Változnak az országgyűlési választási listaállítás szabályai

Az eddigi 27 helyett 71 egyéni jelöltre lesz szükség országos lista állításához.

Volner János elmondása alapján, pártja nem fél attól, hogy ne tudna ezeknek a feltételeknek megfelelni Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A választási törvények kormány által kezdeményezett, minősített többséget igénylő módosítását 134 igen szavazattal, 60 nem ellenében fogadta el a Ház. Ennek alapján

az eddigi 27 helyett 71 egyéni jelöltre lesz szükség – legalább 14 megyében és a fővárosban – országos lista állításához, már a következő parlamenti választáson.

A Volner János (Volner Párt) által beadott módosító javaslat célja a kamupártok hatékonyabb kiszűrése. Rendelkezik a jogszabály az átjelentkezések miatt megnövekedett létszámú szavazókörökről is: ha a választópolgárok száma több mint 1500 egy szavazókörben, akkor lehetséges, ha pedig 2000-nél több, akkor kötelező a szavazást vagy egy helyiségben, de több asztalnál, vagy ugyanazon épületben, de több külön helyiségben lebonyolítani. Az átjelentkezéssel kapcsolatos változtatás az is, hogy az átjelentkezés határidejét a szavazást megelőző negyedik napról a kilencedik napra módosították.

Az Országgyűlés megszavazta Volner János módosító javaslatát a kamupártok kiszűrése érdekében

A mentelmi jogot érinti az a szabály, amely a választási eredmény jogerőre emelkedését határozza meg a képviselőjelölti immunitás véghatáridejének.

Elfogadták továbbá, hogy nem kell alkalmazni a közterület-használatról szóló jogszabályokat olyan, gyalogosforgalom számára nyitva álló közterületen folytatott kampánytevékenység esetén, amely a választópolgárokkal történő személyes kommunikációra irányul, ha az ennek során alkalmazott berendezés, kellék elhelyezésére igénybe vett közterület nem haladja meg a négy négyzetmétert. Ilyen kampánytevékenységnek minősül különösen a kapcsolatfelvétel a választópolgárokkal, a közügyekről folytatott személyes beszélgetés, a szórólaposztás, az aláírásgyűjtés, amely alatt értendő az ajánlások gyűjtése is.

Emelkedik a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) választott tagjai tiszteletdíjának havi összege:

a közszolgálati tisztviselői illetményalap 10-szereséről a 12-szeresére, az NVB-elnök tiszteletdíjának havi összege pedig a közszolgálati tisztviselői illetményalap 15-szöröséről a 21-szeresére. A tiszteletdíj arányosan csökkentett része illeti meg az adott naptári évre az NVB tagját, ha az előző naptári évben az ülések 20 százalékáról igazolatlanul távol maradt. Az NVB ülése ezentúl – az elnök döntése alapján – elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható lesz.

Az országgyűlési és az európai parlamenti (EP) választás kitűzése után az országgyűlési választás esetén az Országgyűlés alakulóülésének napjáig, az EP-választás esetén a választás eredményét megállapító határozat jogerőre emelkedéséig az NVB ügyrendje nem módosítható. A törvénymódosítás arra is reagál, hogy egy alkotmánybírósági határozat megsemmisítette a népszavazási törvény aláírásgyűjtő ívek miatt kiszabott bírságra vonatkozó rendelkezéseit. E helyzetet egyebek mellett úgy orvosolja, hogy az ívenkénti bírság összegét ezerről nyolcszáz forintra csökkenti, és megállapít egy felső korlátot.

Az összegző módosító javaslat elfogadásával elhagyták a képviselők a törvényjavaslatból a szavazólapról történő képfelvétellel kapcsolatos rendelkezést, mivel magáncélra a hatályos törvények szerint is le lehet fotózni a szavazólapot. Bár a törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatában szerepelt, de a zárószavazás előtt a Fidesz kérésére külön szavazott a Ház 10 Pest megyei országgyűlési választókerület területének átszabásáról, és végül kivették azt az összegző módosító javaslatból.