Lakásokat adna az EU a migránsoknak

Bár Szabó Tímea hétfőn arról beszélt a parlamentben, hogy „szó sincs itt genderről meg migránsról, ahogy ezt hazudja a miniszterelnök”, valójában Brüsszel éppen a migráció kapcsán fogalmazott meg nemrég javaslatokat. Az Európai Bizottság által november 24-én meghirdetett integrációs cselekvési terv egyik fontos pontja szerint Brüsszel nem szállásokon vagy befogadóközpontokban szállásolná el a migránsokat, hanem önálló otthont biztosítana nekik.

Ami a konkrét szöveget illeti, az Európai Bizottság a tagállamokat arra ösztönzi, hogy a lehető legkorábban biztosítsanak önálló otthont a menekülteknek és a menedékkérőknek.

Közös pénzből

Az elképzelés nem új. Az MTI 2018. január 24-én számolt be arról, hogy „az Európai Bizottság útmutatót tett közzé az uniós tagállamok országos és regionális hatóságainak, amely az integrációs stratégiák és kezdeményezések tervezésében, valamint a megvalósítást finanszírozó uniós források közötti eligazodásban nyújt segítséget – közölte Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős biztosa”.

A korábbi biztos egyértelműen az uniós költségvetéssel hozta összefüggésbe az integrációs stratégiák ügyét.

„Ahhoz, hogy Európa továbbra is virágozzék, és társadalmainkat a jövőben is az összetartás és a befogadás jellemezze, nagyon fontos, hogy minden erőnkkel elősegítsük az integrációt. Az elkövetkezendő években ez lesz a prioritásunk. A migráció csak akkor nyit meg valódi lehetőségeket mind a lakosság, mind a migránsok és a menekültek számára, ha az újonnan érkezők sikeresen be tudnak illeszkedni a társadalomba” – fogalmazott a görög biztos.

Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság korábbi biztosa egyértelműen az uniós költségvetéssel hozta összefüggésbe az integrációs stratégiák ügyét
Fotó: MTI

Ennél is konkrétabb volt Corina Cretu korábbi kohéziós politikáért felelős uniós biztos. Ő egyenesen kijelentette: az EU amellett kötelezte el magát, hogy a migrációs kihívást lehetőséggé alakítja át a társadalom és gazdaság számára.

A 2018 elején közzétett útmutató célja, hogy hozzájáruljon azoknak a tagországi integrációs kezdeményezéseknek a sikeréhez, amelyekhez az EU is biztosít forrásokat. Az útmutató szerint az átfogó és hatékony hosszú távú integrációs stratégiáknak öt fontos területre kell kiterjedniük: a befogadásra, az oktatásra, a foglalkoztatásra, a lakhatásra, és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésre. A dokumentum felsorolja az öt kiemelt terület legsürgetőbb kihívásait és megfelelő támogató intézkedéseket is javasol hozzájuk, valamint ismerteti, hogy az egyes intézkedésekhez mely uniós forrásból lehet támogatást igényelni.

Egyértelmű, hogy a migránsok lakhatásának elősegítését Brüsszel jó ideje tagállami uniós források terhére képzeli el, tehát már korábban is összekapcsolták a migráció és az uniós költségvetés ügyét.

Soros is beszállt

Emlékezetes, hogy korábban ilyen értelmű javaslatot fogalmazott meg maga Soros György is.

A Soros-terv szerint ugyanis Brüsszelnek köteleznie kell arra a tagállamokat, így Magyarországot is, hogy minden bevándorlónak nyújtsanak 15 ezer euró (nagyjából 5,4 millió forint) pénzügyi támogatást két éven keresztül, a lakhatási, egészségügyi és oktatási költségek fedezetére.

A cél természetesen az, hogy a menekültek befogadását vonzóbbá tegye a tagállamoknak. „E pénzösszegeket elő lehet teremteni azzal, hogy hosszú lejáratú kötvényeket bocsátanak ki, felhasználva az EU igénybe nem nagyon vett AAA kategóriájú kölcsönzési képességét, aminek a további előnye az lesz, hogy indokolt fiskális ösztönzést adnak az európai gazdaságnak” – írta Soros 2015 szeptemberében a Market Watch portálon.

Magyarországon pedig éppen az említett Karácsony-párt, akkori nevén a Párbeszéd Magyarországért 2015. június 25-én kiadott, A PM megoldása a menekültválságra című közleményében – melyet Szabó Tímea és Jávor Benedek jegyzett – a következő javaslatot tette: „EU-s forrásokból újítsák fel és azonnal nyissák meg a használaton kívüli laktanyákat, azokban helyezzék el a menekülteket.”

Németországban egyébként számos példa van már arra, hogy a helyi polgárok kárára történik a migránsok betelepítése.

Korábban a PestiSrácok írt arról, hogy több olyan eset is volt Németországban, amikor önkormányzati lakásban élő német állampolgárokat lakoltattak ki, mert a lakást bevándorlók részére kell biztosítania az önkormányzatnak. A 6400 lakosú Nieheim polgármestere közölte: a várost kötelezték arra, hogy további szálláslehetőséget biztosítson a bevándorlóknak. Mivel a városban található menekültszállók megteltek, nem maradt más lehetősége, mint a bérleti jog felmondása – mondta a polgármester.

Rekvirált ingatlanok és hajók

Lefoglalt használaton kívüli kereskedelmi ingatlanok átvételére is van példa. 2015. október elején fogadta el a hamburgi tartományi törvényhozás azt a jogszabályt, amely felhatalmazza a hatóságokat, hogy azonnali hatállyal lefoglaljanak használaton kívüli kereskedelmi, ipari ingatlanokat.

A városháza honlapjának tanúsága szerint a rendelkezést komolyan vették, a hamburgi illetékesek folyamatosan mérik fel és a város honlapján közzé is tették az egyes városrészekben üresen álló ingatlanok számát, helyét, befogadóképességét. Nemcsak a magánkézben lévőket, de a köz- vagy egyéb tulajdonúakat is. A laktanyától az apartmanházakon, csarnokokon, önálló társasházi lakásokon, P+R parkolóban felállított fűthető konténereken át az egykori iskolaépületekig minden megtalálható ezek között.

Dortmundban folyami turistahajókon is elhelyeztek migránsokat:

2015 októberében tizenhat embert szállítottak át a városi szükségintézményekből a Dortmund–Ems-csatornán létesített folyami szállásokba.

A Diana és a Solaris nevű turistahajók együtt 180 ember befogadására voltak alkalmasak.