Méltatlan vitát provokált Karácsony Gergely főpolgármester

Parttalan vita kiprovokálásával és a több tucat szakember munkájának hiteltelenítése árán próbálja Karácsony Gergely főpolgármester elterelni a figyelmet a Pesti úti idősotthon tragédiájában viselt felelősségéről – állítja György István. A Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára szerint az általa felügyelt kormányhivatalok munkatársaira a szokásosnál lényegesen nagyobb teher hárult a veszélyhelyzetben, de a kollégák példásan helytálltak.

A Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára szerint az online intézhető ügyek köre tovább fog bővülni Fotó: Mirkó István

– A Pesti úti idősotthon kapcsán ideális esetben jogi-szakmai vita lenne, de ez mégis politikai kérdéssé vált. Ebben mi a felelőssége önöknek és Karácsonynak?

– Az ügyet a főpolgármester és a fővárosi vezetés terelte politikai síkra, amikor a kormányhivatali vizsgálatok eredményeire politikai vádaskodással reagált. Egy konkrét példa: amikor megjelent a hír, hogy öt vizsgálatból négyszer nem volt jelen orvos a Pesti úton, holott ez napi nyolc órában kötelező lenne, akkor erre a főpolgármester úr azt válaszolta: „Nagy baj lenne, ha ott lenne, mert egyébként pontosan tudják, hogy Covid-fertőzött.” Ez válasz lehet Karácsony politikai táborának, de a felvetett problémára semmiképp. A fenntartónak ugyanis kötelezettsége, hogy legyen kompetens egészségügyi szakember az idősotthonban napi nyolc órában. Ha az egyik orvos épp Covid-fertőzött, akkor másik orvosnak kell ott lennie. A médiapolitizálással nem védhető, hogy ötszöri vizsgálatból négyszer nem találtak orvost az intézményben. Talán korrektebb lett volna azt mondani: valóban nem volt egészségügyi szakember a helyszínen, de megteszünk mindent, hogy a hatodik napon ott legyen, mégpedig napi nyolc órában. A helyzet az, hogy a főváros vezetése láthatóan nem készítette fel az idősotthont a járványra, nem hozta meg időben a döntéseket. Egyébként nem csak a Pesti úton van gond, a Vázsonyi Vilmos idősotthonban és a Kamaraerdei úton is tömeges a fertőzés.

– A kormányhivatalok népegészségügyi szakembereinek feladatai megsokszorozódtak a járványügyi helyzetben. Mutatkoztak-e problémák a megnövekedett terhelés nyomán?

– Külön köszönetet szeretnék mondani a kormányhivatali és járási hivatali népegészségügyi munkatársainknak, mert a védekezés során a legnagyobb többletterhet talán éppen ők kapták és derekasan helytálltak. A feladatukhoz tartozott például a fertőzöttek kontaktkutatása; a pozitív betegek vagy a külföldről hazatérők esetén is ők rendelték el a házi karanténokat, ami tízezer fölötti határozathozatalt jelentett két hónap alatt. Ha gócpontokat észleltek, akkor a kollégák együtt mozogtak a mentőszolgálattal, de felügyelték például az idősotthonokat is az országos tisztifőorvos asszony által elrendelt járványügyi ellenőrzés során. Az óriási terhelés ellenére rendszerszintű problémát nem tapasztaltunk.

A Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára szerint az online intézhető ügyek köre tovább fog bővülni
Fotó: Mirkó István

– A kormánymegbízott által vezetett védelmi bizottságok útján, a kormányhivatal közreműködésével védőfelszereléseket biztosítottak a háziorvosoknak, az egészségügyi alapellátásban dolgozóknak és az érettségizőknek. Mennyi felszerelést osztottak szét?

– Az érettségik során az Emberi Erőforrások Minisztériumával és a Klebelsberg Központtal szorosan együttműködtünk, aminek eredményeként mindenki kapott szájmaszkot, a tanárok kesztyűt is, és tízezer liter kézfertőtlenítő szert is biztosítottuk. A felszereléseket a kormányhivatalok osztották szét az intézmények fenntartóinak, ami komoly logisztikai feladat volt. Emellett mintegy tízmillió maszkot és több mint kétmillió pár kesztyűt juttattunk el a háziorvosoknak, valamint a fogorvosi alapellátás, a gyermekorvosi ügyeletek, a szociális intézmények számára, köztük az idősgondozó intézmények számára, amelyekben összesen 56-57 ezren laknak.

– Az optimista forgatókönyv szerint a veszélyhelyzet végéhez közeledünk, amellyel megszűnnek a különleges felhatalmazások. Nemcsak a kormánynak van rendkívüli jogköre, hanem a polgármestereknek is. Hogyan bántak ezzel a hatalommal a települések vezetői?

– A katasztrófavédelmi törvény felhatalmazza a polgármestert, hogy a legtöbb kérdésben járványhelyzet idején a képviselő-testület helyett döntéseket hozzon. Minthogy erre még nem volt példa, Pogácsás Tiborral, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkárával összeállítottunk egy útmutatót, amelyben a gyakran előforduló kérdésekre részletes válaszokat adtunk. Nagy hangsúlyt helyeztünk arra, hogy felhívjuk a figyelmet a szükségesség és arányosság követelményére: a rendkívüli felhatalmazást a hatékonyabb védekezés érdekében kell használni. Az önkormányzati döntések törvényességét a kormányhivatalok felügyelik, és tapasztalataink szerint az önkormányzatok többsége jól vizsgázott a rendkívüli helyzetben.

