Egyre nagyobb kincs minden talpalatnyi erdő az embereknek

A koronavírus-járvány hatására a Pilisi Parkerdőben jócskán emelkedik a látogatószám, amely már eddig is meghaladta az évi 25 milliót – erről tájékoztatott az erdők világnapja alkalmából az ország leglátogatottabb erdeinek fenntartója, a Pilisi Parkerdő Zrt. A társaság a közleményben emlékeztetett arra: a cégnek alapítása óta küldetése az erdők ökoturisztikai funkcióinak folyamatos fejlesztése, de érdemes végiggondolni, hogyan lehet az erdő és az ember együttélését zökkenőmentesebbé tenni.

Kifejtették: a belföldi, ezen belül az erdei turizmus folyamatos növekedése örömteli tendencia, hiszen azt mutatja, egyre többen fedezik fel országhatárainkon belül, természeti környezetben az egészséges kikapcsolódás lehetőségeit. Ez különösen igaz a tavaly kirobbant járványhelyzetben, amely még több embert késztet a bezártságból kimozdulni a turistautakra.

De vajon hogyan lehet erdő és ember kapcsolata kiegyensúlyozott?

– A fenntartható erdőgazdálkodásnak mára szerves része a növekvő erdőlátogatási igények kezelése, bizonyos fokú, organikus szabályozása. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az erdőgazdálkodóknak olyan fejlesztéseket kell megvalósítaniuk, amelyek segítik az embereket a természetkárosítástól mentes, adott esetben – például nagyvárosokban és a környezetükben – tömeges erdőlátogatásban.

A Pilisi Parkerdő terveiben olyan fejlesztések szerepelnek, amelyek a városi tömegek egyre növekvő igényei­re reagálnak – fogalmazta meg a teen­dőket Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese.

Fontos azonban, hogy ne csak az erdőket fenntartó társaságok, hanem a másik oldal, a látogatók is tegyenek meg mindent a megfelelő kapcsolatért. – Szakmai meggyőződésem és tapasztalatom szerint egy kulcsfogalom biztosíthatja erdő és ember együttélését: a tisztelet. Az embernek, a szakembernek és az erdőbe látogató kirándulónak, turistának egyaránt tisztelnie kell mindazt, ami körülveszi. A tisztelet tehet bennünket az erdő szívesen látott, jó vendégeivé – mondta Csépányi Péter.

Válasszuk

a járatlan utakat!

A Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője, Mészáros Péter a Magyar Nemzet kérdésére elmondta, hogy érzékelhetően sokat változott a turisták és kirándulók erdőlátogatási kultúrája. Az emberek egyre körültekintőbbek és figyelmesebbek, s ahhoz képest, amennyire megnőtt a Pilisi Parkerdő látogatottsága, a kirándulók és turisták által hátrahagyott szemét mennyisége jóval kisebb mértékében növekszik.

– A járvány és a bezártság ­miatt az erdők lettek azok a helyszínek, ahol az emberek ki tudnak kapcsolódni, így most sokkal többen jelennek meg a szabad környezetben.

A problémát ezért inkább az okozza, hogy jellemzően a közkedvelt kirándulóhelyeket keresik fel, amelyeket autóval is könnyen meg lehet közelíteni, így ezekben a központokban hatványozottan jelentkezik a környezeti terhelés minden formája – hívta fel a figyelmet a szóvivő.

Az Ezüsthegyről gyönyörű a kilátás, de az ott lerakott rengeteg illegális hulladék szétrombolja az illúziót
Fotó: Havran Zoltán

Mészáros Péter rámutatott arra is, hogy a közkedvelt kirándulóhelyekre nagyon sokan a pandémia miatt nem tömegközlekedéssel, hanem autóval érkeznek, ez pedig kihívás elé állítja a Pilisi Parkerdő Zrt.-t is. A társaság ezért a jövőben fejlesztéseket tervez, hogy ezt a tömeget kezelni, irányítani tudja.

– Első körben megpróbáljuk elérni, hogy a megnövekedett látogatói létszámot a parkerdő területén széthúzzuk.

A 65 ezer hektáros területünkön nemcsak a Rám-szakadék, Dobogókő vagy a Prédikálószék létezik, noha a legtöbben csak ezeket a helyszíneket ismerik. Most arra kérünk mindenkit, hogy a járt utat cserélje járatlanra. A honlapunkon javaslunk is helyszíneket, hogy hová érdemes ellátogatni, felhívjuk a figyelmet a Gerecse vagy éppen a Gödöllői-dombság látnivalóira – fejtette ki a szakember. A Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársai ugyanakkor a közkedvelt kirándulóhelyeken gyakrabban szedik össze a hulladékot.

A rossz példa ragadós

Mészáros Péter kitért arra is, hogy az egyik legnagyobb problémát még mindig az illegális hulladéklerakás okozza a Pilisi Parkerdő területén. – A múlt évben kezdődött a Tisztítsuk meg az országot! program, amelyben mi is részt veszünk. Tavaly a kollégáink végigjárták az erdőterületeket, és több mint 5500 köbméternyi hulladékot találtak. Ez a mennyiség akkora, hogy kétszer megtöltené a Duna Aréna versenymedencéjét. Ugyancsak tavaly nálunk indult el a program erdőgazdasági mintaállomása, Budapesten, a IX. kerületben egy háromhektáros erdőt tisztítottunk meg, ahonnan 170 köbméter szemetet szállítottunk el. Idén folytatjuk a megkezdett takarítást – mondta el a szóvivő.

