A magyar nagyköveteknek kis miniszterelnökként kell dolgozniuk

A legmagasabb kitüntetéssel ismerte el a Fülöp-szigetek Ben­cze József magyar nagykövet érdemeit. Ezzel megerősítette, az elmúlt négy év alatt eddig még soha nem látott gyümölcsöző gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok születtek a két ország között. A nagykövet a Magyar Nemzetnek adott interjúban sikere kulcsának Orbán Viktor útmutatását tartja, miszerint „kis miniszterelnökként” képviselte hazánkat a délkelet-ázsiai szigetországban.

A volt főrendőr és pénzügyőr jelentős sikereket ért el diplomataként Fotó: Kovács Attila Forrás: MTI/Kovács Attila

– Ön nyugállományú rendőr altábornagy, volt országos rendőrfőkapitány, és korábban a VPOP parancsnokhelyettese, bűnügyi főigazgatója. Egy ilyen tartalmas, és sikeres pálya után hogyan lett diplomata?

– A 2010-es választások után Martonyi János akkori külügyminiszter nagykövetként számított a munkámra. Korábban a Magyar Honvédség vezérkari főnökei kaptak lehetőséget arra, hogy diplomáciai pályán folytathassák munkájukat, rendőrfőkapitányként elsőként nekem jutott ez a lehetőség. Korábban szereztem némi nemzetközi tapasztalatot, mert hosszú évekig képviseltem Magyarországot a Délkelet-európai Együttműködési Kezdeményezés közös együttműködési bizottságában (SECI JCC), majd az Europol Boardban is. Emellett tíz éven át vezettem a határfejlesztésekért felelős tárcaközi bizottságot a pénzügyminiszter megbízásából.

– A macedóniai – ma Észak-Macedónia – nagyköveti állomáshely után került Manilába, a Fülöp-szigeteki magyar külképviselet élére. Hogyan emlékszik Macedóniára? Az ön nagyköveti ideje alatt már komoly gondokat jelentettek az illegális migránsok?

– Az akkori Macedón Köztársaság euroatlanti előrelépését a görögökkel húzódó névvitájuk megoldatlansága akadályozta. Az ország alkotmányos nevét sem használhatta nemzetközi fórumokon, mert a görög delegáció nem volt hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, csak akkor, ha a FYROM nevet viselte az ország. Jugoszlávia felbomlása után a macedónok sokáig éltanulók voltak, és jól haladtak az európai integrációs úton, de később a megegyezés hiánya és belső konfliktusok, majd egy lehallgatási botrányt követően kirobbant színes forradalom az akkori kormány bukásához vezetett. A migrációs hullám két éven át sújtotta az országot. Görögország felől napi tízezer számra érkeztek az illegális bevándorlók. Hetente jelentem meg a görög–macedón határ macedón oldalán. Mivel a migránsútvonal Szerbián át Magyarországot is érintette, érdekünk volt, hogy a kétmilliós kis országot segítsük. A magyar belügyi vezetés eszközökkel és egy ma is működő, 25 fős rendőri kontingens vezénylésével járult hozzá a macedón védelmi képességekhez. A macedónok is kerítést építettek a legveszélyeztetettebb határszakaszon, így sikerült elterelni erről az útvonalról a migránsokat.

– Rendészeti előélete mennyiben segítette a diplomáciai munkáját?

– A délszláv háború nyomai még élénken éltek az emberekben, bár Macedónia fegyveres harcok nélkül tudott önállósodni. Egy háborút viselt országban mindig kijár egy kis plusz figyelem a magas rangú katonáknak, rendőröknek. Kiváló kapcsolatot sikerült kialakítani a rendészeti szervek vezetőivel, a mindenkori belügyminiszterrel is.

A volt főrendőr és pénzügyőr jelentős sikereket ért el diplomataként
Fotó: MTI/Kovács Attila

– A Fülöp-szigeteken hamarosan befejezi nagyköveti tevékenységét. A fogadó ország kiemelkedőnek minősítette négyéves munkáját és a legmagasabb kitüntetéssel ismerte azt el. Mit emelne ki a négy év alatt elért eredmények közül?

