Csizmadia László a CÖF–CÖKA hétfői sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy „nem beszélhetünk demokráciáról, csak áldemokráciáról”, mert a bizottság nem hallgatja meg az európai polgárok véleményét. Közölte: a civileket megdöbbentette, hogy az Európai Bizottság (EB) annak ellenére lesöpörte az asztalról a polgári kezdeményezést, hogy azt az Európai Parlament (EP) is nagy többséggel támogatta.
– Ezért a jövőben a civilek feladata, hogy mindent elkövessenek az Európai Unió reformjáért, a népfelség elvének érvényesüléséért – fűzte hozzá.
Arról is szólt, miszerint az amerikai elnökválasztás kimenetele azt bizonyítja, hogy a balliberális oldal a világon mindenhol előre megírt forgatókönyv szerint dolgozik. Csizmadia László azt mondta, ennek a megírt forgatókönyvnek a példája volt Magyarországon a közmédia székházának 2018. decemberi, ellenzéki képviselők általi „elfoglalása” és a Parlament elleni, ugyancsak 2018-ban történt „roham” (a Munka törvénykönyvének módosítása, amikor az úgynevezett rabszolgatörvény ellen tüntettek), valamint a 2006-os rendőrsortűz és lovas attak.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF szóvivője úgy vélte, az Európai Unió intézményi válságának újabb jele, hogy az EB „kinyírta” az egyetlen hathatós demokratikus eszközt, az európai polgári kezdeményezést;
ezzel ugyanis azt üzente az európai polgároknak, hogy felejtsék el a közvetlen demokráciát.
Hangsúlyozta, hogy jelenleg, amikor „kizárólag külföldről finanszírozott civil szervezetek alakítják” a világ Magyarország-képét, a CÖF–CÖKA-nak növelnie kell az aktivitását. – Ez azt jelenti, hogy ha „bármilyen negatív kritika éri hazánkat”, például az antiszemitizmus vagy a cigányellenesség hazug vádja, akkor a CÖF jogot formál véleménye megfogalmazására – mondta a szóvivő.
Kiszelly Zoltán a CÖF–CÖKA mellett működő C12 szakértői csoport tagja reményét fejezte ki, hogy az új amerikai elnök, Joe Biden megválasztása után ugyanolyan magas szinten maradnak a magyar–amerikai kapcsolatok, mint Donald Trump elnöksége alatt. Ennek érdekében a CÖF–CÖKA levélben gratulált Joe Bidennek a beiktatásához. Szerinte a jó kapcsolat alapját képezheti, hogy a magyar védelmi kiadások mértéke a NATO-tagországokkal szemben megfogalmazott amerikai elvárásoknak megfelelően eléri a GDP-arányos két százalékot. Továbbá az, hogy
az amerikai USAID, az Egyesült Államok külhoni segélyekkel foglalkozó szervezete és a magyar kormány 2018-ban megállapodott az üldözött keresztények megsegítésének összehangolásáról, illetve hogy mindkét kormány aláírta az élethez való jogról, az abortusz korlátozásáról szóló genfi nyilatkozatot.
