Az LMBTQ-jogok mentén is törhet a szivárványkoalíció

A baloldali szivárványkoalíció – vagyis a DK, az MSZP, a Jobbik, a Párbeszéd és az LMP – egyik pártja sem reagált lapunk azzal kapcsolatos megkeresésére, hogy a tervezett közös programban, adott esetben közös kormányzás esetén miként oldanák fel összeegyeztethetetlen ideológiai nézeteiket. A Momentum is csak annyit válaszolt, hogy természetes a koalícióra készülő pártok közötti vita, amely majd kompromisszummal fog zárulni. A válasz, illetve annak hiánya nem meglepő, ugyanis a magyarok többségének fontos témakörökben – amilyen például a migráció, a határon túli magyarok státusa vagy a szexuális kisebbségek (LMBTQ) jogai – jelenleg jegelt konfliktusok feszülnek Gyurcsány-koalíción belül.

– Amíg nincs olyan közös program, amelyet mindenki elfogad, addig egy

időzített bomba az összefogás, előválasztás ide vagy oda – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Mirkóczki Ádám, Eger egykor jobbikos polgármestere.

Szerinte az is kérdéses, hogy az ellenzéki pártok valóban hajlandók-e teljes mellszélességgel beállni egy-egy megosztó személyiség mögé, amennyiben ilyen jelölt győz az előválasztáson. – Nagyon örülök, hogy nem nekem kell foglalkozni ezekkel a kérdésekkel – fogalmazott.

A Momentum elnöke, Fekete-Győr András egészen mást gondol, mint a Jobbik.

A fentebb említett kardinális kérdések egyikében máris nyíltan egymásnak feszült a Momentum és a Jobbik. Ugyanis amikor utóbbi párt elnöke, Jakab Péter az azonos neműek örökbefogadása kapcsán egy lapinterjúban azt hangoztatta: „soha nem fogok azért küzdeni, hogy egy gyereknek három apja legyen”, Soproni Tamás, Terézváros momentumos polgármestere kegyetlennek nevezte a jobbikos mondatait. A Momentum elnöke, Fekete-Győr András is beszállt a vitába, bántó és helytelen álláspontnak nevezte a Jobbik-vezér kijelentéseit. Indikátorként mutatja a kérdés neuralgikus voltát a szivárványkoalíción belül, hogy Jakab kijelentését követően a Gyurcsány Ferenccel előszeretettel szelfiző DK-s influenszer, Homonnay Gergely posztolt arról: nem támogatja a Jobbik jelöltjét az előválasztáson.

A korábban a külhoni magyarok szavazati joga ellen kampányoló DK erős kerékkötője lehet annak, hogy a baloldal megegyezésre jusson a határon túli nemzettársainkat érintő kérdésekben.

Hiába állította Fekete-Győr egy interjújában, hogy a külhoniak szavazati jogának kérdésében a DK engedett az ötpárti többségnek, Arató Gergely, a Gyurcsány-párt frakcióvezető-helyettese egy Facebook-posztjában cáfolta a Momentum elnökét, és azt írta: „a közös ellenzéki programalkotó tárgyalásokon nem született ilyen döntés, s kicsit csodálkozunk, hogy honnan vette ezt Fekete-Győr András”. Érdemes felidézni, nemrég Vadai Ágnes (DK) is a külhoni magyarok ellen hergelt az oltóanyagok kapcsán. – „Jönnek! Felvenni a nyugdíjat, vásárolni, és a hírek szerint oltakozni is” – hangoztatta egy minapi sajtótájékoztatón.

A baloldal kormányprogramjában szintén forró kásaként került migráció kérdése kapcsán azt érdemes felidézni, hogy míg Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke arról beszélt januárban, hogy fellépnének az illegális bevándorlás, az embercsempészet és az emberkereskedelem minden formája ellen, addig

Gyurcsány Ferenc még a migráció jelentette problémát is tagadja, s markánsan bevándorláspárti nézeteinek adott hangot mások mellett Niedermüller Péter, a VII. kerület DK-s polgármestere, valamint Cseh Katalin momentumos EP-képviselő is.

Emlékezetes: a baloldali összeborulás pártjai idén januárban írták alá remélt közös kormányzásuk alapelveit, ám a hatpontos dokumentum csupán olyan ködös általánosságokat tartalmaz mint a „demokratikus jogállam”, a „jövőbe tekintő kormányzás”,vagy „az európai Magyarország megteremtése”, konkrét kérdésekben nem foglal állást.