Karácsony Gergely vezetése alatt romparkká váltak a közparkok + videók

A fővárosi önkormányzat a fenntartásában álló közparkokban – ahol a súlyos köztisztasági problémák mellett balesetveszéllyel és rossz közbiztonsággal is szembesülhetnek a látogatók – a legelemibb karbantartási munkákat sem végezte el Az akadálymentesítést a 3-as metró kapcsán zászlajukra tűző Karácsony Gergelyék ebben a kérdésben gyakorlatilag semmit sem tettek a Népligetben, a Gellérthegyen és a Városmajorban.

Fotó: Kurucz Árpád

Nincs jó állapotban a Gellérthegy sem, ahol egyetlen ép padot sem találtunk
Fotó: Kurucz Árpád

Kibelezett lámpák, szemétkupacok

Az omladozó, hiányos lépcsősorokon riportunk ideje alatt is többen botlottak meg, s a Szabó Dezső sétány egyik kőlépcsőjén egy idősebb hölgy csak párjának köszönhetően nem esett el, mert nem vette észre, hogy a teljes alsó sor hiányzik. Volt olyan kiránduló, aki arról számolt be, hogy ezen a helyen már többeknek kificamodott a bokája.

A lépcső mellett vezető aszfaltösvények sincsenek jobb állapotban, számos ponton mély kátyúk, lyukak keletkeztek bennük.

Fotó: Kurucz Árpád

A kavicsokkal szórt utak pedig teljesen elavultnak számítanak, azokon több kiránduló szerint igazi rémálom biciklit, babakocsit tolni vagy akár kerekesszékkel közlekedni. Az említett három park egyike sem felel meg az elvárható akadálymentesítési szempontoknak, ám a Gellérthegy esetében a mozgáskorlátozottaknak akár még életveszélyt is jelenthet a közlekedés. Érdemes megjegyezni:

az akadálymentesítést a 3-as metró kapcsán zászlajára tűző Karácsony Gergely ebben a kérdésben gyakorlatilag semmit sem tett.

Bár több kiránduló szerint a hegytetőre tartó túrázók megpihenését szolgálja egy váróhelyiséghez hasonlító létesítmény, a finoman szólva is hiányos nádtető esőzéskor teljesen alkalmatlanná teszi az épületet e funkció betöltésére. A váróban – amelynek belterében csak a fal mellett végighúzódó vékony fapad található – érkezésünkkor két fiatal dohányzott. A földön található sörös- és röviditalos üvegek, valamint a földön és a padon látható gyanús foltok is arról árulkodnak, hogy valójában nem a túrázók használják az egyébként szinte teljesen összegraffitizett falú helyiséget.

A sétányok mellett a hulladéktárolók színültig állnak – némelyik a tartójából kiszakítva dőlt el a földön –, s gyakran többméteres körzetben hever körülöttük a szemét, banánhéjtól kezdve a vécépapírnak használt papír zsebkendőig. A játszótér melletti leharcolt, összefirkált, illemhelyként szolgáló kőépület „technikai” okok miatt nem üzemel,

és a felirat egy jóval messzebb lévő mobil vécébe irányítja a látogatókat. Bár a hegyen a közvilágítás hiánya önmagában súlyos balesetveszélyt okozhat, egyes lámpaállványok mégis kibelezve, világítótest nélkül állnak. Ahogyan a Népligetben, a látogatók irányítása, tájékoztatása a Gellérthegyen is teljesen ötletszerű és nem egységes, ami utóbbi helyszínen a nagy magasság, a Népligetben pedig egyes részeinek hírhedten rossz közbiztonsága miatt lehet veszélyes.

Ígéretekkel tele a padlás

A futóköre révén a kocogók által is előszeretettel felkeresett Városmajort is mostohán kezelik Karácsonyék: ott sincs nyoma a tavasszal esedékes karbantartói, rehabilitációs munkáknak. A környék rendezettségével éles ellentétben állnak a teli- vagy körbeszemetelt hulladéktárolók, a parkban mindenhol elszórt csikkek és csomagolópapírok.

A másik két helyszínhez hasonlóan jellemző díszletek itt is megtalálhatók: a gyommal benőtt betonelemek, az elavult játszótéri eszközök, valamint az összefirkált betonalapú, omladozó, fadeszkás utcai padok. Itt-ott kiálló, balesetveszélyes csavarok is találhatók, s nem ritka a járdára ránőtt fatörzs sem.

Szembeötlő a fű és a bokrok rendszeres nyírásának a hiánya, és a fák koronáját is láthatóan csak a természet alakítja. Megjegyzendő, a zöldfelületek különleges szerepet töltenek be a főváros életében: esztétikai szerepük mellett a klímára, a környezet minőségére és a téralakulásra is befolyást gyakorolnak. A zöldfelületek fennmaradásának és fejlődésének biztosítása pedig jogszabályi előírás, ami nemcsak a lakosságnak fontos, de a városrész vonzerejét is meghatározza.

A fővárosi önkormányzatnak elküldtük arra vonatkozó kérdéseinket: mi az oka annak, hogy tavasz közepéig sem készültek el a közparkok legalapvetőbb karbantartási munkálataival? Karácsony Gergely sajtósának tájékoztatása szerint a Főkert ad majd választ, ha ez megtörténik, közöljük. Azt sem tudni, hogy a Karácsony Gergely által a két évvel ezelőtti főpolgármesteri kampányban beharangozott Városháza park mikor nyithatja meg kapuit a nagyközönség előtt. A hosszú távú tervek ismertek, nyilvánosságra hozták a Budapest zöldítésének fő elemeit rögzítő akciótervet, amely lakótelep-zöldítést, emlékerdőt, parkláncolatot, új fasorokat, megújuló patakokat emleget, ám nem tudni, hogy ezen ígéreteket mikor tervezik megvalósítani.

Látogatóbarát a megújuló Városliget

A főváros más parkjainál sokkal rendezettebb képet mutat a Városliget. Amellett, hogy e pillanatban is számos beruházás megvalósítása zajlik a közparkban (köztük a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum), a Liget Budapest projekteket menedzselő Városliget Zrt. szinte az összes lepusztult, elhagyatott, rozsdás, graffitis épületet elbontotta, s jelenleg az utolsó ilyen épületet dózerolják le. A felszabadult részeken pedig – ahol nem jön létre új kulturális célokat szolgáló épület – parkosítanak. Nem mellesleg a Városliget minden nyilvános illemhelye üzemel. A városligeti nagyjátszótér, a Városligeti Sportcentrum, a futókör a saját kategóriáikban a legjobbnak számítanak Budapesten, az újonnan létrejött gasztrohelyek pedig meglehetősen népszerűek. A parkot még inkább látogatóbaráttá teszi, hogy az új Néprajzi Múzeum mélygarázsának köszönhetően könnyen és kényelmesen megközelíthető autóval is.