– Több mint húsz év szünet után nyitottuk újra a magyar nagykövetséget Manilában. A közel 110 milliós ország három nagy szigetcsoportjának „fővárosában”, Cebu Cityben, Davao Cityben, valamint a most épülő New Clark City szomszédságában tiszteletbeli magyar konzulátusokat is nyitottunk. Szinte a nulláról indultunk. A hagyományos diplomácia területén több miniszteri szintű látogatást sikerült megszervezni. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyitotta meg az új magyar nagykövetséget Manilában. Magyarországra látogatott Emanuel Pinol agrárminiszter, Ramon Lopez ipari és kereskedelmi miniszter, valamint a jelenlegi külügyminiszter, Teodoro Locsin. Nagy István agrárminiszter viszonlátogatást tett, és több államtitkári szintű találkozó is segítette a kétoldalú együttműködést. Egy nyolcfős szenátori delegáció is hazánkba látogatott az Interparlamentáris Unió részeként, emellett megalakult a magyar–filippin baráti képviselői csoport is. Számos kétoldalú megállapodást kötöttünk az elmúlt négy évben. A gazdasági, az oktatási és a kulturális együttműködés területei az elmúlt négy évben tervezhetőbbé, kiszámíthatóbbá váltak. A Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramban évi 35 filippin hallgató kapott esélyt magyarországi egyetemi képzésre.

– Avassa be az olvasókat, hogy milyen területeket ölel fel a nagyköveti munka?

– A nagykövet a külképviselet vezetője. Azon túl, hogy irányítja és vezeti a külképviseleten dolgozó kiküldötti és helyi munkatársak munkáját, kapcsolatot tart a fogadó ország elnökével, kormányának tagjaival, az országba akkreditált nagykövetekkel és nemzetközi szervezetek vezetőivel, az országos szervezetek és intézmények vezetőivel, önkormányzatokkal. Az évente megtartott nagyköveti értekezleteket a miniszterelnök, Orbán Viktor előadása nyitja meg. A kormányfő minden alkalommal emlékezteti a nagyköveti grémiumot azzal, hogy egy mondatban foglalja össze feladatukat: a nagykövetnek kis miniszterelnökként kell dolgoznia. Magyarul minden kérdésben felelőssége van, ami a kétoldalú kapcsolatokban felmerül. A Külgazdasági és Külügyminisztérium nem csupán nevében, de hatáskörében is jelentősen kibővült, így a külgazdasági feladatok is jelentős súllyal esnek latba a nagykövet feladatainál.

– A tárca nevében is benne van, nemcsak a hagyományos diplomáciai, külügyi feladatok adottak, hanem a külgazdaság is. Milyen gazdasági kapcsolatokat elősegítő munkát végeztek az elmúlt négy évben a térségben?

– A nagykövetségünk nyitásakor Szijjártó Péter aláírta a gazdasági együttműködésről szóló megállapodást Ramon Lopez miniszterrel. Megalakítottuk Budapesten a magyar–filippin gazdasági vegyesbizottságot, melynek következő ülését ebben az évben, decemberben tervezzük Manilában megtartani. Nagy István manilai látogatásán az agráregyüttműködés területén is megállapodást kötött a filippin agrárminiszterrel. A kereskedelmi és iparkamaráink memorandumban rögzítették az együttműködési feladatokat. Várhatóan még a szolgálatom utolsó napján felhatalmazással aláírhatom a pénzügyi együttműködésünket megalapozó kormányközi technikai megállapodást, de elfogadás előtt van a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az itteni partnerszervezete közötti megállapodás is. Szintén kidolgozás alatt van a filippin rizskutató intézet és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ közötti együttműködési memorandum. Megjelentek a filippin piacon a magyar borok, a hústermékek és a Hell energiaital is. Az afrikai sertéspestis, a madárinfluen­za és a koronavírus-járvány miatti karantén (amely március 15. óta jelenleg is tart a szigetországban) sajnos nem segítette a gazdasági együttműködésünket az utóbbi négy hónapban. A magyar HWTC cég, a saját maga által gyártott mobil víztisztító berendezést adott a filippin katasztrófavédelmi szolgálat használatába, melyet a sajtónak szolgálatom utolsó napjaiban fognak bemutatni. Nagy reményt fűzünk az együttműködés elindításához. Az országban szinte havonta vannak súlyos természeti csapások, amikor a lakosok tízezrei maradnak vízellátás és más szolgáltatások nélkül.

