A legtöbb háztartásban elég gyors az internet

A magyar fogyasztók zömében elégedettek az internetes és televíziós szolgáltatásokkal egy piackutatás szerint.

Összességében elégedettek a fogyasztók a hazai hírközlési hálózatokkal a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavaly év végi piackutatása szerint – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága kedden a távirati irodával. A közlemény szerint az általános elégedettséget jól mutatja, hogy mindegyik internetes vagy televíziós szolgáltatás egy 100 pontos skálán legalább 80-at ért el.

A háztartásokban az elégedettségi rangsor elején olyan tényezők állnak, mint a számítógépes mobilinternet sebessége (84 pont) és hibamentes működése (83 pont), a tévészolgáltatás csatornaválasztéka (84 pont) és folyamatos, megakadás nélküli működése (84 pont), valamint ez utóbbiak megítélése általában (84 és 83 pont). A legkevésbé a tévézés és a vezetékes internet havidíjával (80 és 79 pont), valamint a vezetékes internet sebességével (81 pont) elégedettek az emberek. A közleményben arra is kitértek:

az elemzések alapján a községek lakói és a Dél-Alföldön élők a legkritikusabbak ezekkel a szolgáltatásokkal, a legelégedettebbek pedig az észak-alföldiek.

A kutatásból az is kiderült, hogy 2019 őszén a legalább 14 évesek 63 százaléka használt mobilinternetet a telefonján. A megkérdezettek leginkább a szolgáltatás folyamatos, hibamentes működésével (85 pont) és a mobilnet sebességével (84 pont) elégedettek. A hibamentességnél statisztikai értelemben is kisebb az elégedettség, amikor a telefonos mobilnet általános megítéléséről van szó (83 pont), és még kisebb, amikor a havidíjról vagy az adatforgalmi korlátról (81-81 pont). Azaz a stabil, megbízható működés mellett egy kicsit drágának és kevésnek tartják a felhasználók a mobilnetüket, szeretnék többet használni azt, de alapvetően minden tényező megítélése eléri a 80 pontot százból. A tanulmány egyik következtetése: abban, hogy a felhasználók mennyire elégedettek a mobilinternettel,

nincs érdemi különbség a nem, az életkor és a munkaerőpiaci státus szerint, viszont a lakóhely, a régiók és az iskolázottság alapján jelentősen eltértek a vélemények.