Nemzeti emlékhely lesz a mátraverebély-szentkúti kegyhely

Az évente kétszázezer látogatót fogadó búcsújáróhely az elmúlt hónapok alatt is fejlődött.

A vasárnapi mise résztvevõi a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyen 2020. március 15-én. A katolikus búcsújáróhelyen az új koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében szabadtéren tartják a szentmiséket. Fotó: MTI/Komka Péter

Nemzeti emlékhellyé nyilvánították a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyet – tájékoztatta a Nógrád megyei búcsújáróhely pénteken az MTI-t.

Mint írták, a nemzeti emlékhely olyan, a történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amely a nemzeti, illetve a magyar nemzet és az ország területén élő nemzetiségek összetartozását erősíti, és identitásképző jellegénél fogva a nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bír.

Az emlékhellyé nyilvánítás előkészítését, az adminisztratív, ellenőrzési feladatokat a Nemzeti Örökség Intézete végezte el – tették hozzá.

Szabadtéri misék a járvány idején
Fotó: MTI/Komka Péter

Idézték Orosz Lóránt kegyhelyigazgatót, aki nagy örömmel fogadta a Országgyűlés rendelkezését, amely Szentkutat nemzeti emlékhellyé nyilvánította. Annál is inkább, mert a parlament a bányászati törvényt úgy módosította, hogy ezáltal a kegyhely védettebbé vált a szúpataki mészkőbánya tervezett újranyitásával szemben, amely a csendet, a tiszta levegőt és a természeti környezetet nagyban veszélyeztette volna.

A közlemény kitér arra is: az évente kétszázezer látogatót fogadó búcsújáróhely az elmúlt hónapok alatt is fejlődött: félig elkészült a Csend Háza, amely télen fűtött, elcsendesedésre alkalmas helyként működik majd az év végétől. Épül a szállások előtti fedett foglalkoztató, a nagy parkolót lezáró kerítés és elkészült a kegytemplom új, festett ablakainak egy része is.