Tanít és gyönyörködtet az új irodalom-tananyag

Heti háromról kettőre csökken szeptembertől az irodalomórák száma a kilencedik osztályban, a megújult Nemzeti alaptantervhez igazodó új tankönyv ugyanakkor több új témát is rejt. A diákok mostantól a középiskola első évfolyamán tanulhatnak például a magyar ősvallásról, a babiloni teremtésmítoszról és az Újszövetség példabeszédeiről is. Az átdolgozott kötet műhelytitkairól Volant Vivien tankönyvfejlesztő számolt be lapunknak.

A műalkotás értéket közvetít – üzeni az átdolgozott tankönyv Fotó: Havran Zoltán

A megújult Nemzeti alaptanterv (Nat) és a kerettanterv követelményeinek megfelelően számos új fejezet és lecke került be az átdolgozott Irodalom 9. tankönyvbe, amely a következő tanévben debütál a tanórákon. Volant Vivien, a kötet fejlesztője a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy a korábbihoz képest csökkent a tananyag, mivel az új tantervi szabályozás heti háromról kettőre csökkentette az irodalomórák számát. Az új könyv a rendelkezésre álló óraszám legalább 80 százalékában a kötelező tartalom elsajátítását támogatja, a fennmaradó húsz százalékban pedig az ajánlott irodalmi anyag megtanításához kínál lehetőséget.

– Az óraszámcsökkenés következménye, hogy a kilencedikes tananyag Janus Pannoniusnál, illetve Giovanni Boccacciónál véget ér. Így a magyar nyelvű kultúra megszületése: a reformáció magyar irodalmával már a 10. évfolyam anyagába került át, csakúgy, mint Balassi Bálint vagy Shakespeare és a reneszánsz színház. A barokk kor magyar irodalma mellett a francia klasszicista dráma is a tizedikes tananyag része lett – sorolta a példákat a tankönyvfejlesztő, rámutatva, hogy a csökkenéssel párhuzamosan új témakörök megjelenítésére is lehetőség nyílt. Ilyen újdonságként került be például a magyar ősvallás, a műnemi-műfaji rendszer, az intertextualitás jelensége, a görög mitológia a maga híres történeteivel, a babiloni teremtésmítosz és néhány biblikus téma – különös tekintettel az Újszövetség példabeszédeire és a passióra. – A súlypontokat az irodalmi kánon meglévő súlypontjai mellett a magyar ősvallás témakörével egészítettük ki. Emellett természetesen főhangsúlyos az ókori görög és római irodalom, a Biblia tanítása, a magyar nyelvemlékek világa, a líra középkori fejlődése és Janus Pannonius is – magyarázta Volant Vivien.

A műalkotás értéket közvetít – üzeni az átdolgozott tankönyv
Fotó: Havran Zoltán

A szakember kitért arra is, hogy az átdolgozás meghagyta a tankönyv szerkezeti alap­pillérének számító oldalpár-koncepciót. Lecserélődtek viszont a leckék felvezető-ráhangoló szövegei, kérdéssorai és kérdéskultúrája, valamint az anyanyelvi érv- és vitakultúrát támogató szövegei is. Koncepcionális elgondolás volt az eredeti tankönyvben szereplő, a leckék anyagához sokszor nem szervesen kapcsolódó, kortárs szövegmodul elhagyása is. A szövegköztiség jelenségét más szövegvilág segítségével biztosítottuk – ismertette a további részleteket.

Mint arról korábban is írtunk, a megújult Nat egyik fontos küldetése, hogy a gyerekek érdeklődéséhez közelebb vigye a tudományokat, és ne elvont, hanem a mindennapokban alkalmazható tudást adjon. Ez a célkitűzés a tantárgyak többségében tetten is érhető, Volant Vivien szerint érvényesül a magyar tankönyvben is, legalábbis erre törekedtek a tananyag összeállításakor. – Célom volt, hogy az ókori és középkori, valamint reneszánsz korok mai olvasóktól időben távol eső alkotásai révén az emberi lét örökké aktuális, végső kérdései modern, a diákok számára hiteles formában jussanak el a tanórákra. Szeretném elérni, hogy a tanulók rácsodálkozzanak arra, hogy a műalkotás minden esetben értéket közvetít, kérdéseket tesz fel és válaszol meg, méghozzá úgy, hogy eközben a maga esztétikai minősége révén a szépséggel szembesít. Egyszerűbben mondva – Horatius szavaival – tanít és gyönyörködtet egyszerre – fogalmazott az irodalomtankönyv szerzője.