Fidesz: A magyar nép egy szabad és szuverén országért harcolt

Egy olyan országért, amelyet nem mások irányítanak, ahol nem felülről diktálják, hogyan és kivel éljünk.

Ötvenhat hősei azért harcoltak, hogy a magyar nép végre maga dönthessen saját hazájáról – emelte ki a Fidesz pénteken, az 1956-os forradalom és szabadságharc 64. évfordulóján az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Azt írták: a magyar nép egy szabad, független, demokratikus és szuverén országért harcolt.

Egy olyan országért, amelyet nem mások irányítanak, ahol nem felülről diktálják, hogyan és kivel éljünk – tették hozzá.

A magyar egy szabadságszerető nép, amely küzdött az internacionalista baloldali diktatúra ellen – szögezte le a Fidesz, hozzátéve: „most, a koronavírus-járvány időszakában is megóvjuk hazánk szuverenitását a politikai támadásokkal szemben, valamint a magyar emberek életét és anyagi biztonságát”.

Gulyás: Nem engedhetjük, hogy a kommunizmus újra teret nyerjen!

Gulyás Gergely a Várkert Bazárban tartott ünnepségen hangsúlyozta: 64 évvel ezelőtt a magyarság szolgáltatott bátor bizonyítékot a világnak arra, hogy számára a szabadság fontosabb, mint az élet, és hogy nem engedi, hogy a kommunizmus hamis értékrendje elvakítsa a tisztánlátásban.

A világ legerősebb katonai hatalmával és a szovjetek magyarországi kommunista helytartóival való szembefordulás számítás és mérlegelés nélküli, örökérvényű nemzeti kiállás volt a szabadság mellett – jelentette ki.

Úgy fogalmazott: a mi feladatunk az, hogy többé ne legyünk olyan helyzetben, amelyben a szabadságunkat bárki elveheti, nem engedhetjük meg, hogy Magyarország sorsáról a megkérdezésünk nélkül idegen érdekek szerint döntsenek olyanok, akik soha nem kaptak demokratikus felhatalmazást erre.

Nem engedhetjük meg, hogy a kommunizmus eszméi újra teret nyerjenek mindennapi életünkben, hogy földrészünkön a jogállam fontosságának gyakori emlegetése közepette Marx- és Lenin-szobrokat állítsanak – hangsúlyozta a miniszter.

Gulyás Gergely úgy vélte: aki magáénak érzi a szabadságot, az sajátjának kell érezze 1956-ot.

Mindannyiunknak közünk van az egyetemistákhoz, akik az egész országot megbénító félelem légkörében először emelték fel szavukat és hosszú évek után először mertek a hatalommal szemben tüntetést szervezni – fogalmazott.

Úgy folyatta: van közünk a gyárból hazainduló munkásokhoz, a pesti srácokhoz, a forradalom mellé álló katonákhoz, rendőrökhöz, a felkelő csoportokhoz, a sebesülteket ellátókhoz, a forradalom helyi vezetőihez.

Van közünk azokhoz, akiket agyontapostak a fővárosra rontó páncélosok, és azokhoz is, akiket a forradalom után végeztek ki, van közünk az asszonyok menetéhez, azokhoz, akik egy szabad élet reményében maguk mögött hagyták a hazát, és azokhoz is, akik itthon maradtak, akik nem kötötték meg a maguk kompromisszumait, és a rendszerváltoztatásig az élet peremére szorítva, állandó megfigyelés alatt éltek, és azokhoz, akik a rendszerváltás után sem kaptak igazságtételt – mondta.

A teljes cikk ITT olvasható el.