– Bakos István ábráján a következő olvasható: „Szívünk szakad Százéve.” Ez nem múlt idő. Nem a száz évvel ezelőtti történésről van szó, hanem arról, hogy egy évszázada folyamatosan távolodnak egymástól a szétszakadt országrészek. Ez az üzenet! – hangsúlyozta Surján László, a Fogadj a szívedbe egy Kárpát-medencei települést! címmel indított civil kezdeményezés sajtótájékoztatóján.
A Charta XXI Megbékélési Mozgalom alapítója kiemelte:
nem annyira az elveszett terület a fontos, hanem az, hogy a nemzet szakadt szét.
Ez az a bizonyos szétfejlődés, amit 2004. december 5-e óta nem kell magyarázni, hogy miről van szó. Azonban – tette hozzá – ha ezeket a szétszakadt részeket kis szálakkal összekötjük, legalább megállítható a további távolodás.
A KDNP tiszteletbeli elnöke rámutatott: nem visszafelé kell a történelem kerekét forgatni, hanem előrefelé kell menni. Ehhez viszont helyre kell állítani a magyar nemzet egységét, ami nem csak kormányzati feladat, hiszen erre minden embernek lehetősége van.
Ne csak a kormány szintjén szűnjön meg a száz év magány, hanem az egyes emberek között is
– hangsúlyozta Surján László.
Arról is szólt, hogy köztudottan nincs jó kommunikáció a többségi és a kisebbségi nemzetek között. Száz év alatt még az együttélés szabályaiban sem sikerült megegyezni, ezen viszont nagyon gyorsan változtatni kell – szögezte le, hozzátéve, hogy nem hisz abban, hogy csak fentről lehet megoldani a dolgokat. Társadalmi mozgásra van szükségünk, mi pedig ezzel az akcióval próbáljuk segíteni ezt az ügyet – mondta az akció kezdeményezője.
Surján László továbbá örömét fejezte ki, hogy az egy hete működő honlapra már a diaszpórában élők is felfigyeltek. A környező államokon kívül van jelentkező Argentínából, Hollandiából, Skandináviából, Svédországból, Olaszországból és az Egyesült Államokból is
Szili Katalin, a Fogadj a szívedbe egy Kárpát-medencei települést! kezdeményezés védnöke az online sajtótájékoztatón emlékeztetett: az elmúlt tíz esztendőben a nemzetpolitikában sikerült olyan eredményeket elérni, ami nemcsak az Alaptörvény egymás iránt érzett felelősségét fejezi ki, hanem azt is jól jelzi, hogy azok a gazdasági támogatások, amelyeket a kormány tesz a Kárpát-medencei magyarság szülőföldön maradásának az elősegítése érdekében, olyan összekötő erőkké váltak, amelyek a magyarok összetartozását is egyértelműen megmutatják. A miniszterelnöki megbízott a rendhagyó akció kapcsán kijelentette:
száz évvel a békediktátum után ez a kezdeményezés olyan új lendületet adhat, ami által nemcsak az érzett, hanem a vállalt felelősséget is kifejezhetjük.
