Baloldali hallgatás a sikeres felzárkóztatásról

A Dankó Pista Egységes Oktatási Intézményt fenntartó Közös Kincs Közhasznú Nonprofit Kft., valamint Almási Katalin, Biri polgármestere és az iskola igazgatója is egy baloldali médiahadjárat célkeresztjébe került 2020 végén, miután Cseh Katalin EP-képviselő (Momentum) a településen található Le Til-kúria felújítására nyert pályázatot kifogásolta. Cseh Katalin és a balliberális médiamunkások leegyszerűsítő narratívája csupán a Le Tilre koncentrált, pedig a kúria működtetőihez köthető az országban az egyik leglátványosabb eredményeket produkáló, hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásával foglalkozó intézmény is.

Már kisgyermekkortól odafigyelnek a rájuk bízottak szellemi és lelki fejlődésére. Fotó: Teknős Miklós

Biriben tavaly év végén többek között a Telex.hu és az RTL Klub is megjelent, a televíziócsatorna Házon kívül című műsorának stábja pedig több napot is eltöltött a környéken. Almási Katalin szerint azonban azonkívül, hogy a Le Til-kúria kapcsán a baloldali médiumok és Cseh Katalin momentumos európai parlamenti képviselő az ő személyén próbáltak fogást találni, arra már egyik orgánum sem mutatott hajlandóságot, hogy a szintén hozzá köthető Dankó Pista Egységes Oktatási Intézmény működését és annak a helyi közösségre gyakorolt hatását is megnézzék.

– A Vidékfejlesztési programból felújított Le Til-kúria ügyében közbeszerzői elírás történt, amelyet azóta sem javítottak. A baloldal abba kísérelt meg belekötni, hogy az épületben nem működtetünk gyerektábort – fejtette ki a polgármester, majd hozzátette: a Vidékfejlesztési program keretében gyerektábort nem is lehet építeni, ifjúsági szálláshely rendezvényteremmel volt a kiírás.

A kúria tanműhelyként is működik, ahol a vendéglátó szakos tanulók végzik a gyakorlatukat, és itt teszik le a szakvizsgát is – magyarázta Almási Katalin az intézmény épületeinek bejárása során.

Az intézménynek van gyerektábora Felsődobszán, amely évek óta nagyon jól működik. Egész nyáron lent vannak a gyerekek, van medencéjük is. Más iskolákból is szoktak érkezni tanulók, bár ebben az évben a pandémia közbeszólt.

Testnevelésóra a Honvéd kadét program keretében a Dankó Pista Egységes Oktatási Intézményben
Fotó: Magyar Nemzet/Teknős Miklós

Ami a baloldali médiából kimaradt

A kezdetekben Almási Katalin és az édesanyja által vezetett Közös Kincs Közhasznú Nonprofit Kft. 2004. szeptember 1-jén kapta meg a működési engedélyt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Biriben. Az ország egyik legszegényebb térségében kezdték meg a felzárkóztatási oktatást. Eleinte tantermet béreltek az önkormányzati általános iskola épületében, később azonban átköltöztették őket egy olyan épületbe, amely nem volt oktatási célokra minősítve.

– Az önkormányzat mégis több millió forintot akart kérni érte – elevenítette fel a kezdeteket Almási Katalin igazgató.

Keresztes Szilárd görögkatolikus püspök atya segítette meg az intézményt, mert a szóban forgó épület az egyház tulajdona volt, az önkormányzat pedig nem kérhetett érte pénzt. A Közös Kincs végül az egyháztól vásárolta meg az első iskolaépületet.

– 2007-ben az önkormányzat százmilliós tartozást halmozott fel, és a csőd szélére sodorta a települést. A testület az 1997-ben épült iskolaépületet bocsátotta áruba nyolcvanmillió forintért – mondta el Almási Katalin.

A már üresen álló épületet a Közös Kincs végül megvásárolta, azonban az ÁNTSZ ellenőrzése feltárta, hogy annak kialakítása nem alkalmas oktatási funkciók ellátására.

– Az önkormányzat építtette az iskolát, papíron minden rendben volt vele. Az ellenőrzés során derült ki, hogy például az emeleti folyosóról és az aulából nem lehetett megközelíteni a menzát, így a Közös Kincs végezte el az épület megfelelő kialakítását is – fejtette ki az igazgató.

Almási Katalint 2009-ben, egy időközi önkormányzati választáson megválasztották polgármesternek, ezért kiszállt a Közös Kincsből, és azóta az iskola igazgatási feladatait látja el.

Ma már komplex képzési rendszer működik Biriben

A Dankó Pista Egységes Oktatási Intézményben bölcsőde, óvoda, általános iskola, szakgimnázium, gimnázium, valamint szakmát adó képzések is helyet kapnak. A duális képzési rendszerben egészségügyi, szociális, kereskedelmi, építőipari és turisztikai szakképzési ágazat működik.

