Hadházy bizonyítottan álhírt terjesztett

Hadházy Ákos bizonyítottan álhírt terjesztett, amikor azzal vádolta meg az OGYÉI-t, hogy a hatóság nem vizsgálta meg az orosz vakcinát. Az OGYÉI tényszerűen cáfolta a képviselő állítását.

Hadházy Ákos továbbra is köti az ebet a karóhoz az általa kavart szentendrei halottasházi botrányban Fotó: Illyés Tibor Forrás: MTI

Hadházy Ákos ismét álhírt terjesztett, amikor azzal vádolta meg az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet (OGYÉI), hogy a hatóság nem vizsgálta meg a Szputnyik V vakcinát és ezzel bajt szabadíthat az országra.

A független országgyűlési képviselő azt írta a közösségi felületén, hogy a magyar hatóság úgy adta ki az orosz vakcinára az engedélyt, hogy az arra vonatkozó méréseket és vizsgálatokat sem végezte el.

– A képviselő azt állította, hogy az engedélyezésben mindez feketén-fehéren le van írva – mondta ifj. Balsai István jogász a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában péntek reggel.

Hadházy Ákos független képviselő állításait tényszerűen cáfolta az OGYÉI
Fotó: MTI/Kovács Tamás

Hadházy később úgy finomította a bejegyzést, hogy szerinte az OGYÉI igazgatója törvénytelenül tagadta meg tőle néhány iratba való betekintést, a neki megküldött iratanyagokat pedig úgy értelmezte, hogy azokból szerinte látható: az OGYÉI nem végezte el a szükséges vizsgálatokat.

Habár Hadházy azt is hozzátette, hogy az orosz és a kínai vakcina is lehet jó, azonban Balsai szerint a képviselő korábbi kijelentése, amely a mérések elvégzését tagadta, nem felelt meg a valóságnak: az OGYÉI ezt tényszerűen cáfolta.

A szakértő elmondta, hogy a jogalkotó a büntető törvénykönyvet kifejezetten a Hadházy Ákos álhírterjesztéséhez hasonló esetekre módosította. Az Alkotmánybíróság még tavaly júniusban értelmezte a módosítást és azt mondta ki, hogy a járványhelyzet nyilvánosság előtti megvitatása, a kritika és a szólás szabadsága toleranciát követel ugyan, mégis amely kijelentések alkalmasak a járvány elleni intézkedések hátráltatására, azokat lehetséges büntetőjogilag üldözni.

Habár a bírósági gyakorlat főleg egy országgyűlési képviselő esetében tágabban értelmezi a kritika és a vélemény szabadságát, amennyiben a közlésről mégis kiderül, hogy valótlanságot állít és az tényekkel cáfolható, akkor már jogsértésről beszélhetünk – mutatott rá ifj. Balsai István.