Tervben a Covid-ambulancia

A járványhelyzet frontintézményeként továbbra is a Dél-pesti Centrumkórház Szent László-telephelye látja el a legtöbb súlyos állapotban lévő, intenzív ellátást igénylő Covid-beteget. Az intézmény főigazgatója a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy a koronavírus-járvány kezelése során sikeresen alkalmazták azokat a terápiákat, amelyekben mint országos hematológiai és infektológiai intézetnek nagy tapasztalatuk van. Vályi-Nagy István hangsúlyozta, hogy kórházukban fontos és előremutató kutatások zajlanak a vérképzőszervi megbetegedések újfajta, innovatív kezeléseihez.

A főigazgató új készítményekkel is küzdene a vírus ellen Fotó: Mirkó István

A járványidőszakban több mint ötezren keresték fel koronavírus-gyanúval az intézmény ambulanciáját, ahová 414 Covid-pozitív beteget vettek fel. Jelenleg is hatvan vírusfertőzött fekszik a kórházban, az ország lélegeztetett pácienseinek többségét ott kezelik. Intenzív osztályon eddig hatvanhat koronavírusos beteget ápoltak, most már csak kilencen vannak – számolt be az intézményük aktuális adatairól a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematoló­giai és Infektológiai Intézet főigazgatója.

Vályi-Nagy István elmondta, nagyon fontos, hogy az a két szakma, a hematológia és az infektológia együttműködjön, hiszen a vérképzőrendszeri betegek jelentős része fertőző betegségekben hal meg. Azok a kezelések ugyanis, amelyeket ezeknél a betegeknél alkalmaznak, szinte a nullára gyengítik az immun- és az alvadási rendszert – közölte a kórházigazgató.

Hozzátette: ez irányú tapasztalataik, vagyis az, hogy már rengeteg őssejt-transzplantáció ­miatt kialakuló citokinvihart láttak, nagyon sokat segítettek a Covid-járvány kezelésében is. Az immunrendszer túlműködése következtében kialakuló általános gyulladás, a citokinvihar esetében felléphet egy végzetes, sokszervi károsodás, ezért a koronavírus-betegeknél az a legfőbb cél, hogy időben észrevegyék, ha rosszabbodik az állapotuk. Ilyenkor következnek az olyan innovatív gyógymódok, mint a vérplazma-, illetve a tocilizumabterápia.

A főigazgató új készítményekkel is küzdene a vírus ellen
Fotó: Mirkó István

A Dél-pesti Centrumkórházban (DPC) folyamatosan zajlanak a vérplazmakezelések, és már olyan mennyiségű donor van valamennyi vércsoportból, hogy az eljárás mindenkinek hozzáférhető. Vannak olyan súlyos állapotú betegek, akiknél egyféle terápia nem elég, az ő esetükben a már megkezdett kezelést más gyógymódokkal kell kombinálni, illetve kiegészíteni.

Az intézményben ezeket a terápiákat sikeresen alkalmazták, és mára több nemzetközi publikációhoz is elegendő betegadat gyűlt össze. Nagy segítségükre van, hogy az őssejt-transzplantáció ­miatt kialakult és tocilizumabbal kezelt, citokinvihart átélt betegek csoportját összehasonlíthatják azokkal, akik a koronavírus-fertőzés miatt kerültek ebbe az állapotba. Ez egy merőben új megközelítés, mert csak kevés olyan intézmény van a világon, ahol egyszerre van jelen a vérképzőrendszeri őssejt-transzplantáció és az új típusú koronavírus-kezelés – fejtette ki a szakember.

Vályi-Nagy István úgy véli, azoknál a betegeknél, akik nem kritikus állapotban kerülnek hozzájuk, egy klinikai és diagnosztikus adatokon nyugvó algoritmus állítható fel, amelynek alapján a páciensek egymást követő súlyossági kategóriákba – stádiumokba – rendezhetők. Megfelelő követéssel és a helyes időpontban megválasztott innovatív kezelésekkel a legtöbb beteg állapotromlása megfordítható, és sok esetben elkerülhető a halálos kimenetel. Fontos felismerés, hogy ez a kór megzavarja a véralvadást is, ami hosszabb távú szövődményként is felmerül.

– Az, hogy az erekben véralvadékok képződnek, minden korosztályt, így a gyerekeket is érintheti, és nagy valószínűség szerint az érfal gyulladása miatt alakul ki. Ezért mi már kezdettől véralvadásgátlókkal is kezeljük a betegeinket. Ez mindenképpen utánkövetést igényel, ezért egy hosszú távon működő Covid-ambulancia létrehozásán gondolkodunk, ahol egyrészt a fertőzés következményeit, másrészt az immunrendszer reakcióját vizsgáljuk majd. Még senki nem tudja ugyanis, hogy a fertőzés után hogyan alakul az immunválasz.

Egy biztos, hogy a fiatalabb, enyhe lefolyású megbetegedések esetében ez gyenge, ezért a súlyosabb betegségből felgyógyultak közül könnyebb vérplazmadonorokat válogatni – tudatta a főigazgató, aki elárulta, hogy megkezdték a hosszan tárolható, koncentrált immunglobulin készítmények előállítását, így ha lesz második hulláma a pandémiának, akkor ezeket fel lehet majd használni.

Az intézmény az elmúlt időszakban nagy összegű pályázatokat nyert el a rosszindulatú vérképzőszervi betegségek kutatására, innovatív diagnosztizálására és kezelésére. Az egyik, a Nemzeti onkogenomikai és személyre szabott onkoterápiás program az Országos Onkológiai Intézettel közösen indult és már a végéhez közeledik. Az újabb projektek is azt használják ki, hogy a DPC-ben igen nagy hozzáadott értékű kezelések és kutatások folynak.

– A vérképzőszervi betegségek genetikájának és immunológiai státusának feltérképezése nagyon fontos ahhoz, hogy személyre szabott és innovatív gyógyszereket tudjunk biztosítani. Ezért az újfajta terápiáknak több nagy csoportja is megjelent az intézetben, ilyen például az immunterápiának az a típusa, amely antitestekkel és immunsejtekkel operál, illetve a célzott és személyre szabott gyógyszeres terápiák.

Számos betegségnél elértük, hogy már nem kell kemoterápiát alkalmazni. Van például egy eljárás, amelyben a betegből kivett immunsejtekbe olyan mesterséges molekulákat helyezünk be, amelyek nekitámadnak a daganatoknak. Az ehhez szükséges laboratóriumot egy nemzetközi gyógyszergyárral közösen most alakítjuk ki. Az immunterápiának és a kismolekulás célzott gyógyszerterá­piának még nem ismerjük a hosszú távú ártalmait, a legtöbb ilyen kezelés viszont eredményes. Akik 20-25 éve még biztosan belehaltak volna egyes betegségekbe, azoknak most a döntő többsége jó eséllyel meggyógyul – hangsúlyozta Vályi-Nagy István.