– Nemcsak a gazdasági kapcsolatok, hanem a kulturális kapcsolatok is megélénkültek nagyköveti ideje alatt. A teljesség igénye nélkül mondana néhány példát a kulturális kapcsolatokra?

– A kulturális diplomácia nagyon fontos lehetőség a nagykövet és a nagykövetség eszköztárában, mert az ország kultúrájának bemutatása a zene, a tánc, a film vagy az irodalom területén mindig kedvező fogadtatásra talál külföldön. Évente rendeztünk magyar filmfesztivált, az itteni Kodály Társasággal Kanta! kórusfesztivált, és minden évben magyar zeneprofesszor tartotta a nyári Kodály-kurzust filippin gyermekkórusoknak a Fülöp-szigeteken. Kodály Zoltán módszere és koncepciója Ázsiában nagyon népszerű. Kutattuk a magyarok „lábnyomait” és be is mutattuk a filippin embereknek. Takács Jenő zeneprofesszor tanított a neves University of Philippines egyetemen, és összegyűjtötte a filippin zenei folklór több tucat darabját, amely ma az UNESCO-világörökség része. Magyar jezsuita atyák szorgoskodtak évtizedeken át az országban, Papilla Lajos a ma is működő és nagy hírű Xa­vier iskola alapítója. A Fülöp-szigeteken magyar verbita atyák is letették a névjegyüket, róluk is megemlékeztünk. Idelátogatott a Testnevelési Egyetem női kosárlabdacsapata, az egyetem rektorhelyettese pedig együttműködési megállapodást írt alá az Ateneo de Manila egyetemmel.

– Július 15-énS befejezi tevékenységét Manilában. Hogyan tovább? Marad a diplomáciai pályán?

– Igen, Szijjártó Péter a Balkán térségében számít a további szolgálatomra, elképzeléseimet pedig az Országgyűlés külügyi bizottsága is egyhangúlag támogatta.

Nem hétköznapi karrier

Bencze József nyugalmazott rendőr altábornagy, 2007. május 29. és 2010. június 30. között országos rendőrfőkapitány, majd 2011 és 2016 között Magyarország szkopjei, majd 2016-tól manilai nagykövete volt. Első munkahelye a Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelei vasszerkezeti gyáregysége volt, ahol normatechnológusként dolgozott. A Nagykátai Járási Hivatal műszaki-munkavédelmi felügyelője volt 1974–1977 között, majd 1982-ig a Tápiószele és Vidéke ÁFÉSZ osztályvezetője volt. A szegedi József Attila Tudományegyetem Jogtudományi Karán 1981-ben kezdte meg a tanulmányait, 1986-ban diplomázott. Emellett elvégezte a rendőrtiszti főiskola szakosítóját is, majd a Vám- és Pénzügyőri Iskolában tanult. Mindeközben Farmos tanácselnöke is volt. A rendőrség állományába 1985-ben lépett be, ekkor Nagykáta rendőrkapitányává nevezték ki, 1989-től a Belügyminisztérium osztályvezetője volt. Az 1990-es önkormányzati választáson Farmos község polgármesterévé választották, erről a tisztségéről 1991-ben lemondott, amikor Budapest V. kerületének rendőrkapitányává nevezték ki. 1995-től a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára és kormány-főtanácsadója, illetve a gazdaságvédelmi koordinációs bizottság elnöke volt, majd 1997-ben a Vám- és Pénzügyőrség rendészeti főigazgatója lett. Bene László utódjaként 2007-ben országos rendőrfőkapitánnyá nevezték ki. Közben 1997-ben pénzügyőr dandártábornokká, 2001-ben pénzügyőr vezérőrnaggyá, 2007-ben rendőr altábornaggyá nevezték ki. Bencze József a Magyar Rendészettudományi Társaság igazgatási tagozatának elnöke, a Gazdálkodási Tudományos Társaság hon- és rendvédelmi tagozatának társelnöke, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Deák Ferenc Továbbképző Intézetének oktatója, a Rendőrtiszti Főiskola címzetes főiskolai docense is. Az International Police Association magyar tagozatának 2003-tól alelnöke, valamint 2005-től annak Vám- és Pénzügyőrségi Szervezetének elnöke.