A járvány alatt is eléri az érdeklődőket az állatkert

A pandémia alatt is eljuttatja az állatkerti élményt az idén 155 éves Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK), és online tartják meg az olyan eseményeket, mint a februári mackófarsang vagy az áprilisi földfesztivál, amennyiben nem szűnnek meg a korlátozások. Emellett az érdekesebb fajokról készült videókkal, oktatási segédanyagokkal, valamint családi programokhoz is témát kínáló kvízfeladatokkal és kézművesötletekkel is kiszolgálja az érdeklődőket a nagyközönség előtt egyelőre zárvatartó intézmény.

A koronavírus-járvány miatti zárvatartás ellenére

a Fővárosi Állat- és Növénykert egyre több megoldással képes elérni az érdeklődőket, ami azért is fontos, mert az intézmény idén ünnepli fennállásának 155. évfordulóját, amelynek kapcsán számos programmal készülnek.

– Év eleje óta tart ez a kezdeményezés, s hetente igyekszünk közzétenni valamilyen anyagot az állatkert múltjáról, például érdekes történeteket idézünk fel a különböző állatcsoportok képviselőiről – jelentette ki lapunknak Hanga Zoltán, az állatkert szóvivője. Mint mondta,

legutóbb január 20-án, vagyis a pingvinek napján (Penguin Awareness Day) e röpképtelen madarakról tettek fel egy anyagot az intézmény honlapjára,

valamint Facebook-oldalára. A kommunikációs szakember érdekességként említette, hogy a budapesti állatkertben tartott pápaszemes pingvinek nem a sarkvidéken, hanem Dél-Afrika partjai mellett élnek, és a 80 ezres példányszámú, vadon élő összpopulációjuk ellenére különösen veszélyeztetettnek számítanak, hiszen az élőhelyük mellett haladnak el az óriási olajtankerek, s akár egyetlen baleset miatt is kihalhat az egyedek többsége.

Megtartják a hagyományos eseményeket

– Közeledik a mackófarsang nevű esemény is, amely február másodikához kötődik, ugyanis a népi időjóslás hagyományai szerint ezen a napon meg kell nézni, hogy van-e árnyéka a medvének vagy nincs, amiből pedig következtetni lehet a tél hosszára.

Azt tervezzük, hogy aznap élő Facebook-bejelentkezéssel tudósítunk a barna medve kifutójától; megnézzük, mit jósol az árnyékuk, s amellett hogy játékosan elemezzük az állatok viselkedését, medvékkel kapcsolatos érdekességeket összegyűjtő anyagokat, valamint egy kisfilmet is közzéteszünk.

Az állatkert kalendáriumában kiemelkedő napként számontartott többi alkalomra is készülünk, így például az áprilisi föld napja alkalmából megrendezendő többnapos földfesztiválra és persze az állatkert augusztus 9-i, 155. születésnapjára is

– sorolta Hanga Zoltán, hozzátéve: reményeik szerint az online programokat minél hamarabb helyszíni programok válthatják fel.

A szóvivő arra is kitért, hogy most abból a szempontból is nehezebb dolguk van, mint a járvány tavaszi hulláma idején volt, hogy akkor a sajtó munkatársai beléphettek az állatkertbe, ám ez már tilos a veszélyhelyzet fennállása alatt, ugyanis már csak a dolgozók tartózkodhatnak az intézmény területén, még az önkéntesek sem mehetnek be. – Így a sajtó felvételeket sem tud készíteni az érdeklődőknek, ám ezt próbáljuk mi magunk pótolni – fogalmazott Hanga, aki más megoldás híján az állatkert főkapujánál vagy otthonról, Skype-on keresztül ad interjút és tájékoztatást. Elmondása szerint

tavasszal például az okozott érdekes szituációkat, amikor egy-egy tévéstáb bement az állatkertbe, mivel a látogatóktól már elszokott állatok némelyike hevesebben reagált az ismeretlen arcokra. – Például a hím oroszlánnak indult be elég erősen a területvédő ösztöne, és fenyegető morgások kíséretében rögtön odaszaladt az üvegfalhoz, hogy elijessze a „betolakodókat”.

Ezzel ellentétes példa, hogy nyáron, amikor az intézmény újra kinyitotta kapuit a látogatók előtt, az oroszlánfókákat éppenséggel felvillanyozta, hogy a két hónapnyi szünet után újra van közönségük. – Látványosan produkálták magukat, hiszen szép lassan, kiterjesztett úszólábakkal siklottak el az üvegfal előtt – idézte fel a szóvivő. A fókákkal kapcsolatban megjegyezte: a lezárás alatt is megtartják az egyik legnépszerűbb programot, a fókák tréninggel egybekötött etetését, ami webkamerán, élőben követhető mindennap 11, 14, illetve 16 órakor. – Ezt a foglalkozást egyébként nemcsak a látogatók miatt tartjuk, hanem az állatok is igénylik, jó elfoglaltság számukra, és a gondozói, valamint az állatorvosi munkát is megkönnyíti – közölte, hozzátéve: a webkamerán keresztül szintén megtekinthető elefánttréning is hasonló célokat szolgál.

