Új fejezet kezdődhet a hulladékgazdálkodásban

Visszaszoríthatja az illegális hulladéklerakást a parlament előtt lévő új hulladékgazdálkodási törvényjavaslat.

A hulladékgazdálkodási szabályozásokat is a fenntarthatóság elvei alapján kell módosítani Fotó: Éberling András

Teljesen új időszámítás kezdődhet Magyarországon a hulladékgazdálkodásban egy új törvényjavaslatnak köszönhetően, amely nemrég került az Országgyűlés elé. A tervezett intézkedések parlamenti elfogadása esetén csökkenhet a háztartási hulladékképződés és az illegális hulladéklerakás mértéke, a hulladék újrahasznosításának aránya pedig nőhet – számolt be róla az MCC Klímapolitikai Intézet közleményében. Mint írták, a parlament előtt lévő javaslat a kormány Klíma- és természetvédelmi akciótervének része, és az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának mérsékléséről és a körforgásos gazdaságra történő átállásról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést biztosítja. A tervezett jogszabály alapján – folytatták – a szelektív hulladékgyűjtést a következő években a veszélyes háztartási, a bio- és a textilhulladékra is ki kell terjeszteni.

Az új törvényjavaslat visszaszoríthatja az illegális hulladéklerakást.

A törvényjavaslat többek között előírja, hogy 2025-re a településeken termelődő hulladék 55 százalékát kell újrahasznosítani, amit 2035-ig fokozatosan 65 százalékra kell emelni. A tervezet a körforgásos gazdaság mellett foglal állást, azaz a háztartási hulladékra lehetőség szerint újra feldolgozható nyersanyagként kell tekinteni

– ismertették. Ennek megfelelően 2035 után a településeken képződött hulladék legfeljebb tíz százalékát lehetne lerakókban elhelyezni, a többit – a talaj, a víz és a levegő védelmére – pedig újra kell hasznosítani.

Ezen túlmenően a törvényjavaslat az üveg- és műanyag palackok, valamint fémdobozok jövőbeni visszaváltásának jogi kereteit is megteremti. Magyarország az elmúlt időszakban számos intézkedést tett a háztartási hulladék okozta környezeti terhelés visszaszorításáért, és a háztartási hulladékcsökkentés terén ez egyik legjobban teljesítő állammá vált.

Dániában, Németországban vagy Csehországban például nőtt a kommunális hulladék aránya, Magyarországon viszont csökkent.

Itthon évente átlagosan 385 kilogramm háztartási szemét termelődik személyenként, ami bőven az uniós átlag (487 kg/év) alatt van. Ezzel Magyarország a hatodik legkevesebb hulladékot termelő állam az Európai Unióban – fejtette ki a közleményben Kerekes György, a Klímapolitikai Intézet vezetője. Hozzátette: a több mint ezer nagyobb illegális hulladéklerakó felszámolása komoly kihívást jelent az országnak, annak ellenére, hogy ezen a fronton több kormányzati intézkedés történt. Szavai szerint a Te szedd! nevű akció vagy a Felső-Tisza vidékének megtisztítása mellett az átfogó Tisztítsuk meg az országot! nevű program keretében ezerkétszáz helyszínen több mint hetvenezer köbméter hulladékot térképeztek fel. Az állami szervezetek és az önkormányzatok bevonásával ennek meg is kezdődött az eltakarítása, a folyamat az új törvényjavaslatnak köszönhetően pedig eredményesebbé válhat – hangsúlyozta az intézet vezetője.