Ilyen egy „elemző” intézet a nyílt társadalom szolgálatában

Az évek során számos olyan szervezetet mutattunk be olvasóinknak, amelyek a Soros-hálózat hazai lerakatai. Jelen cikkünkben egy olyan „elemző” intézetet veszünk górcső alá, amelyről korábban még nem esett szó. Úgy gondoljuk, hogy az egy év múlva esedékes országgyűlési választásokra való felkészülés fontos része az is, hogy megismertessük azokat a szervezeteket, amelyek nem a „frontvonalban” harcolnak, de fontos háttérországként szerepelnek a hálózatban. S ne adja isten, egy esetleges kormányváltás esetén komoly befolyással bírhatnak majd a Gyurcsány vezette ellenzéki pártok kormányában. Ismerjék meg a Budapesti Szakpolitikai Elemző Intézetet, rövidebb nevén a Budapest Intézetet – írja cikkében a Tűzfalcsoport.

Forrás: Képernyőkép

A szervezet

A Budapest Intézetet 2008-ban alapították politológusok és közgazdászok. Saját munkájukról így írnak a honlapjukon:

„Az Intézet független elemzéseket és hatásvizsgálatokat készít szakpolitikai döntések előkészítéséhez, nyomon követéséhez és értékeléséhez. Ebben kettős cél vezérli: egyfelől, hogy a megalapozottabb döntések által a magyar és az európai közjót szolgálja, másfelől, hogy hozzájáruljon a tényeken és tudományos alapokon nyugvó szakpolitikai viták és döntések elterjedéséhez. Az intézet elsősorban a foglalkoztatáspolitika, a szociálpolitika, a roma integráció, az oktatáspolitika, az üzleti környezet és a kormányzati hatékonyság szakpolitikai kérdéseivel foglalkozik.”

Tehát ők is a „függetlenek” táborát gyarapítják.

Olyannyira, hogy annak idején részt vettek a Bajnai Gordon exminiszterelnök által alapított Együtt párt politikai programjának néhány pontjának véleményezésében is. Nem mellesleg az Együtt pártalapítványát a Soroshoz köthető amerikai Center for American Progress szervezet támogatta. Milyen kicsi a világ!

Bár a szervezet honlapján már nem élő az adatlapja, egy korábbi Magyar Idők-cikkből kiderül, hogy munkatársuk volt Orosz Anna, a Momentum Mozgalom politikusa, Újbuda alpolgármestere is. Hát ennyire függetlenek.

Leszögezik, hogy tényeken és tudományos alapokon nyugvó szakpolitika kialakításáért küzdenek, ugyanakkor, mint később kitérünk rá, az általuk készített elemzések szakmaisága megkérdőjelezhető. Sokkal inkább tűnnek megrendelésre készített propagandaanyagoknak.

A szervezet honlapján található egy nyílt kiállás a CEU mellett, mely önvallomásnak tekinthető: „A Budapest Intézet büszke arra, hogy sok szálon kapcsolódik a Közép-Európai Egyetemhez: a volt és jelenlegi kutatóink nagy része, köztük a négy alapító partnerből három ott tanult vagy dolgozott, tartottunk vendégelőadásokat és nyári egyetem kurzusokat a CEU-n, illetve számos projekten dolgoztunk ottani kollégákkal. Intézetünk kiáll a CEU mellett, és kéri a Magyar Országgyűlést, hogy ne szavazza meg azt a diszkriminatív törvényjavaslatot, amely ellehetetlenítené az egyetem – az országnak rendkívül hasznos – működését Budapesten.”

A Budapest Intézet partnere a szintén Soros által támogatott Magyarországi Európa Társaságnak.

Munkatársak

A honlapjukon fellelhető információ alapján a Budapest Intézetnek négy tulajdonosa és tizenegy munkatársa van. Nem árulunk el nagy titkot: számos kapcsolatot találhatunk a szervezetnél dolgozó személyek hátterében a Soros-hálózathoz és baloldali körökhöz. Sőt 2010. március 15-én az intézet három munkatársa és egyben tulajdonosa, Reszkető Petra Edina, Scharle Ágota és Váradi Balázs a Bajnai-kormánytól megkapták a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt polgári tagozatát is. Attól a Bajnaitól, akinek pártjának, mint korábban említettük, politikai programírással segítettek.

Bemutatjuk a fontosabb munkatársakat.

Reszkető Petra Edina

A Budapest Intézet ügyvezető partnere és kutatója a kezdetektől, 2008 óta. Tanulmányait többek között a Közép-Európai Egyetemen (CEU) végezte, mesterszakos diplomát szerzett politikai gazdaságtanból. Természetesen a Rajk Kollégium volt diákjaként ő is csatlakozott a CEU melletti kiálláshoz.

Fontos pozíciókat töltött be a közigazgatásban a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok idején:

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium államtitkárának gazdasági tanácsadója (2002–2004).

A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban miniszteri tanácsadó (2004–2005).

Az EU Gazdaságpolitikai Bizottságában Magyarország képviselője (2006–2008).

Az EU Versenyképességi Tanács magas szintű szakértői csoportjában Magyarország képviselője (2007–2008).

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (korábban: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) stratégiai főosztályának helyettes vezetője (2006–2008).

