Éheztette, verte, kifosztotta áldozatait egy zalai család

Embertelen körülmények között kellett élniük azoknak az embereknek, akiket a pakodi család dolgoztatott, vert, éheztetett. A gyanúsítottak mindent tagadnak, szerintük ők jó emberek, akik csak szállást és étkezést biztosítottak bajba jutott szerencsétleneknek, akik önszántukból segédkeztek nekik a ház körüli munkákban. A rendőrség által beszerzett bizonyítékok nem ezt a verziót támasztották alá.

A zalai rendőrök egy pakodi család tagjait gyanúsítják a súlyos bűncelekmények elkövetésével Forrás: police.hu

A kert végi fáskamra volt a szerencsétlen emberek börtöne
Fotó: Police.hu

A gyanúsítottak hitelfelvételre is kényszerítették az általuk terrorizált embereket, a pénzt elvették tőlük, és saját megélhetésükre fordították, ha szökni próbáltak, megverték őket. Az éheztetett, embertelen körülmények között tartottak közül egy férfi 2016 februárjában a sufniban elhunyt. A család a holttestet egy közterületre vitte, távol a lakóhelyüktől, hogy azt a látszatot keltsék, a halott sosem járt a tanyájukon, csakúgy mint a zalaegerszegi kórház elé kitett nő esetében, akiről azt hitték, nem éri meg a másnapot.

2016-ban elhunyt a egyik fogva tartott férfi a pakodi sufniban
Fotó: Police.hu

A bűncselekményeket több évre visszamenőleg derítették fel a nyomozók. A hosszadalmas és aprólékos munka során több olyan tanút is sikerült felkutatni, akik korábban a család áldozatai voltak, de még akkor sem mertek beszélni az átélt borzalmakról, amikor elengedték őket. Bár a gyanúsítottak egyöntetűen tagadták a jogsértéseket, több megegyező vagy hasonló szálat is megállapított a nyomozás a beszerzett bizonyítékok alapján. A családtagokra legalább ötévnyi letöltendő börtönbüntetés vár.

A csicskáztatásnak nevezett házi rabszolgatartás a 2000–2010-es években volt jellemző Magyarországon, békési, csongrádi, szolnoki, nyírségi tanyákon dolgoztattak a szabadságuktól megfosztott embereket. Szarvas környékén volt, hogy minden tanyán talált ilyen körülmények között élő embert a rendőrség. A bűncselekmények elkövetői főleg hajléktalanokra vadásztak, ellátást, szállást, bért ígérve a munkáért, amiből csak az erőszakkal kikényszerített munka volt valós. A gyanúsítottak a tanyájukon elhunyt fogvatartottakat ismeretlen helyen temethették el, a hatóság több embert is keres a mai napig. Szarvason és Tiszaföldváron is történt olyan eset, hogy az elhunyt holttestét a csicskáztatója az autójába rakva akarta elvinni más településre, de egy éjszakai rendőri rutinellenőrzés során lebukott. Volt olyan békési, lókereskedéssel foglalkozó család, ahol a sanyargatások ügyében elrendelt vizsgálat húsznál is több ember esetében találta bizonyítottnak a rabszolgatartást.

Rendőri ellenőrzés egy csicskáztatással gyanúsított személy békési tanyáján
Fotó: Police.hu