Ugyan már elkezdődött az atlétikai stadion építése, azt azonban még mindig nem lehet tudni, hogy a főpolgármester kitart-e azon vétója mellett, hogy ír egy bátor e-mailt az Atlétikai Világszövetségnek, hogy Budapest nem partner a 2023-ban esedékes világbajnokság megrendezésében. Karácsony Gergely leszögezte: megvédi a budapesti Diákvárost, amely mellett a kínai egyetem felépülne.
A főpolgármester indoklásában kiemelte, hogy szerinte kevesebb hely jutna a magyar diákoknak. Ez azért is érdekes, mert a budapesti egyetemeken rengeteg külföldi diák tanul, ráadásul Karácsony még a Soros György tulajdonában álló CEU magánegyetem magyarországi működését is támogatná a kínai Fudan egyetemmel szemben.
Felmerül a kérdés, hogy ezeknek a tényeknek az ismeretében a főpolgármester miért gondolja azt, hogy ha nem épül meg a kínai egyetem, akkor a Diákvárosnak kizárólag csak magyar hallgatói lennének?
A kínai egyetem elleni tiltakozásba beszállt az a Baranyi Krisztina, aki korábban mellszélességgel állt ki a Diákváros megépülése mellett. Mint megírtuk:
Ferencváros baloldali polgármestere népszavazást kezdeményez arról, hogy átadja-e az önkormányzat a fejlesztési területet a kormánynak, vagy sem.
A baloldal valószínűleg pontosan tudja, hogy ezzel a lépéssel jelentős csúszást okozhat, vagy akár le is állíthatják a teljes Déli Városkapu-program kormányzati megvalósítását. Amennyiben részben célt érnének és Karácsony Gergellyel közösen megakadályoznák az atlétikai világbajnokság megrendezését, azzal Magyarország nemcsak presztízsveszteséget szenvedne el, hanem az újrainduló turizmustól is bevételeket venne el.
Az egy érdekes kérdés, hogy a vendéglátóhelyeiről is híres Ferencváros polgármesterének miért érdeke a kerületet és vállalkozóit megfosztani az extra bevételtől.
Szabados Gábor sportközgazdász szerint a koronavírus-járvány után felértékelődhet a sport és a nemzetközi rendezvények szerepe. Noha a szakember szerint ugyan ezek csak egyszer jelentkező bevételek, de a turizmus lenullázása után jó alkalom arra, hogy a szolgáltatók újra megmutassák magukat.
– Nyilván ez az egyszeri bevétel megjelenik nemzetgazdasági szinten, az adóbevételekben és a vállalkozások profitjaként. A turizmus hosszú távú hatásához – mint az évtizedekre kiható infrastruktúra-fejlesztés és az országimázshatás – képest lényegesen kisebb a szerepe, de nem jelentéktelen
– magyarázta Szabados Gábor. A sportközgazdász kitért arra, hogy az újrainduló turizmusban ez a szerep felértékelődik.
– A pandémiás helyzet után mindenki szinte a nulláról indul, ebben a helyzetben eltűnnek a különbségek a piaci szereplők között, a korábbi előnyök és hátrányok jóval kisebbek lesznek. Amikor újra beindul a turizmus, akkor derül ki, hogy ki és mit tud kínálni a turistáknak. Az újjáépítésre egy világverseny nagyon jó alkalom – mondta el lapunknak a szakember.
