„A kárpátaljai magyaroknak békére és nyugalomra van szükségük”

– Ukrajna és Magyarország kapcsolatának rendeződnie kell, és ehhez próbálok a magam eszközeivel hozzájárulni – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Petruska István, aki eddig a beregszászi járási közigazgatást vezette, a jövőben pedig Anatolij Poloszkov kárpátaljai kormányzó helyetteseként dolgozik. Petruska István az elmérgesedett szomszédi viszony kapcsán kiemelte: meg kell találni azokat a megoldásokat, amelyek mind a két országnak megfelelnek. Ehhez szerinte a két állam vezetésétől konstruktív hozzáállásra van szükség.

– Természetesen, ez az egyik fő feladatom, mert fontos, hogy Kárpátalja lakossága, az ott élő kisebbségek, így a magyar is, jól együtt tudjanak működni a megye fejlődése érdekében. S még egyszer szeretném aláhúzni: Ukrajna és Magyarország kapcsolatának is rendeződnie kell, és ehhez próbálok a magam eszközeivel hozzájárulni. Fontos az is, hogy január elsejétől megújult Ukrajnában a közigazgatás, és az ebben rejlő lehetőségeket minél jobban ki kell használnia a magyarságnak, ebben próbálok segíteni a megyével közösen. Másokat is arra biztatok, hogy kritizálás helyett vegyenek részt ebben a munkában.

– A magyar–ukrán kapcsolatok akkortól nehezültek el, hogy 2017-ben elfogadták az ukrán oktatási törvényt, majd a helyzet tovább romlott, amikor másfél éve hatályba lépett a kisebbségek által bírált ukrán nyelvtörvény. Utóbbi ellen a kárpátaljai magyar szervezetek is az első perctől kezdve tiltakoztak, mert szerintük felszámolja a kisebbségek minden eddigi nyelvi jogát. Mit lehet tenni a nyelvi és kisebbségi jogok visszaszerzéséért?

– Az biztos, hogy nem lehet úgy tárgyalni, hogy azt mondjuk: maradjon minden a régiben. Meg kell érteni azt is, idén lesz harminc éve, hogy Ukrajna független ország lett, az eltelt három évtizedben sok minden változott. Tudjuk, hogy Ukrajna még mindig harcol a területi egysége visszaállítá­sáért az orosz agresszió ellen, erősödött a patriotizmus, felértékelődött az ukrán állam szerepe. Látnunk kell azt is, hogy a parlamentbe milyen pártok jutnak be és ott milyen többség alakul ki. Meg kell találnunk azokat a megoldásokat, amelyek mind a két oldalnak megfelelnek. A tárgyalásokat pedig szakpolitikusokra kell bízni.

– Az utóbbi hónapokban olyan durva esetek fordultak elő, hogy nem engedték be Ukrajnába Grezsa István miniszteri biztost és Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárt. Tavaly november végén fegyveres razzia volt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnél Ungváron, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) emberei megjelentek a szervezet intézményeinél és Brenzovics László elnök lakásán is. Most, hogy lezajlott a 2020-as ukrajnai önkormányzati választás, számíthatunk arra, hogy hasonló esetek nem mérgezik tovább a két ország kapcsolatát?

– A két ország kapcsolata valóban nem teljesen problémamentes, aminek a nem megfelelő magyar kisebbségpolitika is az oka. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség sajnos széthullófélben van, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség körül is vannak tisztázatlan ügyek. Ebben az értelemben elértük a mélypontot. Ennek ellenére bízom benne, hogy minél hamarabb találkozik majd a két külügyminiszter, és mivel új év, új lap, elkezdődik a konstruktív munka a két fél között.

– Hazaárulás mellett Ukrajna területi integritásának megsértése és dokumentumhamisítás címén indított büntetőeljárást az SZBU a kárpátaljai Szürte település helyi képviselői ellen, amiért a novemberi ünnepélyes beiktatási ülésen elénekelték a magyar himnuszt.

– Az ügyben tart a nyomozás, annak lezárásáig nem szeretnék kommentálni és ezzel beavatkozni a nyomozás folyamatába. Remélem, hogy megnyugtatóan fog rendeződni.

– A két ország közötti feszült kapcsolatok ellenére a magyar kormány segélyszállítmányokat küldött Ukrajnának, Kárpátaljának a világjárvány idején, ahová lélegeztetőgépek, egészségügyi eszközök érkeztek a védekezéshez. Mit jelentett ez a segítség Kárpátalján? Hogyan tekintenek a támogatásra az ukránok?

– Először is meg szeretném köszönni a magyar kormánynak, hogy a nehéz helyzet ellenére is tudott segíteni nekünk, az Ökumenikus Segélyszervezetnek pedig a program lebonyolításáért vagyok hálás. Nagyon fontos pillanatban érkeztek a lélegeztetőgépek és az orvosi eszközök. Erről a segítségnyújtásról az ukrán sajtó is beszámolt, így az emberek elolvashatták a híreket.

– Ebben a programban kiemelt szerepet töltött be az Ökumenikus Segélyszervezet, amely célba juttatta a segítséget. A szervezet azonban nemcsak ebben a programban tevékenykedett, hanem évtizedek óta jelen van Kárpátalján. Milyen jelentőséggel bír az megállapodás, amelyet Olekszij Petrov akkori kormányzó és a szervezet vezetője, Lehel László elnök-igazgató írt alá tavaly májusban, és amelyet azóta is erősítenek?

– Ez a memorandum nagyon fontos, felgyorsítja a segítségnyújtást, illetve átláthatóvá, professzionálissá teszi.

– Leginkább milyen segítségre van szükségük a kárpátaljai magyaroknak?

– Legfőképpen nyugalomra és békére. Ennek elérésében szimbolikus lehet az a beruházás, amelyről a két külügyminiszter beszélt, ez pedig a beregszászi járási kórház fejlesztése. Az álmom az, hogy az év végén Magyarország és Ukrajna első embere együtt adja majd át a kórházat.

Jószolgálat

Az Ökumenikus Segélyszervezetnek 18 éve van állandó képviselete Ukrajnában. A segélyszervezet mind Kárpátalján, mind pedig Kijevben hivatalosan bejegyzett, egész Ukrajnára kiterjedően végzi munkáját. Eddigi szerepvállalásának értéke meghaladja a hárommilliárd forintot, közvetlenül segítséget nyújtva több mint háromszázezer embernek. A segélyszervezet programjait Magyarország kormánya mellett a Külgazdasági és Külügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Hun­gary Helps Ügynökség, a Megyei Jogú Városok Szövetsége, valamint nemzetközi (ACT Alliance, Európai Unió) és hazai szervezetek, önkormányzatok, vállalatok és magánadományozók támogatták. Az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója, Lehel László és Kárpátalja új kormányzója, Anatolij Poloszkov 2020 decemberében Ungváron találkozott. A megbeszélésen áttekintették a segélyszervezet Ukrajnában, különösen a Kárpátalján végzett több évtizedes humanitárius munkáját, és megbeszélték a szervezet, illetve a megyei közigazgatási hivatal együttműködési irányelveit a jövőre nézve. A két fél között májusban aláírt együttműködési megállapodást követően a szervezet segítőtevékenysége Kárpátalján minden korábbinál szorosabb és gördülékenyebb együttműködésben valósulhatott meg: az elmúlt hónapokban a segélyszervezet több alkalommal juttatott el nagy értékű védőeszköz-szállítmányt ukrajnai egészségügyi és szociális intézményeknek, kórházaknak és rászoruló családoknak.