– A sajtóhírek szerint történhettek visszaélések. A legkirívóbb talán, hogy Niedermüller Péter, a VII. kerület DK-s polgármestere több tíz milliós ügyvédi megbízásban részesítette Czeglédy Csabát. Mire számíthatnak a polgármesterek?

– Egy ügyvédi megbízási szerződés esetén is azt vizsgálja a kormányhivatal, hogy az a járványhelyzetben az önkormányzat működőképességét szolgálja-e. A VII. kerület esetében a kormányhivatal tett törvényességi észrevételt, amelyre a képviselő-testületnek kell reagálnia. Amennyiben nem fogadják el, akkor a kormányhivatal bírósághoz fordulhat. Azért Czeglédy Csaba többmilliós megbízásai kapcsán erős kérdés az is, hogy az ellenzéki polgármesterek vajon miért tömik ki ennyi pénzzel szolgaian Gyurcsány Ferenc börtönviselt ügyvédjét. Más ügyek is kaptak országos figyelmet: volt olyan polgármester, aki egymaga fogadta el a település költségvetését, de olyan is előfordult, hogy egy településvezető-helyettest nevezett ki. Előbbi esetben akkor élt volna vissza a hatalmával a polgármester, ha az elkülönített vagy átcsoportosított pénzt nem a járvány elleni védekezésre használta, míg az utóbbi döntés szintén alátámasztható lehet, hiszen egy esetleges betegség ­miatt nem maradhat vezető nélkül a település. Ebben az esetben az elfogadható megoldás az, ha a járványhelyzetet követően ez a döntés visszakerül a képviselő-testület kezébe.

– A járvány nyomán fellépő gazdasági válság következményeként sokan vesztették el a munkájukat. Az álláskeresési járadék igénylése a kormányhivatalok, járási hivatalok foglalkoztatási osztályán történik. Felkészültek arra, hogy hirtelen sok ügyfelet kell fogadniuk?

– Az álláskeresők e-mailben és e-pa­píron is tudnak regisztrálni, az álláskeresési járadékot pedig a regisztráció napjától kezdve állapítjuk meg akkor is, ha a személyes megjelenésre csak később kerülhetett sor. A szükségessé vált korlátozások miatt senkit nem érhet hátrány. A kormányzat szándéka, hogy annyi munkahelyet hozzon létre, amennyi a járvány miatt megszűnt, és három hónapon belül a lehetőségekhez képest mindenki visszataláljon a munka világába. Ennek érdekében a kormány többféle munkahelyvédelmi támogatást is bevezetett, amiket szintén a kormányhivatalok foglalkoztatási osztályain lehet igényelni, ilyen ­például a rövidített foglalkoztatási formákhoz, német nevén a kurzarbeithoz járó állami bértámogatás. Ennek többféle konstrukciója van: napi négyórás foglalkoztatás esetén havi 70 ezer forint támogatást kaphatnak a munkavállalók, a napi négy óránál rövidebb foglalkoztatás esetében pedig akár 100 ezer forintot. A korlátozások enyhítésével ma már ismét személyesen is felkereshetők az ügyfélszolgálatok, de továbbra is azt javasoljuk, hogy aki teheti, elektronikusan nyújtsa be a kérelmeket.

– Más területen is egyszerűsítették az ügyintézést a járvány miatt?

– A bürokráciacsökkentést már 2011-ben elkezdte a kormány. Arra törekszünk, hogy a legtöbb ügyben mérsékeljük a személyes találkozások számát, amivel időt is spórolunk. Ennek érdekében a veszélyhelyzetben a legtöbb ügyfajtában bevezettük az úgynevezett ellenőrzött bejelentést. Ez azt jelenti, hogy nincs szükség bonyolult engedélyezési eljárásra, elegendő egy bejelentés, és ha a hatóság nyolc napon belül nem tiltja meg a tevékenységet, akkor azt a kilencedik naptól el lehet kezdeni. Ilyen például egy üzlet működése vagy egy építmény használatba vétele, de kevés kivételtől eltekintve valamennyi hatósági ügy ide tartozik. Természetesen, ha a beadvány hiányos, vagy olyan tevékenységre irányul, ami életveszélyt, biztonsági problémát vagy környezetterhelést jelent, akkor a hatóság azt megtiltja, és ez esetben a szokásos engedélyeztetési eljárást kell lefolytatni. Ez utóbbira példa a fegyvertartási engedély, a gyámügyi kérdések és a szociális juttatásokkal kapcsolatos ügyek is. A bejelentéseket a kormányhivatalok elektronikusan fogadják.

– Az elektronikus ügyintézéssel valóban csökkenthetők a találkozások. Ezeket a járványhelyzet után is megtartják és továbbfejlesztik?

– Az óvatosság továbbra is indokolt, a védekezés legfontosabb ­intézkedéseit továbbra is fenn kell tartani: szükséges a maszkviselés, a kézfertőtlenítés és a távolságtartás a hivatalokban is. Korábban is célunk volt az ügyintézés elektronizálása, amelyre most már az ügyintéző és az ügyfelek találkozásának csökkentése céljából is szükség van. Olyan online ügyfélfogadást szeretnénk bevezetni több ügytípusban, ahol az ügyfél virtuálisan ül szemben az ügyintézővel, mint egy chatszobában. Ennek köszönhetően már nem kell kormányablakba menni ahhoz, hogy pótoljunk egy elveszett személyit, vagy új lakcímet jelentsünk be.