Sokévnyi kutatás előzte meg a szérum kidolgozását

Ahhoz, hogy a vakcina létrejöhessen, nagyon sok mindennek kellett egyszerre és együttes erővel működnie.

A Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinájának fiolája a Hargita megyei sürgősségi kórházban, ahol megkezdődött az egészségügyi dolgozók oltása 2021. január 4-én Fotó: Veres Nándor Forrás: MTI/Veres Nándor

A világban már több mint 28 millió embert oltottak be koronavírus ellen, többségüket a Pfizer–BioNTech-vakcinával. A Karikó Katailn által kidolgozott hírvivő (messenger) RNS-technológián alapuló oltóanyag fejlesztésében több magyar kutatóorvos is részt vett. Egyikük Szabó Gábor Tamás, aki korábban a Debreceni Egyetem klinikáján dolgozott kardiológusként, jelenleg pedig a BioNTech társigazgatója. Szabó Gábor Tamás a Hír TV Magyarország élőben extra című műsorában elmondta:

ahhoz, hogy a megfelelő vakcina létrejöhessen, nagyon sok mindennek kellett egyszerre és együttes erővel működnie. A szérum létrehozása során olyan kutatások eredményeit és elképzeléseit is hasznosították, melyek évekkel korábban, jóval az új típusú koronavírus megjelenése előtt kezdődtek meg.

– A szervezetbe egy hírvivő RNS segítségével juttatunk egy információt, ami alapján a sejtjeink az információban kódolt fehérjét előállítják. Jelen esetben annak a fehérjének az információjára van szükség, ami ellen a szervezetünk immunválaszát szeretnénk aktiválni – tudatta a kutatóorvos. Beszélt arról is, hogy

a Pfizer–BioNTech-vakcina az egyik legbiztonságosabb és leghatásosabb oltóanyag, amelynek minden adata publikus, bárki számára hozzáférhető.

Hozzátette, az mRNS-technológia lehetővé teszi, hogy ha esetleg egy másik kórokozó miatt újabb járvány alakulna ki a világban, akkor rendelkezésre áll az az eljárás, amivel gyorsan kifejleszthető egy új vakcina.

A teljes adás megtekinthető itt: