Trianonban Magyarország jövőjét akarták ellehetetleníteni

De ma már látszik, hogy ez nem sikerült – mondta Potápi Árpád János, a nemzetpolitikáért felelős államtitkár.

Budapest, 2020. szeptember 24. Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelõs államtitkára elõadást tart a Közép-Európai Club Pannonia Közhasznú Egyesület társadalmi párbeszéd fóruma keretében rendezett Trianon 100 - A békediktátum és következményei, tanulságai címû konferencián a Magyar Tudományos Akadémia könyvtártermében 2020. szeptember 24-én. MTI/Soós Lajos Fotó: MTI/Soós Lajos

A száz évvel ezelőtti békediktátummal a nagyhatalmak Magyarország jövőjét akarták ellehetetleníteni Trianonban, de ma már látszik, hogy ez nem sikerült – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, egy az Akadémián tartott rendezvényen.

Potápi Árpád János a kormányzati nemzetpolitika elmúlt tíz évét sikerágazatként jellemezte a Közép-Európai Club Pannónia Közhasznú Egyesület társadalmi párbeszéd fóruma keretében rendezett „Trianon 100 – A békediktátum és következményei, tanulságai” című konferencián.

Emlékeztetett arra: a mai nemzetpolitika alapjait Antall József teremtette meg 1990-es elhíresült mondatával, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni.

Fotó: MTI/Soós Lajos

Az államtitkár szerint az 1920-as békediktátum elfogadtatása után sokan arra számítottak, hogy az életképtelenné vált ország magától el fog pusztulni. Ez a várakozás azonban nem vált be – mondta -, és mostanra kiépült a határon túl élő magyarokat támogató intézményhálózat, az idei centenáriumi évfordulóra pedig az Országgyűlés meghirdette a nemzeti összetartozás évét, amely a pandémiahelyzet miatt a szolidaritás évévé is vált.

Nemzetpolitikára azért van szükség, mert a nemzet és az ország határai nem esnek egybe, ezért kell intézményes formában, államilag törődni a határon túli magyarsággal – emelte ki, felidézve a száz évvel ezelőtti területi, népességi és gazdasági veszteségeket.

Potápi Árpád János a határon túli magyarságnak szánt támogatásokat sorolva emlékeztetett arra, hogy míg a korábbi kormányzat idején, 2009-ben évente 9,1 milliárd forintot fordítottak ilyen célokra, mára ez az összeg évente 100 milliárd forint, a programszerű támogatásokat is figyelembe véve pedig ennek többszöröse.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2010 májusi, a kettős állampolgárság megteremtéséről szóló országgyűlési döntés után mára mintegy 1,1 millióra emelkedett azok száma, akik az egyszerűsített honosítással állampolgárságot kaptak, illetve sok esetben visszakaptak.