A család és a nemzet értékeire épít a tananyag

A család, a nemzet és a szülőföld fontosságáról tanulhatnak a diákok az új kerettantervhez igazodó kötelező olvasmányokon keresztül. Az ötödikeseknek előírt irodalmi művekben hangsúlyosan jelenik meg a szűkebb és tágabb közösséghez való kötődés érzése, amelynek közvetítéséhez új verseket, meséket is bevontak a tankönyvfejlesztők. Összességében csökkent a kötelező olvasmányok száma.

Összességében csökken a kötelező olvasmányok és a megtanulandó kulcsfogalmak száma Fotó: Mirkó István

Családi életre nevelés, állampolgári ismeretek, hon- és népismeret – önálló tantárgyakkal is ráerősít a módosított tantervi szabályozás az alapvető emberi és nemzeti értékek átadására, de a magyar nyelv és irodalom tananyagában is a korábbinál erőteljesebben jelennek meg ezek a témák szeptembertől. Radóczné Bálint Ildikó, az újragondolt ötödikes irodalomkönyv fejlesztője a Magyar Nemzetnek arról beszél, hogy több fejezet is megújult a tananyagban.

– Az irodalomkönyv legnagyobb egységét a megújult Család, otthon, nemzet fejezet alkotja. Életünk során sokféle kapcsolatot teremtünk, számtalan kötődést alakítunk ki a környezetünkben élőkkel. Ezért a Nemzeti alaptanterv (Nat) és a kerettantervek is kiemelt célként tűzték ki, hogy a gyerekek megértsék az egyes ember, a család és a nagyobb közösség, a nemzet kapcsolatát. A tanulók így jobban megismerhetik irodalmi értékeinket és kultúránkat is – hangsúlyozta a szerző. Ebben a fejezetben kapott helyet például Arany János Családi kör című verse, újdonságként pedig megjelennek Weöres Sándor és Kányádi Sándor művei is. A versek után a tematikus egység további részeiben mesék, mondák és mítoszok szerepelnek, végül pedig bibliai történetekkel ismerkedhetnek meg a gyerekek.

Összességében csökken a kötelező olvasmányok és a megtanulandó kulcsfogalmak száma

Fotó: Mirkó István

– Új művekkel egészült ki a Szülőföld, táj című fejezet is, amelyben verses és prózai alkotások egyaránt szerepelnek. A vallomásos jellegű írásokban a szülőföldhöz fűződő erős érzések, hangulatok és emlékek is felidéződnek. Petőfi Sándor Az alföld és az Úti levelek című művei mellett például Nagy László egyik versével is gazdagodott a fejezet. A tankönyv utolsó fejezete is megújult, így került be Fekete Istvántól A koppányi aga testamentuma – ismertette a változásokat Radóczné Bálint Ildikó, hozzátéve: a jól ismert klasszikusok sem hiányoznak a kötelezők sorából, mint például a János vitéz vagy A Pál utcai fiúk.

Az újdonságok beemelése ellenére összességében csökkent az ötödikeseknek szánt tananyag mennyisége. Mint kiderült, mintegy tíz művel lett kevesebb az olvasnivaló, és a megtanulandó kulcsfogalmak száma is csökkent. – A tankönyvet írva sokszor jutott eszembe Móra Ferencnek A századik könyv című művében megfogalmazott gondolata: „Sose kívánj több földet, mint amennyit meg bírsz szántani!” Így gondolom ezt pedagógusként is. Szeptembertől én is ebből az irodalomkönyvből fogok tanítani, és én sem szeretnék több tananyagot, mint amennyit „meg bírok szántani”, meg tudok tanítani a gyerekeknek – húzta alá a tananyag szerzője. A kötelező törzsanyagból kimaradó művek egy része ajánlott olvasnivalóként továbbra is választható lesz.

– Hangsúlyozni szeretném, hogy a pedagógusoknak lehetőségük van az ajánlott művek helyett más, a tematikai egységekhez kapcsolódó alkotásokat megismertetni a tanulókkal – húzta alá a szakember, jelezve: ettől függetlenül akár a teljes órakeret is a törzsanyagra fordítható. – Nagyon bízom benne, hogy a tankönyvet készítők és a pedagógusok együttes gondolkodása révén sikerül megvalósítanunk mindannyiunk egyik legfontosabb törekvését: a tanulók olvasási kedvének a felkeltését és annak folyamatos ébren tartását – tette hozzá.

Radóczné Bálint Ildikó megemlítette, hogy az átdolgozás során még nagyobb hangsúlyt fektettek a szövegértésre és a szövegalkotásra, és nagyon sokszor számítanak a gyerekek véleményére is, érvelésre buzdítva őket. Mindezeken felül a csoportos és páros munka, valamint az önálló tanulás is jóval hangsúlyosabbá vált.