A szakember szerint az illegális hulladék a legtöbb esetben szállítóeszköz segítségével kerül ki a természetbe, tehát nem a természetjáróktól származik, hanem a környékbeli településekről érkezik az erdőbe.

A vállalkozók jellemzően kommunális hulladéktól, építési törmeléktől vagy veszélyes ipari mellékterméktől és maradványtól, míg a magánszemélyek háztartási szeméttől szabadulnak így meg, amivel veszélybe sodorják a környezetet, a növényeket és az állatokat, de akár az embereket is. Nagy gond, hogy ha valaki lerak egy ponton egy kupac szemetet, akkor az egyeseknek azt üzeni, hogy ők is letehetik oda a hulladékukat. ­Emiatt hatalmas illegális hulladéklerakók alakulnak ki.

– Károkat okoz továbbá az is, hogy egyesek kiviszik a zöldhulladékot a természetbe.

Ezzel inváziós növények, idegenhonos fajok zavarhatják meg a hazai erdők ökoszisztémáját. Ha pedig sok a hulladékban az örökzöld, akkor a lebomlás során öngyulladás következhet be, ami akár erdőtűzhöz is vezethet. Emellett ezek a zöldhulladékkupacok magukhoz csalogatják a vaddisznókat, amelyek így előbb-utóbb megszokják az emberek közelségét, és akár a kertekbe is bemennek – jegyezte meg.

Az illegális hulladék

mindenhol jelen van

Arról, hogy a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője mennyire nem a levegőbe beszélt, hamarosan a terepen is me­g­győződhetünk a Budapesti Erdészet területén. A főváros II. és III. kerületét köti össze a Virágos-nyereg mellett vezető erdei út, amit a lakosság is használ.

S ha már elhaladnak erre, akkor sajnos több olyan is akad köztük, aki zöld-, kommunális vagy éppen veszélyes hulladékot, sittet dob ki az út szélén, karnyújtásnyira egy közkedvelt túraútvonaltól.

Akár az is előfordul, hogy kertész vállalkozók kisteherautóval hozzák a zöldhulladékot az erdőbe úgy, hogy előzőleg a megrendelőnek azt mondták, gondoskodnak a szállítmány sorsáról.

Az ilyen bűncselekmények ellen a parkerdő hosszú idő óta küzd, de ha bekameráznak egy területet, akkor erről táblával kell tájékoztatni az embereket, mert különben a felvétel nem használható fel egy eljárásban. Ha viszont kitáblázzák a kamerát, akkor sok esetben ellopják a szerkezetet.

Gyönyörű panoráma

a sitthegyekről

Nem jobb a helyzet a közeli Péterhegy és Rókahegy térségében sem, ahol az erdei utak mellett sokfelé látunk eldobott szemetet. A tiltó és figyelmeztető táblákat pedig megrongálják a szemetelők. Hasonlóan elszomorító kép fogad a turisták és sziklamászók körében népszerű rókahegyi kőbányánál is. A látogatók egy része zsákokba szedve hagyja hátra a szemetet, és a terület bejáratánál lerakja a zsákokat, zacskókat, mások rosszabb esetben séta vagy éppen sütögetés közben eldobják a hulladékot, amit aztán önkénteseknek vagy az erdészet munkatársainak kell összeszedniük időre időre. Az sem jelent feltétlenül megoldást, ha egy-egy kedvelt kirándulóhelyen kitesznek egy hulladékgyűjtő edényt, mert volt rá példa, hogy a közelben lakók elkezdték a háztartási hulladékukat belehordani.

Szomorú, hogy egyesek nem tisztelik a környezetet
Fotó: Havran Toltán

Az eddigi példák is magukért beszéltek, de az Üröm térségében található Ezüsthegyen nagyon nagy a gond. A domb tetejéről gyönyörű panoráma nyílik a fővárosra, de amíg a turistákat a látványosság, az illegális hulladékot lerakókat az eldugott zugok csalogatják ide.

Ők építési hulladéktól, gumiabroncsoktól, üvegtől, sittől vagy éppen tönkrement műszaki eszközöktől szabadulnak meg illegálisan a természetben, ráadásul nagy mennyiségben hordják ide a szemetet.

A terület ártalmatlanítása egyszer súlyos tíz- vagy százmillió forintba kerül majd. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy a szemét újbóli lerakását meg is kellene akadályozni. Az emberek megnevelése azonban még a terület ártalmatlanításánál is nehezebb feladatnak tűnik.

A megelőzés

a legfontosabb

A parkerdő szakemberei a pozitívumok között említették meg, hogy magánszemélyek, civil szervezetek vagy akár cégek egyre gyakrabban jelentkeznek a Pilisi Parkerdőnél önkéntes munkára. A társaság a szemétszedéshez hulladékgyűjtő zsákokat, kesztyűket és szakmai irányítást biztosít, de az igazi segítség az, amikor a támogató szervezetek az összegyűjtött hulladék elszállításáról is gondoskodnak.

– Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy hosszú távon az erdők nem a hulladékszedő kampányoktól lesznek tiszták, hanem attól, ha nem dobjuk el, nem hagyjuk hátra a szemetet.

A megelőzés a legfontosabb, ezért helyezünk ki például sorompókat az erdőkbe vezető utaknál, és hívjuk fel minden fórumon a figyelmet az illegális hulladéklerakás által okozott problémákra, a felelős emberi magatartás szükségességére – hangsúlyozta Mészáros Péter.