogy mindig fontosabb egy külső politikai aktor – legyen az Berlin, Moszkva, Brüsszel vagy „tekintélyes szakértők” – állította mércét megugorni, mint a magyar nemzet érdekeit érvényesíteni. A magyar balliberálisok ezért is „jó szövetségesei” mindig a gyarmatosítóknak, akik hol fizikai, hol szellemi, hol jogi eszközökkel törekednek a magyar szuverenitás elporlasztására – összegzett Szánthó Miklós.