Egyre nagyobb kincs minden talpalatnyi erdő az embereknek

Bár abban bizonyára mindenki egyetért, hogy a természeti szépségek egyedülállók, de ember és természet együttélése rengeteg megoldandó helyzetet teremt. A Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársainak az egyik legnagyobb kihívás a természet és a társadalom eltérő érdekeinek összehangolása, a konfliktusok megelőzése. Új feladatokat jelent a vártnál is jobban emelkedő látogatószám, az ezzel egyenes arányban növekvő környezeti terhelés, valamint a legnagyobb ellenség, az illegális hulladék.

Szomorú, hogy egyesek nem tisztelik a környezetet Forrás: Havran Toltán

A problémát ezért inkább az okozza, hogy jellemzően a közkedvelt kirándulóhelyeket keresik fel, amelyeket autóval is könnyen meg lehet közelíteni, így ezekben a központokban hatványozottan jelentkezik a környezeti terhelés minden formája – hívta fel a figyelmet a szóvivő.

Az Ezüsthegyről gyönyörű a kilátás, de az ott lerakott rengeteg illegális hulladék szétrombolja az illúziót
Fotó: Havran Zoltán

Mészáros Péter rámutatott arra is, hogy a közkedvelt kirándulóhelyekre nagyon sokan a pandémia miatt nem tömegközlekedéssel, hanem autóval érkeznek, ez pedig kihívás elé állítja a Pilisi Parkerdő Zrt.-t is. A társaság ezért a jövőben fejlesztéseket tervez, hogy ezt a tömeget kezelni, irányítani tudja.

– Első körben megpróbáljuk elérni, hogy a megnövekedett látogatói létszámot a parkerdő területén széthúzzuk.

A 65 ezer hektáros területünkön nemcsak a Rám-szakadék, Dobogókő vagy a Prédikálószék létezik, noha a legtöbben csak ezeket a helyszíneket ismerik. Most arra kérünk mindenkit, hogy a járt utat cserélje járatlanra. A honlapunkon javaslunk is helyszíneket, hogy hová érdemes ellátogatni, felhívjuk a figyelmet a Gerecse vagy éppen a Gödöllői-dombság látnivalóira – fejtette ki a szakember. A Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársai ugyanakkor a közkedvelt kirándulóhelyeken gyakrabban szedik össze a hulladékot.

A rossz példa ragadós

Mészáros Péter kitért arra is, hogy az egyik legnagyobb problémát még mindig az illegális hulladéklerakás okozza a Pilisi Parkerdő területén. – A múlt évben kezdődött a Tisztítsuk meg az országot! program, amelyben mi is részt veszünk. Tavaly a kollégáink végigjárták az erdőterületeket, és több mint 5500 köbméternyi hulladékot találtak. Ez a mennyiség akkora, hogy kétszer megtöltené a Duna Aréna versenymedencéjét. Ugyancsak tavaly nálunk indult el a program erdőgazdasági mintaállomása, Budapesten, a IX. kerületben egy háromhektáros erdőt tisztítottunk meg, ahonnan 170 köbméter szemetet szállítottunk el. Idén folytatjuk a megkezdett takarítást – mondta el a szóvivő.

A szakember szerint az illegális hulladék a legtöbb esetben szállítóeszköz segítségével kerül ki a természetbe, tehát nem a természetjáróktól származik, hanem a környékbeli településekről érkezik az erdőbe.

A vállalkozók jellemzően kommunális hulladéktól, építési törmeléktől vagy veszélyes ipari mellékterméktől és maradványtól, míg a magánszemélyek háztartási szeméttől szabadulnak így meg, amivel veszélybe sodorják a környezetet, a növényeket és az állatokat, de akár az embereket is. Nagy gond, hogy ha valaki lerak egy ponton egy kupac szemetet, akkor az egyeseknek azt üzeni, hogy ők is letehetik oda a hulladékukat. ­Emiatt hatalmas illegális hulladéklerakók alakulnak ki.

– Károkat okoz továbbá az is, hogy egyesek kiviszik a zöldhulladékot a természetbe.

Ezzel inváziós növények, idegenhonos fajok zavarhatják meg a hazai erdők ökoszisztémáját. Ha pedig sok a hulladékban az örökzöld, akkor a lebomlás során öngyulladás következhet be, ami akár erdőtűzhöz is vezethet. Emellett ezek a zöldhulladékkupacok magukhoz csalogatják a vaddisznókat, amelyek így előbb-utóbb megszokják az emberek közelségét, és akár a kertekbe is bemennek – jegyezte meg.

Az illegális hulladék

mindenhol jelen van

Arról, hogy a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője mennyire nem a levegőbe beszélt, hamarosan a terepen is me­g­győződhetünk a Budapesti Erdészet területén. A főváros II. és III. kerületét köti össze a Virágos-nyereg mellett vezető erdei út, amit a lakosság is használ.

S ha már elhaladnak erre, akkor sajnos több olyan is akad köztük, aki zöld-, kommunális vagy éppen veszélyes hulladékot, sittet dob ki az út szélén, karnyújtásnyira egy közkedvelt túraútvonaltól.

Akár az is előfordul, hogy kertész vállalkozók kisteherautóval hozzák a zöldhulladékot az erdőbe úgy, hogy előzőleg a megrendelőnek azt mondták, gondoskodnak a szállítmány sorsáról.

Az ilyen bűncselekmények ellen a parkerdő hosszú idő óta küzd, de ha bekameráznak egy területet, akkor erről táblával kell tájékoztatni az embereket, mert különben a felvétel nem használható fel egy eljárásban. Ha viszont kitáblázzák a kamerát, akkor sok esetben ellopják a szerkezetet.

Gyönyörű panoráma

a sitthegyekről

Nem jobb a helyzet a közeli Péterhegy és Rókahegy térségében sem, ahol az erdei utak mellett sokfelé látunk eldobott szemetet. A tiltó és figyelmeztető táblákat pedig megrongálják a szemetelők. Hasonlóan elszomorító kép fogad a turisták és sziklamászók körében népszerű rókahegyi kőbányánál is. A látogatók egy része zsákokba szedve hagyja hátra a szemetet, és a terület bejáratánál lerakja a zsákokat, zacskókat, mások rosszabb esetben séta vagy éppen sütögetés közben eldobják a hulladékot, amit aztán önkénteseknek vagy az erdészet munkatársainak kell összeszedniük időre időre. Az sem jelent feltétlenül megoldást, ha egy-egy kedvelt kirándulóhelyen kitesznek egy hulladékgyűjtő edényt, mert volt rá példa, hogy a közelben lakók elkezdték a háztartási hulladékukat belehordani.

Szomorú, hogy egyesek nem tisztelik a környezetet
Fotó: Havran Toltán

Az eddigi példák is magukért beszéltek, de az Üröm térségében található Ezüsthegyen nagyon nagy a gond. A domb tetejéről gyönyörű panoráma nyílik a fővárosra, de amíg a turistákat a látványosság, az illegális hulladékot lerakókat az eldugott zugok csalogatják ide.

Ők építési hulladéktól, gumiabroncsoktól, üvegtől, sittől vagy éppen tönkrement műszaki eszközöktől szabadulnak meg illegálisan a természetben, ráadásul nagy mennyiségben hordják ide a szemetet.

A terület ártalmatlanítása egyszer súlyos tíz- vagy százmillió forintba kerül majd. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy a szemét újbóli lerakását meg is kellene akadályozni. Az emberek megnevelése azonban még a terület ártalmatlanításánál is nehezebb feladatnak tűnik.

A megelőzés

a legfontosabb

A parkerdő szakemberei a pozitívumok között említették meg, hogy magánszemélyek, civil szervezetek vagy akár cégek egyre gyakrabban jelentkeznek a Pilisi Parkerdőnél önkéntes munkára. A társaság a szemétszedéshez hulladékgyűjtő zsákokat, kesztyűket és szakmai irányítást biztosít, de az igazi segítség az, amikor a támogató szervezetek az összegyűjtött hulladék elszállításáról is gondoskodnak.

– Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy hosszú távon az erdők nem a hulladékszedő kampányoktól lesznek tiszták, hanem attól, ha nem dobjuk el, nem hagyjuk hátra a szemetet.

A megelőzés a legfontosabb, ezért helyezünk ki például sorompókat az erdőkbe vezető utaknál, és hívjuk fel minden fórumon a figyelmet az illegális hulladéklerakás által okozott problémákra, a felelős emberi magatartás szükségességére – hangsúlyozta Mészáros Péter.