Jobbikos belharcok: Sneider, majd Varga-Damm is üzent

Nem mond le parlamenti alelnöki tisztségéről Sneider Tamás; a Jobbik politikusa ezt csütörtök délután jelentette be közösségi oldalán. Közölte: munkáját minőségi kritikával nem illették. Időközben Varga-Damm Andrea is vitába keveredett a Jakab-féle vonallal.

A politikus bízik abban, hogy „a frakció elnöksége nem süllyed arra a szintre, hogy a házelnökkel kezdjen el kooperálni” eltávolítása érdekében.

Ha a frakció ki is zár soraiból, akkor sem lépek ki a pártból. Ezért a pártért, ezért a közösségért én már rengeteget dolgoztam, rengeteg áldozatot hoztam, rengeteg jogos és jogtalan támadást elviseltem. Én úgy érzem, hogy tettem már le annyit a képviselői munkámmal is az asztalra, amiért cserébe a minimum, amit megérdemlek, hogy ne kelljen csöndben elballagnom, amikor már nincs rám égető szüksége a jelenlegi elnökségnek – fogalmazott Sneider Tamás.

Hétfőn közölte az MTI-vel Szilágyi György, a Jobbik szóvivője, hogy a párt visszahívja 2014 óta betöltött parlamenti alelnöki tisztségéből Sneider Tamást, helyére Balczó Zoltánt jelölik.

Közlése szerint a lépés „nem személyről, hanem feladatról szól”, hiszen minden posztra megpróbálják a legmegfelelőbb személyt állítani.

Közben egy másik ügy is borzolta a kedélyeket a pártban, melynek kapcsán a Facebookon Varga-Damm Andrea írt hosszú bejegyzést:

„A Jobbik Magyarországért Mozgalom vezetése a tegnapi napon a következőt közölte velem: felszólítanak országgyűlési képviselői mandátumom visszaadására. Miről is van szó? Az Országgyűlésbe beérkező javaslatot először a frakcióelnökség látja, s dönti el, hogy kit kér fel témafelelősnek. Engem a két év alatt 52 alkalommal kért fel. Témafelelősként és szakpolitikusként letettem egy ajánlást a T/10309 számú javaslat szavazására kellő időben a frakcióvezetés asztalára, ami 37 törvényt módosított 192. §-on keresztül.

Részemről a szakmai döntést meghoztam, ezért természetesen vállalom a felelősséget. A törvényjavaslat járt a Honvédelmi és rendészeti Bizottságban, az Igazságügyi Bizottságban és a Törvényalkotási Bizottságban. A frakcióvezetésnek volt bőven ideje, hogy ezt a törvényjavaslatot áttanulmányozza mind a kiosztás előtt, mind azt követően. Mindezek tudatában a frakcióvezetés meghozta a politikai döntést is, mely az én szakmai ajánlásommal egybehangzó volt.

A frakcióvezetés döntése értelmében a frakció a törvénymódosító javaslatcsomagot megszavazta a frakcióigazgató felhívására. Megnyugtató volt számomra, hogy a szavazás napján később a Jobbik azon szakmai támogatója, aki a problémásnak nevezett új szabályozás ügyében szaktekintélynek tekinthető, írásban közölte, nem követtem el hibát.

A szavazás utáni napon reggel – megdöbbenésemre – a frakcióvezetés felülbírálta a saját korábbi döntését, azt helytelennek bemutatva – szakmai érvekkel alá nem támasztva -, bocsánatot kért a polgároktól.

Ebből a folyamatból a Jobbik vezetése arra a döntésre jutott, hogy mindezért személyemet terheli a felelősség, s ezért nekem 24 órán belül vissza kellene adnom a mandátumomat. A keddi szavazási napon 21 javaslatról szavaztunk, amelyből 6 volt a nekem kiosztott téma. Négy javaslatnál nemet ajánlottam a frakciónak, kettőnél igent. Ezen a szavazási napon a Jobbik frakció négy alkalommal szavazott együtt a kormánypártokkal a frakcióvezetés döntése alapján.

Azért volt kedvező számomra, hogy a mandátum kérdésében 24 óra rendelkezésemre állt a döntés meghozatalához, mert ez elegendő idő volt arra, hogy megismerjem a Jobbik tagságának, s a támogatóimnak e döntéssel kapcsolatos kérését. A mintegy összesen 1200 üzenetnek, levélnek, telefonhívásnak, vagyis az aktív tagság jelentős része kérésének eleget téve, nem hagyom cserben sem a Jobbik közösségét, sem az engem támogató polgárokat, ezért nem adom vissza a mandátumomat.”