Több szakembertől több segítséget kapnak a tanulási nehézséggel küzdők

Az idei tanévben néhány ezerrel ismét tovább emelkedett a sajátos nevelési igényű gyerekek száma; jelenleg csaknem 94 ezer ilyen besorolású gyerek van a köznevelésben. Jó hír, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő fiatalokat egyre több szakember segíti, 2010 óta már megduplázódott a gyógypedagógusok száma, és a tanárok munkáját támogató pedagógiai asszisztensek létszáma is kedvezően változott.

Az érintettek többségét integráltan nevelik Fotó: Havran Zoltán

Tavalyhoz képest két és fél százalékkal, 93 800-ra emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek és tanulók száma a köznevelésben, közülük tízezren óvodások. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) oktatási adatai szerint minden intézménytípusban évről évre egy-két százalékkal több olyan gyermeket regisztrálnak, akik valamilyen okból gyógypedagógiai vagy fejlesztő pedagógiai ellátásra szorulnak. Az érintettek többségét normál tantervű osztályokban, integráltan nevelik, az SNI besorolású általános iskolásoknak csak kevesebb mint harmada (28 százaléka) tanul gyógypedagógiai tanrend szerint.

Az Emberi Erőforrások Minisztériu­mának (Emmi) adatai szerint a területen régóta jellemző szakemberhiány az utóbbi években jelentősen enyhült, a gyógypedagógusnak készülő hallgatók létszáma megduplázódott az elmúlt években, a már pályán lévő szakemberek pedig csaknem hetven százalékkal lettek többen 2010-hez képest. Jelenleg csaknem tízezer szakember lát el országszerte gyógypedagógusi feladatot, míg 2010-ben a létszámuk csak 5700 volt.

Tovább javít a helyzeten, hogy egyre többen dolgoznak a tanárokat segítő munkakörökben is, Rétvári Bence államtitkár minapi tájékoztatása szerint 2601 fő gyógypedagógiai asszisztenst számoltak tavaly, ami azt jelenti, hogy az érintett szakemberek 2016 és 2019 között 17 százalékkal lettek többen. A pedagógiai asszisztensek létszáma 23 százalékkal, 5977-ről 7376 főre változott a vizsgált időszakban. Az Emmi parlamenti államtitkára Ungár Péter (LMP) képviselő írásbeli kérdésére válaszolva hívta fel a figyelmet, hogy a fizetésen felül járó gyógypedagógiai pótlékra az asszisztensek is jogosultak, ráadásul nemcsak akkor, ha kizárólag sajátos nevelési igényű gyerekekkel foglalkoznak, hanem akkor is, ha a munkakörük alapján hozzájuk tartozó gyerekek 33 százaléka SNI besorolású. A gyógypedagógiai pótlék egyébként az illetményalap öt-tíz százaléka, vagyis végzettségtől függően minimum hatezer, maximum húszezer forint lehet.

Az érintettek többségét integráltan nevelik
Fotó: Havran Zoltán

Az asszisztensek feladatköre igen széles körű, felügyelik a gyerekeket, helyettesítenek, adminisztrálnak, közreműködnek az iskolai rendezvények lebonyolításában, ügyeletet látnak el, szervezik az étkeztetéseket, közreműködnek a gyerekek fejlesztésében, az ehhez szükséges eszközök készítésében vagy éppen gondozási feladatokat látnak el.

A gyógypedagógusi pálya a fiatalok körében is igen népszerű: ez a szak idén ugyan éppenhogy kiszorult a top 10-ből (több mint hétezer választható szak közül), de így is minden felvételin előkelő helyet foglal el a legnépszerűbb képzések listáján. A Felvi.hu adatai szerint 2013 és 2018 között kétszeresére emelkedett a felsőoktatásban a gyógypedagógus alapképzésre felvett hallgatók létszáma. Az idei felvételin több mint 2700 fia­tal választotta ezt a szakot, ami országszerte már hét intézményben érhető el.

A területet a kormány is kiemelten kezeli, 2017 óta már a leendő gyógypedagógusokra is kiterjesztették az eredetileg tanárszakosoknak létrehozott Klebelsberg képzési ösztöndíjat. Ebben a hallgatókat szemeszterenként 125, 250 vagy 375 ezer forinttal támogatja az állam, a kapott összeg a tanulmányi eredménytől függ. A diplomaszerzés után pedig főállású munkaviszonyt is ajánlanak a pályakezdőknek.