Bár a kijárási korlátozások eltörlésekor sokan úgy gondolhatták, hogy a járványhelyzet megszűnt, a kép azonban ennél kiábrándítóbb: Magyarország közvetlen közelében, a szomszédos országokban jelentősen emelkedett a regisztrált fertőzöttek száma. A magyar társadalom jelentős többsége a február és június közepe közötti időszakban elégedett volt a kabinet intézkedéseivel, pártpolitikai hovatartozástól függetlenül – mondta el Tóth Erik, hozzátéve: mindez a gyakorlatban sikeres védekezést és gyakran 80 százalék körüli elégedettségi mutatókat jelentett. A mostani szigorítás egyrészt követi a már megszokott védekezési stratégiát, másrészt csak szükséges és arányos mértékben korlátozza a határátlépéseket. Emiatt prognosztizálható, hogy az intézkedések – a nyári meleg és a strandidő ellenére is – inkább rokonszenvesek, mintsem ellenszenvesek lesznek a magyar embereknek, mivel azok célja a társadalom védelmének biztosítása.
Az elemző rámutatott: mind a magyar kabinet társadalmi támogatottságát, mind a védekezés különböző dimenzióit nézve látható, hogy nemzetközi összevetésben – európai fókuszban pedig különösen is – sikeresnek nevezhető a magyar és a tágabb értelemben vett közép-európai védekezés is. A járvány nemcsak egészségügyi, de gazdasági és társadalmi feszültségeket is okozhatott volna a térségben: az egészségügyi ellátórendszer jól teljesített az elmúlt hónapokban, és bár a gazdaság megérezte a válságot, a jövőbeni kilátások egyértelműen pozitívak. A társadalom pedig – együttműködve a kabinettel – segítette és nem akadályozta a védekezést. A veszélyhelyzet március közepén történt bevezetését a társadalom 94 százaléka támogatta, annak megszüntetésével pedig 82 százalék értett egyet – ismertette az adatokat Tóth Erik. Emellett egyértelműen növekedett a miniszterelnökkel elégedettek aránya a koronavírus-járvány kezelésének következtében: a magyar társadalom 62 százaléka elégedett volt Orbán Viktor munkájával.
A magas társadalmi elégedettségi szint azonban nem magától értetődő – hívta fel a figyelmet az elemző. Nyugat-Európa számos országában – Olaszországban, Franciaországban, de a járvány kitörésekor még Németországban is – jóval alacsonyabb és kevésbé impozáns adatok láttak napvilágot. Amíg az említett országokban sokáig 30-40 százalék között mozgott a végrehajtó hatalom lépéseivel kapcsolatban mért állampolgári elégedettség szintje, addig Magyarországon szinte végig ennek a kétszeresét lehetett mérni.
