Ombudsman: a védettségi igazolvány szabályozása nem visszás

Az alapvető jogok biztosa javaslatokkal fordult az operatív törzset vezető belügyminiszterhez és az emberi erőforrások miniszteréhez.

A védettségi igazolvány hatályos szabályozása összességében nem visszás, ám az egyes részletszabályokkal összefüggésben felmerülhetnek alapjogi szempontú korrekciós igények – állapította meg az alapvető jogok biztosa. Az ombudsman hivatala közölte: néhány nap alatt több mint nyolcszáz panaszt kaptak a védettségi igazolvánnyal kapcsolatban. Kozma Ákos ezeket áttekintve a jogi szabályozás alkotmányossági szempontú értékelése mellett

javaslatokkal fordult a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzset vezető belügyminiszterhez és az emberi erőforrások miniszteréhez.

Az alapvető jogok biztosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a Covid-19 elleni védőoltás ugyan Magyarországon nem kötelező, de a jogi szabályozás a minél szélesebb körű oltásra ösztönöz. Ez az ösztönzés mindaddig nem kifogásolható alkotmányossági szempontból, ameddig elvben a teljes beoltható lakosságnak elegendő vakcina rendelkezésre áll, azaz az érintettek saját döntésén múlik a vakcina felvétele, illetve, amíg nem alapvető jogok gyakorlását vagy alapvető szükségletek kielégítését kötik a védettség igazolásához.

A jelenlegi szabályozás a szabadidő aktív eltöltését szolgáló programon – például sport- és kulturális rendezvényen nézőként, vendéglátóüzlet belső terében, szálláshelyen vendégként – tartózkodást köti védettségi igazolványhoz. Járvány esetén pedig nem észszerűtlen a sokak együttes jelenlétét lehetővé tévő fakultatív szolgáltatások igénybevételét olyan feltételhez kötni, amely figyelembe veszi a fertőzés kockázatát – írták.

Az ombudsman szerint a védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára nyitva álló szabadidős tevékenységekből a védettnek nem tekinthetők járványvédelmi okból történő kizárása alapjogi szempontból nem kifogásolható.

A kormány feladata és felelőssége, hogy ha az egyes szabadidős létesítmények látogatását védettségi igazolványhoz köti, akkor az igazolvány kiállítására akkor kerüljön sor, amikor már kialakult a védettség.

Előfordulhat, hogy azok, akik kizárólag „pragmatikus okokból”, a védettségi igazolvány megszerzése érdekében igénylik a védőoltást, nem adatják be a második oltást, ezért az alapvető jogok biztosa a védettségi igazolvány kiállításáról szóló rendelkezések áttekintését és felülvizsgálatát javasolta.

Kiemelte, a védettségi igazolvány érvényességi idejét úgy kell meghatározni, hogy a valószínűsíthetően fennálló védettségi időszakra terjedjen ki, ezért a kormánynak a veszélyhelyzet alatt folyamatosan vizsgálnia kell, szükséges-e az erre vonatkozó rendelkezések felülvizsgálata.

Az alapvető jogok biztosa fontosnak tartja továbbá, hogy azok

esetében, akik egészségi kockázatok miatt nem kaphatnak védőoltást, egyes jogosultságok védettségi igazolványhoz kötése ne járjon alapvető jogaik korlátozásával.

Az ombudsman felhívta a figyelmet arra is: a jogegyenlőség sérelmét veti fel, ha a szabályozás a külföldön beoltottak részére nem biztosít azonos jogokat a Magyarországon ugyanolyan engedélyezett vakcinával beoltottakhoz képest. Ezért javasolta, a jogalkotó tekintse át, milyen módon biztosítható, hogy a külföldön beoltottak gyakorolhassák azokat a jogokat, amelyekre az azonos típusú, Covid-19 elleni védőoltás feljogosít – áll a közleményben.