13°C Eufrozina , Kende 2022. szeptember 25. 
– Mire számít? – kérdezte lapunk kedden Kovács Bélát, a Jobbik volt EP-képviselőjét, akit az unió intézményei elleni kémkedéssel és az unió kárára elkövetett költségvetési csalással vádolnak, és akinek ügyében szerdán megkezdődnek a perbeszédek, majd jövő héten ítéletet hirdetnek az ügyében.
– Arra, hogy nem fogják megírni az ítéletet, na jó, a Magyar Nemzet meg fogja: a kémkedés vádja alól felmentenek, a költségvetési csalás vádrészben minimális elmarasztalás születik – erre számítok – közölte gondolkodás nélkül lapunk tudósítójával a volt pártjában csak KGBélaként emlegetett expolitikus.
– A per egy része, a kémkedés ügyrész minősített (titkos) adatai miatt zárt ajtók mögött zajlott. Csak nem ott hangzott el olyan, ami az ön ártatlanságát bizonyítja? – vetettük fel az orosz feleséggel együtt kémgyanúba került Kovácsnak.
– Maga feltételezheti ezt, én azonban nem mondhatok erről semmit. Bár nem vagyok kém, sosem voltam, ám fegyelmezett ember vagyok, minősített adatokról nem beszélhetek. Annyit elárulhatok, jó helyen kapiskál – felelte erre KGBéla, aki kérdésünkre megerősítette, feleségével, Szvetlana Isztosinával együtt továbbra is a Pilisben, egy település szélén, gyakorlatilag az erdőben laknak.
Az asszonyról szólva még hamiskásan azt is hozzáteszi:
Szvetlana nem kémkedik, mint ahogy ő sem, hiszen ő legfeljebb lobbizott. Ezt a tevékenységet egyébként a titkosszolgálati szakmában „befolyásoló ügynökként” említik, tesszük hozzá, ám mivel nem érték tetten Kovácsot, bizonyítani nagyon nehéz mind a kémkedést, mind azt, hogy „befolyásoló ügynök” lett volna.
A költségvetési csalás lényege, hogy úgy alkalmazott gyakornokokat, hogy azok meg sem jelentek Brüsszelben, és nem végeztek gyakornoki munkát. Azt azonban az ügyet csak alaposan ismerők tudják, hogy Kovács egyik gyakornoka nem volt más, mint felesége öccse, aki egyébként visszatért Oroszországba.
Maga a kémkedési botrány akkor pattant ki, amikor Kovács Béla nevelőapja arról beszélt egy újságírónak, illetve tett vallomást a nyomozó ügyészeknek, hogy Kovács Béla és felesége a KGB-vel kerültek kapcsolatba, amikor Japánban éltek.
Kovács e sorok szerzőjének korábban azt mondta erről az időszakról: nevelőapja a Diplomáciai Testületeket Ellátó Igazgatóság (DTEI) karbantartójaként külügyi szolgálatban állt, és 1976-ban Tokióban, a magyar nagykövetségre helyezték négy évre karbantartónak, felesége szakácsnő volt a nagykövetségen. Velük tartott a 16 éves Béla is, akit amerikai középiskolába írattak be a nevelőszülők. Ekkor tanult meg japánul és „amerikai” angolul. Itthon érettségizett 1978-ban az I. István Gimnáziumban, majd ismét Tokióba, az amerikai egyetemre küldték a nevelőszülők. Ez idő alatt ismerte meg Szvetlana Isztosinát, aki szovjet állampolgárként a japán közszolgálati televízió egyik orosz ajkúaknak szóló adásának műsorvezetője volt. Kovácsnak 18 éves kora után a külügy már nem fizette az utazási költségeit Budapest és Tokió között, így a legolcsóbb, ám nem a legrövidebb úton utazott oda-vissza. Budapestről Moszkvába, majd Habarovszkba repülővel, onnan vonattal Nahodkába (a hadiváros Vlagyivosztok polgári városrésze), innen pedig hajóval Jokohamába, ahonnan vonattal jutott el Tokióba. Az egyik hajóúton a Felix Dzserzsinszkij (a KGB-jogelőd Cseka alapítója – a szerző) nevű hajón ismerkedtek meg Szvetlanával, és a háromnapos úton összemelegedtek. Később derült ki, hogy Szvetlana japán barátja tulajdonképpen a volt férje.
A nevelőapa egyébként 2016-ban meghalt, így a perben nem tudta megismételni, hogy mire alapozza Béla és Szvetlana KGB-s kapcsolatát. Az asszony névházasságot kötött egy osztrák betörővel, így került Európába. Kovács pedig elvette feleségül. (A betörő meghalt.)
Hónapokig gyötörte a KGB
Kovács a lapunknak csak annyit mondott a KGB-s kapcsolatról, hogy Szvetlanát a KGB hónapokig gyötörte, pszichikai kínzásnak is alávetve, hogy együttműködésre bírja, sikertelenül. Ígérte, a bíróságon majd elmondja a részleteket is. Csakhogy ezeket vélhetően zárt üléseken tette meg. Mindenesetre az asszony csak tanú volt a perben.
