Új történelmi könyvadaptáció a békediktátum évfordulójára

Francia újságírók az orosz titkosszolgálat fizetési listáján – Az Obrenovics-dinasztia kiirtása és a Karagyorgyevics-klán hatalomra jutása – 10 narrátor és egy történelmi filmsorozat – fehér szarvastól a zergetáncig.

Pillanatkép a filmforgatásról

Június 4-én lesz 100 éve, hogy aláírták a trianoni megállapodást.

Az első világégés azóta is megannyi megválaszolatlan kérdést vet fel, sok-sok felvetéssel.

Kevesen vállalkoztak arra, hogy összefoglaló tényvázlatot állítsanak össze erről a korról. Egyvalakinek maradéktalanul sikerült.

Horváth Jenő Gyula történész, politológus, egyetemi tanár 1937-ben fejezte be azt a nagyívű munkát, aminek A Milleniumtól Trianonig címet adta. Ebben a művében végigvezeti a magyar állam sorsát a millenniumi ünnepléstől Trianonig. Rendkívül precíz emberként, megannyi anyagot nézett át a könyvtárakban, levéltárban. A kiadványnak kalandos sorsa volt: 1945-ben elégették, betiltották és csak 16 évvel ezelőtt adták ki újra, 2000 példányban. Az elemző, összefoglaló írás egyúttal különleges korrajz is. A nagypolitika és a színfalak mögött zajló események, intrikák, kémkedés és alkuk mellett érdekes adalékokat tartalmaz a hétköznapokról is. Megismerhetjük az első világháborút megelőző eseményeket, azok hátterét, éspedig szigorú tényekből. Részleteket közöl a szerbiai Obrenovics-dinasztia kiirtásáról, és a Karagyorgyevics-klán hatalomra jutásáról, vagy épp orosz titkosszolgálati kapcsolataikról. Bármilyen meglepő, de rengeteg francia újságíró is szerepelt az orosz titkosszolgálati fizetési listán. Ahogy villámcsapásként érheti az olvasót az is, hogy Izvolszkij orosz külügyminiszter szájából már 1914 tavaszán elhangzott, hogy a következő háború egy balkáni merénylettel fog kirobbanni.

A közelgő június 4-i évforduló kapcsán a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház társulata úgy döntött, hogy megfilmesíti a könyvben leírtakat. Az adaptációt rendező Andrási Attila és a dramaturg, Szigeti Réka közös munkáját dicséri az eredmény. No és persze a történészkutatókét, akik minden egyéb fontos dokumentumot igyekeztek előkeríteni az archívumok mélyéről. Andrási Attila, a színház művészeti vezetője szerint Horváth Jenő kötetének az iskolákban lenne a helye. A mű nem ítélkezik, csupán egymás mellé teszi és összegzi a tényeket. Az olvasóra bízza, hogy összerakja a tényszilánkokból a világháborús tükörképet. Szerinte egy ilyen remekművet közkinccsé kell tenni. Ezért is tűzik műsorukra. Attila úgy véli, hogy ez a kulcsfontosságú kötet reálisan és részletesen írja le azt a negyed századot, amivel foglalkozik. Nem véletlen, hogy ez a mű az elmúlt 10 évben meghatározta a Jászai Mari-díjas író-rendező alkotótevékenységét. Ebből táplálkozott a nagysikerű Tizennyolc és az azt követő, még a vírus-időszak előestéjén, március 7-én bemutatott Tizenkilenc is.

DOKUMENTUMFILM – TÍZ NARRÁTORRAL

A tervek szerint egy többrészes ismeretterjesztő filmsorozat készül az eredeti műből, amit a színház honlapján, Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján lehet majd megnézni. Az első epizódot a trianoni szerződés évfordulójának napján, június 4-én hajnalban szeretnék nyilvánosságra hozni, a többit pedig a nyár folyamán. Látványos képi elemekkel, korabeli dokumentumfelvételekkel és archív fotókkal igyekeznek minél inkább színesíteni a könyvadaptációt. Azt még nem tudni, hogy a 20-25 perc körüli epizódok mikor kerülnek fel pontosan az internetre, hiszen ez függ attól is, hogy a kutatóknak milyen archív anyagokat, filmfelveteleket sikerül felszínre hozni. Szigeti Réka dramaturg szerint nagyszerűen sikerültek az első próbafelvételek. Ahogy azt is megemlítette, hogy micsoda komoly feladat volt átültetni napjaink feltételei közé a bonyolult, nehéz nyelvezetű eredeti szöveget. Szavakat kellett kicserélni, hogy a XXI. század embere is értse a mondandót. Az előadásban 10 színész adja egymásnak a stafétabotot, és valamennyien narrátorként funkcionálnak. Izgalmas korrajz tárul majd így a nézők elé a 100 évvel ezelőtti időkről Csomor Csilla, Stelly Zsófia, Szemerédi Bernadett, Dóczy Péter, Szabó Sipos Barnabás, Krizsik Alfonz és a többi nagyszerű művész jóvoltából. A dokumentum dráma alapján egy hangos könyvet is terveznek őszre.

CSALÁDBAN MARAD

Sokan próbálják megérteni ezeket a folyamatokat, hogy miért jutottunk oda, ahova jutottunk. Számosan vannak, akik magyarként születtek, és egy másik államban élnek. Skizofrén állapot ez, amit magukkal cipelnek a múló évek során. Aki nem kis-Magyarország területén született, az pontosan érti ezt.

Szigeti Réka dramaturg is segíti azt az egymillió aláírást gyűjtő kampányt, amelyet a nemzeti régiók védelmében indítottak, és amelynek Székelyföld is része. Réka úgy látja, hogy ma is hasonló a helyzet, mint 100 éve, csak más formában. Ugyanazokat a köröket futjuk, ugyanazokat a csatákat vívjuk, csak XXI. századi formában. Szerinte a színház talán legfontosabb küldetése, hogy megértsük és megértessük ezeket a történelmi folyamatokat: mi, miért történt. És ezt a témát tényleg a köztudatba kellene emelni, a tananyag részévé kellene tenni.

HOGYAN? TOVÁBB!

A karantén ellenére a társulat már készül, hogy ősszel újra előadhassák korábbi darabjaikat, mint pl. a Tizenkilenc, a Tizennyolc, a Fehér szarvas, a Halottak napjától virágvasárnapig vagy épp a Mátyás és Janus.

S bár az otthon ülős időszak mindenkit kizökkentett valamelyest a megszokott kerékvágásból, lassan indulnak a felújító próbák. És természetesen új darab is lesz: Pozsgai Zsolt Zergetánca a következő előadás.

Nagyon bíznak benne, hogy egy hónap múlva már sor kerülhet a rendes próbákra is, hiszen mindenkinek nagyon hiányzik a személyes közelség, ami a színház lényege. Andrási Attila író-rendező számára ez a karantén helyzet olyan, mint egy lassú fuldoklás. A társulat valamennyi tagjával sóvárogva várja a pillanatot, amikor végre a közönség elé léphetnek.

A számukra valóban a világot jelentő deszkákra.