Otthonról is figyelhető állatok

A pandémia alatt egyébként

két újabb webkamerát is felszereltek a meglévő három mellé, így a Dél-Amerika kifutót és az orangutánok külső kifutóját is figyelemmel lehet már kísérni az interneten keresztül.

– Ahogy majd megyünk ki a télből, egyre inkább érdemes lesz nézni ezeket a kamerákat, mivel az orangutánok a melegebb idő beköszöntével rendkívül látványos performanszokat képesek produkálni a mászókáikon és a hintáikon. A latin-amerikai állatok közül pedig több állandóan kint van, s egyes fajok – például a tapír – a hidegebb időben is megjelennek egy-egy órára a kifutón – mondta a szakember. Az emberszabásúakkal kapcsolatban elmondta: az állatkert életét az interneten követők körében a legnépszerűbb látnivalók közé tartozik a nyáron, illetve ősszel született két orangutánbébi, Móric és Buda.

– Az egyik legújabb videónkon az látható, hogy a 2014-ben született fiatal nőstény elcseni az anyja mellől féltestvérét, a még parányi Móricot, és játszik vele, ringatja, babusgatja. Érdekes jelenség, hogy az orangutánok – amelyek rendkívül intelligens állatok, és sok mindent kell megtanulniuk a fennmaradáshoz – jellemzően a természetben is először nőstényt hoznak a világra, hogy az nagyobbacska korában a kistestvérén sajátítsa el az anyaság csínját-bínját

– számolt be róla Hanga Zoltán.

Egy másik igen népszerű állatkerti videó szintén nemrégiben készült:

az intézmény honlapján és a Facebook-oldalán már csaknem 400 ezren tekintették meg, ahogy az Indigó nevű, hároméves gorillakölyök szinte embergyermekeket idéző módon idegesíti anyját,

s a nőstény is ismerős gesztussal állítja le a mögötte guggoló rosszcsontot, aki dobnak használta a felmenője hátát. Szavai szerint a pandémia alatt született többi állatról – köztük egy kis tapír, egy sörényes hangyász, egy kengurubébi, valamint hattyúfiókák és egy alomnyi vadkutyakölyök – is készítettek vagy készítenek majd érdekes felvételeket, amikor kínálja magát egy-egy érdekesebb megnyilvánulásuk.

Játékos feladatok a gyerekeknek

– Emellett fontos ismeretterjesztési és oktatási funkciója is van az állatkertnek, ezért a könnyedebb, megosztott audiovizuális tartalmakon kívül a szokásosnál is több olyan anyagot készítünk,

amely az állatkerti csoportos iskolalátogatásokat hivatott pótolni. Lényegében ezek is játékos feladatok és rejtvények, amelyekbe ismeretgazdagító elemeket csempésztünk, és ezeket akár a pedagógusok is felhasználhatják oktatási segédanyagként – fogalmazott Hanga, aki az állatkert honlapjáról letölthető anyagok közül az egyik legérdekesebbnek a „Készíts saját állatkertet!” nevezte.

A gyermekeknek készített oktatási segédanyagokból a nagy tóról is sok érdekességet tudhatnak meg az iskolások

– A sorozat részletesen bemutatja az állatkert egyes zónáit, az ott található fajokat, a keresztrejtvény és más feladatok mellett például ahhoz is ötleteket adott, hogy otthon is könnyen beszerezhető anyagokból, különböző technikákkal hogyan készíthetőek különféle állatfigurák a hóbagolytól kezdve a jegesmedvén át az aranyhasú mangábéig

– sorolta a szóvivő.

Hanga Zoltán arra is felhívta a figyelmet: amikor a pandémia enyhülésével újból megnyithatja kapuit az állatkert a nagyközönség előtt, sok olyan látnivalóban lehet majd gyönyörködni, amit eddig csak az interneten közzétett kisfilmeken, képeken lehetett megcsodálni. Szavai szerint bár azt még nem tudni, hogy az újranyitás után lesz-e szükség bizonyos korlátozásokra, de az állatkert arra fog törekedni, hogy a járványhelyzet adta lehetőségekhez képest a legtöbb élményt kapja a nagyközönség.