Kevésnek bizonyult az ellenzéki kocsmapolitizálás

Az elmúlt hónapokban a magyar emberek megtapasztalhatták, hogy a hazai védekezési stratégia nemcsak működött, de hatékonyan tudott emberéleteket menteni néhány kényelmetlen, de minden esetben szükséges lépés meghozatalával – fejtette ki Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője, aki szerint a magyar ellenzék óriási bakot lőtt: a jól megszokott kocsmapolitizálás mind tartalmát, mind stílusát tekintve kevés volt ahhoz, hogy jól értelmezhető és vonzó alternatívát nyújtson a kormány politikájával szemben.

2020.05.11. Budapest Kötelező maszk használat a BKV járatain. Fotó:Kurucz Árpád Fotó: Kurucz Árpád

Bár a kijárási korlátozások eltörlésekor sokan úgy gondolhatták, hogy a járványhelyzet megszűnt, a kép azonban ennél kiábrándítóbb: Magyarország közvetlen közelében, a szomszédos országokban jelentősen emelkedett a regisztrált fertőzöttek száma. A magyar társadalom jelentős többsége a február és június közepe közötti időszakban elégedett volt a kabinet intézkedéseivel, pártpolitikai hovatartozástól függetlenül – mondta el Tóth Erik, hozzátéve: mindez a gyakorlatban sikeres védekezést és gyakran 80 százalék körüli elégedettségi mutatókat jelentett. A mostani szigorítás egyrészt követi a már megszokott védekezési stratégiát, másrészt csak szükséges és arányos mértékben korlátozza a határátlépéseket. Emiatt prognosztizálható, hogy az intézkedések – a nyári meleg és a strandidő ellenére is – inkább rokonszenvesek, mintsem ellenszenvesek lesznek a magyar embereknek, mivel azok célja a társadalom védelmének biztosítása.

Az elemző rámutatott: mind a magyar kabinet társadalmi támogatottságát, mind a védekezés különböző dimenzióit nézve látható, hogy nemzetközi összevetésben – európai fókuszban pedig különösen is – sikeresnek nevezhető a magyar és a tágabb értelemben vett közép-európai védekezés is. A járvány nemcsak egészségügyi, de gazdasági és társadalmi feszültségeket is okozhatott volna a térségben: az egészségügyi ellátórendszer jól teljesített az elmúlt hónapokban, és bár a gazdaság megérezte a válságot, a jövőbeni kilátások egyértelműen pozitívak. A társadalom pedig – együttműködve a kabinettel – segítette és nem akadályozta a védekezést. A veszélyhelyzet március közepén történt bevezetését a társadalom 94 százaléka támogatta, annak megszüntetésével pedig 82 százalék értett egyet – ismertette az adatokat Tóth Erik. Emellett egyértelműen növekedett a miniszterelnökkel elégedettek aránya a koronavírus-járvány kezelésének következtében: a magyar társadalom 62 százaléka elégedett volt Orbán Viktor munkájával.

Fotó: Kurucz Árpád

A magas társadalmi elégedettségi szint azonban nem magától értetődő – hívta fel a figyelmet az elemző. Nyugat-Európa számos országában – Olaszországban, Franciaországban, de a járvány kitörésekor még Németországban is – jóval alacsonyabb és kevésbé impozáns adatok láttak napvilágot. Amíg az említett országokban sokáig 30-40 százalék között mozgott a végrehajtó hatalom lépéseivel kapcsolatban mért állampolgári elégedettség szintje, addig Magyarországon szinte végig ennek a kétszeresét lehetett mérni.

Tóth Erik azt is elmondta, a magyar ellenzék óriási bakot lőtt az elmúlt hónapokban: azt hitték, a jól megszokott kocsmapolitizálás mind tartalmát, mind stílusát tekintve elegendő lesz ahhoz, hogy vonzó alternatívát nyújtson a kormány politikájával szemben. Ám akárcsak 2015-ben, a migrációs válság ellenzéki félreértelmezésekor, úgy most is rosszul jöttek ki a kormánynak ellentmondó taktikájukból, amelynek következtében a veszélyhelyzet meghosszabbítását akadályozó ellenzéki magatartás az egyébként sem magas társadalmi támogatottságuk csökkenését eredményezte. A magyar ellenzék konstruktivitásának hiánya 2010 óta számos alkalommal volt már tetten érhető.