Házi őrizetben levő milliárdos finanszírozta a baloldali kutatást

Bige László alig hihető magyarázata szerint saját magának végeztette a kutatást, amit ellenzéki kampányszakembereknek is megmutatott.

Nyíregyháza, 2020. április 24. Bige László, a Bige Holding Csoport elnök vezérigazgatója a Bige Holding cégcsoport által adományozott laboratóriumi eszközök ünnepélyes átadásán, a városháza Krúdy-termében Nyíregyházán 2020. április 24-én. A Bige Holding cégcsoport összesen 67,7 millió forint értékû vírustesztelõ berendezéseket adományozott a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórháznak. MTI/Balázs Attila Fotó: MTI/Balázs Attila

Bige Lászlót 2020 decemberében letartóztatták egy másik, hasonló ügy kapcsán. A műtrágyakirály cége, a Nitrogénművek Zrt. másnap közleményt adott ki, amely szerint Bigét hűtlen kezeléssel és vesztegetés elfogadásával gyanúsítják. A közleményben az előzményekre is kitérnek. „A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya 2017. november 16-án házkutatást tartott a Nitrogénművek Vegyipari Zrt. székhelyén, és ugyanezen a napon házkutatásra került sor az NZRT-Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. székhelyén is. A nyomozás azóta is tart, és három éve nem jutott bírósági szakaszba” – olvasható a közleményben, amely szerint a „vádak megalapozatlanok”.

nyolcszázmillió forint

Az újabb, Bige Lászlóhoz köthető bűncselekmény a gyanú szerint úgy történt, hogy 2011–2018 között az utasítására a cég által gyártott termékek egy részét valótlanul selejtesnek minősítették, és leértékelt áron adták el kereskedőknek. Az egyik ilyen kereskedő cégében a gyanúsított szintén résztulajdonos. Ezután a kereskedők az értékcsökkentett termékeket piaci, vagy ahhoz közeli áron értékesítették.

Az ügyészség szerint a gyanúsított az egyik kereskedővel megállapodott abban is, hogy az így keletkezett vételár-különbözet egy részét a kereskedő készpénzben visszaadja neki.

Így a gyanúsított több mint nyolcszázmillió forint pénzt vett át 2011–2016 között a kereskedőtől.

Az ügyészség szerint a gyanúsított a cégnek közel kétmilliárd forint kárt okozott azzal, hogy arra utasította alkalmazottjait, hogy a cég termékeit valótlan okokra hivatkozva selejtesnek minősítsék, és emiatt alacsonyabb áron értékesítsék a kereskedőknek.

Az eljárás miatt Bige 2021. április 17-ig bűnügyi felügyelet alatt marad, ami azt jelenti, hogy lakóhelyét nem hagyhatja el, mozgását nyomkövető technikai eszközzel ellenőrzik. A vádak kétrendbeli, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettéről, egyrendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségéről, valamint egyrendbeli, önálló intézkedésre jogosult személy által üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettéről szólnak.

A baloldaltól várják a menekülést

A cikkünk elején említett közvélemény-kutatás azért különösen érdekes, mert ezzel úgy tűnik, hogy Bige László már a második olyan üzletember, aki fordulatot vár ügyében egy esetleges ellenzéki győzelem esetén. Legalábbis erre mutat az, hogy egy nagymintás közvélemény-kutatással kívánja segíteni a baloldal választási győzelmét. Ám nem ő az egyetlen.

Czeglédy Csaba büntetőperét jelenleg a Kecskeméti Törvényszék tárgyalja. Czeglédy és húsz társa ellen adócsalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat az ügyészség. Ez az eljárás évek óta húzódik, és még mindig nincs első fokú döntés. Ebben közrejátszott az is, hogy például a Gyurcsány-párt felvette jelöltjei közé a 2019-es európai parlamenti választáson. Czeglédy nem kapott befutóhelyet, gyakorlatilag esélye sem volt mandátum elnyerésére, ám mentelmi jogot szerzett a jelöltséggel, amely megakasztotta az eljárását.

Czeglédy és Bige ügyét az köti össze, hogy mindketten szoros kapcsolatot ápoltak/ápolnak az MSZP-vel és a baloldallal, valamint Gyurcsány Ferenccel is. Czeglédy esetében az eddig nyilvánosságra került adatok fényében – például, hogy Gyurcsány ügyvédjeként dolgozott – nem kell sokat keresnünk a kapcsolatot. Bige esetében az üzleti szálak meghatározóak: a Gyurcsány-kormány idején az állam készfizető garanciát vállalt a Nitrogénművek Zrt. ötvenmillió eurónyi, továbbá tízmilliárd forintnyi hitelének felvételéhez.

Budai Gyula 2010-ben még elszámoltatási kormánybiztosként a kölcsönnel kapcsolatban megjegyezte: azt, hogy az állam milyen garanciákkal rendelkezik, ha a cég csődbe megy, egy 2008. decemberi kormányhatározat rögzítette, amelyet azonban egy hónappal később úgy módosítottak, hogy a korábban felsorolt biztosítékok – így például a Nitrogénművek ingatlanvagyona és részvényeinek 76 százaléka – közül egy sem szerepelt benne. Kijelentette: a péti Nitrogénművek úgy kapott ötvenmillió eurót nyolcvanszázalékos bankgaranciával és tízmilliárd forint fejlesztési banki hitelt százszázalékos állami garanciával, hogy semmilyen fedezetet nem biztosított az állam javára.