„Ebben a küzdelemben nem állunk jól”

Tóth Gy. László politológus: Az elmúlt 25 évben még egyszer sem tartottunk ilyen izgalmas konferenciát.

Raffay Ernő, Harmati István, Szakács Árpád, Varga Csaba, Földi László, Domonkos László, Lentner Csaba, Tóth Gy. László

Egyértelműen állíthatom, hogy az elmúlt 25 évben még egyszer sem tartottunk ilyen izgalmas konferenciát – összegezte a Tájkép csata után címmel megrendezett összejövetel eseményeit Tóth Gy. László politológus, a Magyar Polgári Demokraták Társasága elnöke.

A szombati egész napos rendezvényen konzervatív értelmiségiek a rendszerváltozás óta eltelt harminc év történéseit elemezték különböző szemszögből. Varga Csaba jogfilozófus a jogi átmenet kapcsán kifejtette, ma már egyértelműen láthatjuk, hogy sok esetben a kommunista nomenklatúra átmentését segítették a korabeli döntések.

A professzor ezzel kapcsolatban kiemelte a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság felelősségét. Mint mondta: nem lett volna feltétlenül szükség egy ilyen testület létrehozására, de végül megköttetett az alku, amely egy kommunista-katolikus szövetség lett liberális égisz alatt. Ez a testület tette lehetetlenné a diktatúrában fontos szerepet játszó személyek és körök felmentését minden felelősség alól.

Sólyom Lászlóra utalva úgy fogalmazott: mint a mandarinok, úgy uralkodtak a jog felett olyan személyek, akik a legminimálisabb gyakorlati tapasztalattal sem rendelkeztek. Hangsúlyozta: a Magyar Tudományos Akadémia tekintetében is szükség lett volna rendszerváltásra, de ez sem következett be. Külföldön számos példát láttunk arra, hogy az ilyen szervezeteket feloszlatták, majd pályázat útján újraalakították – tette hozzá. Varga Csaba az elmúlt tíz év kapcsán nagy csalódásának adott hangot amiatt, hogy a kormányzat átengedte a nemzeti identitást erősítő kultúrát a balliberális erők részére.

A rendszerváltozás időszakáról Lentner Csaba közgazdász Csengey Dénest idézve azt mondta: „Lelkiekben lett csak miénk a haza.” Visszatekintve egyértelmű, hogy a balliberális kormányok felbecsülhetetlen gazdasági károkat okoztak Magyarországnak.

Még Antall József idején elkezdődött az állam ellenőrző funkcióinak leépítése, majd következett a rosszul megszervezett privatizáció és az adósságcsapda, amely mind az államot, mind annak polgárait ellehetetlenítette. Az elmúlt tíz évről szólva Matolcsy György pozitív szerepét hangsúlyozta, a kormányzati politika tekintetében pedig hiányolta a kis és közepes vállalkozásokat segítő jogszabályok és egyéb intézkedések meghozását. A legnagyobb hibának azt tartom, hogy nem sikerült egy számjegyűvé tenni a jövedelemadót, ami most fontos lenne a gazdaság számára – tette hozzá az egyetemi tanár.

Raffay Ernő történész a mai ideológiai küzdelmeket elemezte, rávilágítva a nemzeteket megsemmisíteni akaró erők törekvéseire. Mint fogalmazott: a liberalizmus teremtette meg annak a lehetőségét, hogy a nagytőke politikai szerephez jusson.

A XIX–XX. század történelmére utalva elmondta: az elmúlt kétszáz év két baloldali ideológia küzdelme volt a konzervativizmussal szemben. Ebben a küzdelemben pedig nem állunk jól!

Raffay Ernő, Harmati István, Szakács Árpád, Varga Csaba, Földi László, Domonkos László, Lentner Csaba, Tóth Gy. László

Szakács Árpád, a Magyar Nemzet főmunkatársa kifejtette: a háttérhatalom egy hálózat informális befolyása országok, nemzetek sorsára, ezek a tevékenységek ma már beazonosíthatók, akárcsak a céljaik. Ha ma ilyenek működnek, nem lehet, hogy az elmúlt kétszáz évben is ugyanezek a hálózatok döntöttek népek, nemzetek, országok sorsáról? – tette fel a kérdést az újságíró.

Hangsúlyozta: a mai Soros-szervezetek hálózatához hasonló funkciót töltött be több mint száz évvel ezelőtt a szabadkőművesség, ez volt a globális világot kiszolgáló hálózatrendszer. Ma már erre konkrét bizonyítékok vannak, amiket a Romsics Ignác akadémikushoz kötődő történészek igyekeznek letagadni, vállalva azt is, hogy szakmai hitelességük megsemmisül – mondta Szakács Árpád.

Földi László titkosszolgálati szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy egy hamis álbiztonság vesz minket körül és nagy probléma, hogy nem tudatosítják a társadalommal azt, hogy háborúban állunk. Ebben a küzdelemben Európa elveszett, térségünknek viszont még lehet esélye, ehhez azonban hatékony védelmi intézkedésekre van szükség.

A globális erőknek terveik vannak az országunkkal, itt állnak a kapuban, hogy átvegyék a hatalmat – figyelmeztetett Földi László, aki azt is kiemelte, ha 2022-ben erre sor kerül, Magyarország megsemmisülése várható.

A konferencián Domonkos László író Csurka István szerepét emelte ki, mint mondta: a nemzetet érintő ügyekben a politikai éleslátása matematikai pontosságú volt. Harmati István a 2002-ben elhunyt Diczházi Bertalan munkásságát méltatta, aki a Fidesz megalapításának egyik szellemi előkészítője volt.

25 éves az MPDT

A Magyar Polgári Demokraták Társasága (MPDT) 1995. február 6-án tartotta alakuló ülését. Az egyesületi formában működő társaság az egyik első, kifejezetten jobboldali, nemzeti, polgári értékrendet valló értelmiségi szerveződés volt. Az elmúlt 25 évben – a társadalomtudományi elemzések végzése mellett – a társaság legfőbb célkitűzése az MSZP és az SZDSZ által képviselt eszmeiség megsemmisítése volt. Az MPDT szervezésében tartott rendezvényeken és lakossági fórumokon – többek között – rendszeresen felléptek a jobboldal vezető politikusai: Orbán Viktor, Kövér László, Für Lajos, Boros Péter. A 2010-es választási győzelem óta a társaság szűk körben, a legkülönbözőbb témákban – meghívott előadók segítségével – havi rendszerességgel tart nem nyilvános elemző és értékelő rendezvényeket. Az elmúlt 25 évben hosszabb-rövidebb ideig az MPDT tagja volt például Tőkéczki László, Elek István, Martonyi János, Pokol Béla, Lovas István, Fázsy Anikó, Mellár Tamás, Schmidt Mária, Tellér Gyula.