Az iskola minden gyermek számára ingyenes étkezést biztosít, ami a tízórai mellett a menzás étkezést is tartalmazza. A menü levesből, főételből és desszertből áll, amelyért kizárólag a felnőttek fizetnek, ők is kedvezményesen, ötszáz forintért vehetik igénybe a napi menüt.

Az oktatási intézmény négy külön épületben működik a Mező Imre utcában, a nem helyi diákok számára kollégiumot is biztosítanak. Az utcában lévő ingatlanok vegyesen képezik az önkormányzat és a Közös Kincs tulajdonát: itt található a pap szolgálati lakása, a pedagógusok számára kialakított szolgálati lakás, a tésztagyár, a tájház, de az üresen álló házakkal is közcélú terveik vannak.

A Biriben meglévő intézményi telep mellett az iskola oktatási tevékenysége jelen van a kárpátaljai Tarpán, valamint a debreceni javítóintézetben és a tiszadobi gyermekotthonban is. Jelenleg több mint négyszáz tanuló oktatását végzik.

A Közös Kincs hatvanöt főt foglalkoztat. Almási Katalin hangsúlyozta: a technikai állományban csak helybéliek dolgoznak, és a pedagógusok körében is arra törekednek, hogy az itt élők lássák el az oktatási feladatokat.

Már kisgyermekkortól odafigyelnek a rájuk bízottak szellemi és lelki fejlődésére. Fotó: Teknős Miklós

A jó példák teszik vonzóvá az iskolát

– A komprehenzív tanítási módszerben hiszünk: az alsó tagozatos tanító oktatja az osztályokat hatodik osztályos korig, amelyik tanár pedig átveszi őket hetedik osztályban, az viszi tovább őket a gimnáziumban is – mondta az igazgatónő, utalva arra is, hogy az itt tanuló gyermekek egy összetartó közösség tagjai lehetnek.

A környékbeli településekről is előszeretettel íratják ide a gyerekeiket a szülők. Az intézménynek két iskolabusza jár reggel, és ötven kilométeres körzetben veszi fel a diákokat, délután pedig hazaszállítja őket. A távolabbról érkező tanulók a kollégiumban kapnak helyet: az egyik érettségiző például Kolozsvárról jött ide.

Az intézmény sikeressége abban is megmutatkozik, hogy számos kolléga – a pedagógusoktól a kiszolgáló személyzetig – itt végezte a tanulmányait. Az egyik bölcsődei csecsemő- és gyermeknevelő maga is itt kezdte tanulmányait, mára pedig az iskola felnőttképzésében oktatóként is dolgozik. Hasonló utat járt be az iskola két kollégiumi nevelőtanára, Balázs Levente és Rétháti Salamon. Ők a gimnáziumi éveiket kezdték a Dankó Pistában, majd a felsőfokú tanulmányok befejezését követően visszatértek, hogy kollégiumi visszaadjanak valamit abból az értékrendből, amelyet itt kaptak.

– Átálltunk a sötét oldalra – viccelődött Levente, amikor arról kérdeztük, milyen érzés a tanár szemszögéből látni az iskola működését. Salamonnal egyetértésben azt mondták, hogy előttük is most vált világossá, mivel kellett megküzdeniük a tanáraiknak, amikor ők voltak a diákok. Azonban számukra ez már nem egy átlagos iskola, hanem családias közösség.

A fiatal nevelőtanárok hozzáállása annak fényében különösen meggyőző és példaadó, hogy nem hivalkodtak vele, csupán a beszélgetés során derült ki: a Ham ko Ham zenekar tagjai. Együttesükkel 2016-ban az X-Faktor döntőjéig meneteltek, és egészen a koronavírus-járvány kezdetéig tele volt a naptáruk fellépésekkel. Mégis leszögezték: sosem akartak máshol élni.

Az oktatás eredményességét az is illusztrálja, hogy számos esetben előfordul: a szakképzésben részt vevő tanulók a szakma megszerzése után a gimnáziumot is elvégzik. A szakgimnáziumban sport- és pedagógiai tagozat működik. Az iskola csatlakozott továbbá a Honvéd kadét programhoz: a Honvédelmi Minisztérium ösztöndíjat ad a jól tanuló diákjainak. Idén van olyan diákjuk is, aki pilótaképzésére megy tovább, és olyan is akad, aki a Debreceni Egyetem műszaki karán folytatja tanulmányait.

A tapasztalatok alapján örvendetesen sokat változott a hátrányos helyzetű családok körében a tanulás megítélése. Az igazgató rámutatott, hogy bár korábban a fiatalon megházasodás és a több gyermek vállalása volt jellemző, később közülük is sokan visszatértek a felnőttképzésbe.

– Ma már azt látjuk, hogy elsődlegessé vált a tanulás, a szakma és a munkahely megszerzése, és csak azt követi a családalapítás – összegzett Almási Katalin.