Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Charlotte d’Ornellas nemrégiben filmet forgatott a közel-keleti keresztényüldözésről. A francia újságíró szerint nagy probléma van a francia közbiztonsággal, a migrációval, az iszlám előretörésével. A Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában Pünkösd vasárnapjának reggelén azt is kifejtette, Franciaországot ma emiatt a nyugtalanság és a reménytelenség is jellemzi.
Lapja, a Valeurs actuelles írta meg először, hogy húsz hivatásos, vezető beosztású francia katona nyílt levelet intézett Macron elnöknek az iszlamizáció terjedése ellen. Egy felmérés szerint ezzel a levéllel a franciák több mint fele egyetért. Egy francia közvélemény-kutató szerint a közeljövőben a nyugati országokban erőteljes jobbra nyitás lesz megfigyelhető. Charlotte d’Ornellas ezzel kapcsolatban úgy látja, az emberek elfáradtak, drámainak látják a jövőbeli helyzetüket, a politikusok kezéből kicsúszott a kormány. A tanári végzettségű író hozzátette: a francia történelemben az új szeleknek néha sokáig kellett fújniuk, aztán vihar lett belőlük. A jelen nagyon súlyos problémákkal terhelt, melyek azt vetítik előre, hogy szükség van egy nagy ugrásra.
Charlotte d’Ornellas Orleansban, Franciaország szívében, Jeanne d’Arc városában született, így érthető kötődése a francia nép, a francia kultúra egyik legmeghatározóbb alakjához. Elemzése szerint Jeanne d' Arc a megbékélés szimbóluma. A nép egyszerű gyermeke, akit először megfedett az egyház, aztán szentté avatott, akit a király elítélt, majd maga mellé állított. Jeanne d’Arc összekapcsolja a francia történelmet az elmúlt évszázadokon keresztül, a keresztény világban a határokon túl is tisztelik.
2002-ben a francia városban az újságírónőt választották Jeanne d’Arcnak, ezt a megtisztelő címet csak helyi születésű, ott élő, katolikus lány kaphatja meg egy évre. Hatszáz éve már, hogy május elején a város kiválaszt egy fiatal helyi lányt, aki felveszi a mellvértet, lóra száll, és a körmenetet vezeti. A lakosság ennyi idő elteltével is tiszteli a hősét és az általa elnyert szabadságot.
Idén készült egy dokumentumfilm a lány alakjáról, melyben Charlotte d’Ornellas is szerepelt. A francia közszolgálati televízió azonban levette a műsoráról a filmet, mert nem tartották jónak, hogy egy konzervatív lap munkatársa, egy vallásosságáról ismert katolikus újságírónő szerepeljen az állami televízióban. Az újságírónő erről nem akart beszélni, de azt elmondta, hogy a filmet azért készítették el, mert a koronavírus miatt nem volt igazi megemlékezés sem tavaly, sem az idén. A cél az volt, hogy olyanok is lássák, mi történik, akik még sohasem vettek részt az ünnepen, és nincs történelmi ismeretük erről az időszakról. Hozzátette, Franciaországban évszázadokon keresztül a keresztény hagyományokra épült minden, de egy ideje a laicitás, az állam és az egyház szétválasztása van jelen. A szekularizmus is tudna keresztény hagyományokra építkezni, de Franciaországban nagyon szigorú elveken nyugszik. Charlotte d’Ornellas úgy véli, az iszlám előretörésével a vallási kérdések felszínre törtek Franciaországban, mindennapos lett, hogy vallásuk alapján azonosítják az embereket.
A riportban az is elhangzott, hogy mit jelent a franciáknak Jeanne d’Arc ma. A Valeurs actuelles reméli, hogy sok emberben van meg az alázat és a hazaszeretet, ami az orléans-i lányt is jellemezte: hűséges volt és bátor Istenhez és a hazához. A mai keresztény francia ifjúságnak is hasonló erkölcsi normák és ambíciók kellenek, Jeanne ma is modell sok ember számára.
Charlotte d’Ornellas külön kiemelte Jeanne d’Arc hazaszeretetét: Csodálatra méltó, ahogy bátorította a népet, az elkeseredett katonákat. Ezek a tulajdonságai modellértékűek, a jelenben is inspirációt adhatnak.
Itt a Magyar Nemzet legújabb podcastja.
„Nagyot ment a Tisza Párt elnöke a héten, inkább felezzük meg!” – írta a Fidesz frakcióvezetője.
Belgiumban az emberek huszonöt százaléka tart attól, hogy erőszak vagy bűncselekmény áldozata lesz, ez Magyarországon csak nyolc százalék.
A magyar emberek tízezreinek halálát okozó világjárványban nagy lehetőséget látott a liberális párt egyik képviselője, Tóth Endre.
Kiderült, mi okozta a tüzet a miskolci Barlangfürdőben - videó
Hallgatnak Magyar Péter házicelebjei a politikus botrányos kijelentéseiről
Ilyen hatással lesz a novemberi telihold a csillagjegyekre
Scholz telefonon hívta Putyint – vajon a saját bukására várt eddig?
Itt folytathatja Ádám Martin
Most kihúzhatja magát Varga Mihály: miközben Romániában összeomlott a költségvetés, a magyar államkassza tartja magát
Hamarosan bejelentést tesz a kormány, kövesse nálunk élőben!
Dárdai Bence már a magyar válogatott ellen készül
Liverpool két hősét ünnepli, Szoboszlai riválisa történelmet írt a góljával
A börtönig érnek a Lakatos Márk-botrány szálai
Szentkirályi Alexandra levelet írt Lázár Jánosnak, hamar meg is jött a válasz
Csúnyán ráfázhat, ha nem teszi fel a téli gumit, és a négy évszakossal is lehet gond
Itt a Magyar Nemzet legújabb podcastja.
„Nagyot ment a Tisza Párt elnöke a héten, inkább felezzük meg!” – írta a Fidesz frakcióvezetője.
Belgiumban az emberek huszonöt százaléka tart attól, hogy erőszak vagy bűncselekmény áldozata lesz, ez Magyarországon csak nyolc százalék.
A magyar emberek tízezreinek halálát okozó világjárványban nagy lehetőséget látott a liberális párt egyik képviselője, Tóth Endre.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Itt a Magyar Nemzet legújabb podcastja.
„Nagyot ment a Tisza Párt elnöke a héten, inkább felezzük meg!” – írta a Fidesz frakcióvezetője.
Belgiumban az emberek huszonöt százaléka tart attól, hogy erőszak vagy bűncselekmény áldozata lesz, ez Magyarországon csak nyolc százalék.
A magyar emberek tízezreinek halálát okozó világjárványban nagy lehetőséget látott a liberális párt egyik képviselője, Tóth Endre.
Elhamarkodott döntést hozott a szivárványkoalíció.
Az elmúlt napok is bizonyították, mit is jelent a baloldali pártvezérnek a szeretet.
A Tisza Párt elnöke mást mondott a nyilvánosság előtt, mást az őszinte magánbeszélgetéseken.
Felejthetetlen, agyas akciófilm a 90-es évek végéről.
Domonkos László a magyar határhoz keletről odasimuló Érmellék kincseit mutatja be lírai szociográfiájában.
„Kerkeznek az a prioritás, hogy a klubjában futballozzon, nem az, hogy a magyar válogatottban.”
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
