A nyugati demokrácia hemzseg a kártékony információktól

Magyarország nem tartozik azok közé az országok közé, amelyekben demokratikusan megválasztott vezetők terjesztik a félretájékoztatást – írta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár Krekó Péternek és Sohini Chatterjee-nek az Euronews internetes oldalán megjelent véleménycikkére reagálva.

Pákozd, 2019. szeptember 7. Kovács Zoltán, a 2021. évi „Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítással kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztos, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára beszédet mond az Országos Vadásznap és Nemzetközi Vadgasztronómiai Fesztivál megnyitóján a pákozd-sukorói arborétumban 2019. szeptember 7-én. MTI/Bodnár Boglárka Fotó: Bodnár Boglárka

Az államtitkár szerint ennek egyik oka, hogy az elmúlt évtizedben, de különösen a koronavírus-világjárvány kitörése utáni pár hónapban Magyarország ahelyett, hogy terjesztette volna, keményen harcolt az álhírek ellen.

Krekó és szakértő társai azt állítják, hogy Magyarország államilag támogatott dezinformációban bűnös

– írta Kovács Zoltán, aki szerint valójában ők folytatnak nem is kicsi félretájékoztatást.

Krekó és Chatterjee azt állítja például, hogy „Orbán Viktor építette ki a legcentralizáltabb médiabirodalmat” az Európai Unión belül. Érdekes módon ugyanez a fogalom szerepel a Bertelsmann Alapítvány finanszírozta és „független országszakértők hálózata” által kidolgozott áprilisi „független országértékelésben”. A regionális szakértők között azonban tíz közül kilenc a baloldali liberális Political Capital budapesti agytröszt munkatársa – írta Kovács Zoltán.

Az államtitkár rámutatott, hogy az Euronews cikke mögött Krekó Péter áll, aki a Political Capital alapítója, amely 2010 előtt több százmillió forintos szerződések alapján végzett kommunikációs tevékenységet a Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette szocialista kormányok részére, így

„az olvasók nagy hibát követnének el, ha készpénznek vennék Krekó állításait”.

A cikk azon kitételével kapcsolatban, amely szerint „a magyar kormány és a médiája sikeresen vádolt iráni diákokat a világjárvány magyarországi kitöréséért, hamisan állítva, hogy a világjárvány elsődleges forrása az illegális bevándorlás”, Kovács Zoltán megjegyezte, hogy senki sem okolta az iráni diákokat semmiért, tény, hogy hogy ők voltak az első igazolt magyarországi fertőzöttek.

Az államtitkár tagadja Krekó azon állítását, hogy a rémhír- és álhírterjesztésre vonatkozó magyarországi szabályozással, amelyek a Covid-19-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzetben voltak érvényben, a bíráló hangokat akarták elhallgattatni, mondván, hogy a szóban forgó szankciók nem a véleménynyilvánítás ellen, hanem egyes specifikus esetekre vezették be: olyan hamis információk és ferdítések ellen, amelyek alááshatták vagy meghiúsíthatták volna a nagyközönség megvédelmezését a vírus terjedése ellen. Mint írta,

a lényeg a kárt okozó hamis információ, és hasonló törvényekre a nyugati demokráciákban is bőven akad precedens,

nemcsak veszélyhelyzet idején. Hozzátette, hogy a politikai ellenfelek nem találtak egyetlen olyan esetet sem, amikor egy „bírálót” elnémítottak volna.

A politikai indíttatású, „szakértők” által folytatott, a magyar kormány ellen irányuló félretájékoztatás példájaként említette Kovács Zoltán a koronavírus elleni védelemre vonatkozó, a kormánynak más országokhoz hasonlóan a lakosság és a gazdaság védelmében kibővített jogköröket biztosító magyar törvény ellen a liberálisok által összehangolt kampányt.

Ma már világos, hogy

ahelyett, hogy tekintélyelvű káoszba taszította volna, a koronavírus-törvény jól szolgálta az országot.

Lehetővé tette a kormány számára, hogy lezárja a határokat, kijárási korlátozásokat vezessen be, lassítsa a betegség terjedését, és ellássa a magyar egészségügyi rendszert és az egészségügyi beszállítókat az ápolásra szorulók ellátásához szükséges felszereléssekkel – írta Kovács Zoltán.