A 2015-ös év több szempontból is meghatározó volt a fenntartható fejlődés tekintetében – ekkor adta ki Ferenc pápa a Laudato Si' enciklikát, elfogadták a Fenntartható Fejlődési Célokat (Sustainable Development Goals, röviden SDG-k), és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményével (UNFCCC) létrejött a Párizsi Megállapodás. Mindhárom dokumentum történelmi jelentőségű, azonban kérdés, hogy az utóbbi kettő a végrehajtás során hogyan férnek meg egymás mellett. Ezt a kapcsolatot vizsgálja a tanulmány szerzője, Zlinszky János. A szerzőnél hitelesebben kevesek mondhatnak véleményt a Fenntartható Fejlődési Célokról, illetve azok klímaváltozáshoz való tényleges kapcsolatáról, hiszen ehhez ugyancsak
ott kellett volna lenni ennek a „soft law” dokumentumnak a születésénél. Márpedig Zlinszky János ott volt, jelentős szerepet játszva a szakmai alapok megteremtésében és a tárgyalások hátterében
– fejti ki a tanulmányhoz írt ajánlásában Bándi Gyula, egyetemi tanár, a Jövő Nemzedékek Szószólója.
Zlinszky kifejti, hogy a globális felmelegedés kérdése közel ötven éve szerepel a nemzetközi fenntarthatósági agendákban. A Római Klub Limits to growth címmel kiadott 1972-es jelentése óta számos irányelv és megállapodás született a fenntartható fejlődés megvalósításának érdekében. 2012 után kezdett körvonalazódni az a gondolat, hogy a klímavédelem kiemelt pontként jelenjen meg a Fenntartható Fejlődési Célok között. Végül a UNFCCC 2015-ben elfogadta a 13. célt, a „klímacélt” az SDG-k keretében.
A szerző rávilágít arra, hogy jelentőségének ellenére a klímacél mindössze öt feladatot fogalmaz meg. Ezt az ellentmondást a tanulmány első felében oldja fel az SDG-k klímavédelmi szempontból való értékelésével. A
16 (+1) politikai célhoz meghatározott 169 feladat vizsgálata során a szerző arra jut, hogy a teljes SDG-rendszer mintegy harminc százalékban tartalmaz éghajlatvédelmi vonatkozású feladatokat, amelyek ráadásul igen ambiciózusak.
Ennek fényében milyen hozzáadott értéke lehet még az SDG-k elfogadását követően megjelent Párizsi Megállapodásnak a klímavédelmi feladatok szempontjából? A szerző többek között erre a kérdésre keresi a választ a tanulmány második felében.
Elemzése során megállapítja, hogy a Párizsi Megállapodás több ponton is új feladatokkal egészíti ki az SDG-k klímavédelmi tartalmát. És bár előbbi jogilag erősebb, a Fenntartható Fejlődési Célokban ágazati szinten jobban kifejtésre kerülnek a klímacélok. Ezért a tanulmány azzal a konklúzióval zárul, hogy egy hatékony kormányzati klímapolitikának egy rendszerként kell kezelnie a kettőt, egyesítve az előnyeiket.
