A Covid rányomta a bélyegét a demográfiai folyamatokra

A 2021-es év elején az ország népességének lélekszáma az előzetes adatok alapján 9,73 millió fő volt, 39 600-zal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ebben nagymértékben szerepet játszott a koronavírus okozta járvány, ami különösen a halálozások számának alakulását érintette, de hatással volt a többi demográfiai jelenségre is – olvasható a kiadványban, amelynek legfontosabb számait a KSH közleményben foglalta össze.

2020-ban a születések száma kismértékben, a halálozásoké jelentősen emelkedett – 92 233 gyermek született, és 140 900 fő hunyt el – mindez pedig felgyorsította a természetes fogyás (48 667 fő) ütemét, ami húsz százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Továbbra is megfigyelhető a népesség elöregedési folyamata: 2021. január 1-jén száz gyermekkorúra csaknem 140 időskorú lakos jutott, szemben az előző évi 137-tel.

A tavalyi 92 233 újszülött 3,4 százalékkal (több mint háromezerrel) múlta felül a 2019. évi születésszámot. A születésszám-emelkedést kizárólag a gyermekvállalási kedv növekedése eredményezte, mivel a szülőképes korú nők létszámának hosszabb távú csökkenése tovább folytatódott 2020-ban is. A születésszám emelkedése mellett

nőtt a teljes termékenységi arányszám (TTA) is, az előző évi 1,49-ról 1,55-ra.

Több gyermek született házasságban

Szintén nőtt 2020-ban a házasságkötések száma, ennek köszönhetően pedig 18 százalékkal több gyermek született házasságban.

A 2020. évi születésszám-emelkedést teljes egészében a házasságban világra jött gyermekek számának a növekedése eredményezte
Fotó: Havran Zoltán

– Tavaly a gyermekek csaknem hetven százaléka született házasságból és harminc százaléka házasságon kívül. Ez jelentős változás az egy évvel korábbi 61–39, valamint a két évvel ezelőtti 56–44 százalékos házas-nem házas arányhoz viszonyítva. A 2020. évi születésszám-emelkedést teljes egészében a házasságban világra jött gyermekek számának a növekedése eredményezte

– emelte ki Kovács Marcell, a KSH főosztályvezetője.

Számottevően emelkedett ugyanakkor 2020-ban a halálozások száma is. A 140 900 fős halálozás 8,7 százalékkal – több mint 11 ezer fővel – haladta meg az egy évvel korábbit, ami az elmúlt 21 év legmagasabb halálozási adata. Tavaly 68 700 férfi és 72 200 nő hunyt el, a többlethalálozások 52–48 százalékos arányban oszlottak meg a férfiak és a nők között.

A természetes fogyás mértéke eltérő volt az ország különböző területein. Az országos átlagnál jelentősen nagyobb volt a népességcsökkenés Békés, Zala, Nógrád és Somogy megyében, az átlagosnál alacsonyabb születési és a magasabb halálozási ráták következtében.

Pest, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron megyében viszont – főleg az országosnál fiatalabb korösszetételből adódóan – viszonylag magas a születési és alacsony a halálozási arány, ennek következtében a legkisebb természetes fogyás következett be.

A születések és a halálozások mellett a nemzetközi és a belföldi vándorlás iránya és mértéke is fontos szerepet játszik egy adott terület népességszámának és demográfiai összetételének az alakulásában. A nemzetközi vándorlás egyenlegének az előző évinél jóval kisebb többlete csak csekély mértékben tudta ellensúlyozni 2020-ban a népesség természetes fogyását. Emiatt a népesség tényleges fogyása 39 600 fő volt 2020-ban, ami jelentősen több volt az azt megelőző évben mért 3200 fős tényleges fogyásnál.

hazatérők

– Tavaly az országnak három olyan nagyobb területi egysége volt, ahol a természetes fogyás ellenére a belföldi és a nemzetközi vándorlás együttes hatásának köszönhetően a lakosság lélekszáma ténylegesen gyarapodott. Győr-Moson-Sopron megye közel 10,7 ezrelékes lakosságszám-növekedéséhez az átlagosnál magasabb belföldi és nemzetközi vándorlás egyaránt hozzájárult. Pest megye népessége közel 9,7 ezrelékkel növekedett, ebben főleg a belföldi vándorlás játszott meghatározó szerepet. Az előzőeknél jóval kisebb mértékben, 1,7 ezrelékkel gyarapodott Somogy megye népessége, ami ugyancsak a belföldi vándorlás többletének köszönhető. A legnagyobb mértékű, 15 ezrelékes lakosságcsökkenés 2020-ban Budapestet érintette. A fővárosban a természetes fogyás mellett a belföldi és a nemzetközi vándorlás negatív egyenlege is mérsékelte a népesség lélekszámát – emelte ki Kovács Marcell.

2019-hez hasonlóan 2020-ban is pozitív egyenleget mutat a magyar állampolgárok vándorlása.

2020-ban 19 300 magyar állampolgár távozott külföldre, ami több mint kétezer fővel kevesebb a 2019. évinél, és ezzel egy időben 23 100, korábban kivándorolt, Magyarországon született magyar állampolgár költözött vissza.

Ők elsősorban Ausztriából (34 százalék), Németországból (24 százalék), illetve az Egyesült Királyságból (21 százalék) tértek haza.

Szavazatuk leadására váró magyarok Londonban 2018. április 8-án. Egyre többen térnek haza az Egyesült Királyságból
Fotó: Reuters

Harmincöt éves házassági csúcs

A koronavírus-járvány miatt bevezetett, a csoportos rendezvényeket korlátozó intézkedések ellenére is emelkedett 2020-ban a házasságkötések száma hazánkban. A tavalyi 67 301-re becsült házasságkötés 3,1 százalékkal, több mint kétezerrel múlta felül a 2019. évi értéket. Ennél több házasságot utoljára 1986-ban kötöttek.

Csökkent ugyanakkor a válások száma, 2020-ban a bíróságok 15 200 házasságot bontottak fel, ami 14 százalékkal, mintegy 2400-zal kevesebb az egy évvel korábbinál, és ez volt az 1950-es évek vége óta a legalacsonyabb számú válási adat.

Hosszabb idő óta megfigyelhető és tavaly is tovább csökkent a terhességmegszakítások száma, sőt a visszaesés üteme is gyorsult az előző évhez képest. A 2020. évi 23 900 beavatkozás csaknem 1900-zal, azaz 7,3 százalékkal kevesebb volt, mint 2019-ben. A 2020-ra becsült 15,4 ezer magzati halálozás 6,6 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi adathoz képest.