2018 óta a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója.

Váradi Balázs

A Budapest Intézet alapító partnere és vezető kutatója. Olyannyira független, hogy civilben a Magyar Narancs publicistájaként tevékenykedik. Emellett az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszékén tanít tudományos munkatársként. 1995 és 2005 között oktató, majd tanársegéd volt a CEU politikatudományi tanszékén. Részt vett a Soros által támogatott Aspen Institute Central Europe vezetőképző programjában, egy évfolyamban a Political Capital egyik alapítójával, Somogyi Zoltánnal.

Neki is jó összeköttetései vannak a baloldalon, konkrétan Gyurcsány embere: 2007 és 2008 között a miniszterelnök főállású gazdaságpolitikai főtanácsadója volt a Miniszterelnöki Hivatalban. Szakterületei között szerepelt például az egészségügy és az oktatáspolitika. Vajon az ő fejéből pattant ki a vizitdíj és a tandíj ötlete? Távozásakor arra hivatkoztak, hogy hiányzott neki az egyetemi közeg, ezért szeretett volna visszatérni oktatói pályájához, ám a folyosói pletyka szerint a valódi ok a gazdaságpolitikai reformok elmaradása volt. Meg merjük kockáztatni, hogy szerepet játszhatott benne a 2008. március 9-én tartott népszavazás is, amelyen a szavazók több mint 82 százaléka a vizitdíj eltörlésére szavazott.

Scharle Ágota

A Budapest Intézet alapítója, ügyvezető partnere és vezető kutatója az indulás óta. Közgazdász, és bár LinkedIn-profilján és a szervezet honlapján nem büszkélkedik vele, de egy konferencia bemutatójában szereplő életrajza szerint a CEU-n is tanult.

2005 és 2008 között, a Gyurcsány-kormány idején a Pénzügyminisztérium közgazdasági kutatóosztályának vezetője volt.

2020 decemberében ő is tiltakozott az uniós költségvetési vétó ellen.

Krekó Judit

A Budapest Intézet partnere és vezető kutatója. Adatlapja szerint 2014 óta a CEU közgazdaságtani doktori programjának hallgatója. Vajon rokoni kapcsolat fűzi őt Krekó Péterhez, a Political Capital vezetőjéhez? Mindenesetre a Facebook-profilján megosztott egy aláírásgyűjtést, melyben azt kéri ismerőseitől, hogy álljanak ki mellette (https://www.facebook.com/judit.kreko).

Projektek

A Budapest Intézet projekt alapon működik, forprofit cégről van szó, tehát bevételük jó része megrendelésekből származik, a többi pedig pályázati forrásokból. Honlapjuk szerint a tízmillió forintot meghaladó értékű projektek megrendelői között szerepel a Nyílt Társadalom Alapítvány. Kis kutatás után azonban kiderül, hogy az ennél kisebb összegű megrendeléseknél a Soros-hálózat más tagjaitól is csurran-cseppen pénz.

2011-ben a Nyílt Társadalom Alapítvány megrendelésére készült A mi pénzünk! Magyar költségvetés vizualizálása projekt, melynek célcsoportjai az ismertető szerint a középiskolai diákok és tanárok, valamint a sajtó. Mivel a 2011-es költségvetés volt az első, amelyet a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező Fidesz–KDNP-kormány állított össze és fogadott el, a cél egyértelműen az volt, hogy ellene ágáljanak.

2014-ben a Magyar Helsinki Bizottság felkérésére írtak egy elemzést A fogvatartás ára címmel. A honlapon található beszámoló szerint a megbízást a Helsinki Bizottság Az előzetes letartóztatás reformja Közép- és Kelet-Európában projektje keretében kapta a Budapest Intézet; a projekt az Open Society Foundations támogatásával valósult meg. Magyarul annyi történt, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány nem közvetlenül rendelte azt meg a Budapest Intézettől, hanem egy másik szervezeten keresztül finanszírozta az elemzést.

2015-ben a Cordélia Alapítvány (melyet szintén Soros támogat) és a Magyar Helsinki Bizottság megbízásából készítettek egy tanulmányt A traumatizált menekültek rehabilitációját segítő szolgáltatások fenntarthatóvá tételének megoldási lehetőségei Magyarországon címmel.

2016-ban a Magyar Helsinki Bizottság megrendelésére írtak egy anyagot a szabálysértési pénzbírságok szabadságvesztéssel történő kiváltásából adódó adminisztratív költségek témájában. Szerintük ugyanis a szabálysértési eljárások gyakran diszkriminatív és túlzó módon sújtanak hátrányos társadalmi csoportokat (különösen romákat, hajléktalanokat, szexmunkásokat), és ennek a gyakorlatnak a költségvetésben is nyoma van.

2018-ban az Amnesty International Magyarországnak készítettek elemzést, hogy segítséget nyújtsanak nekik a stratégiaalkotásban. Tudják, mint egyik Soros-szervezet a másiknak.

Szintén 2018-ban a Magyar Helsinki Bizottság kérte fel őket egy tanulmány készítésére az életvitelszerű közterületen tartózkodás szabálysértési szankcionálásának közvetlen társadalmi költségeiről. Írhatnának egy elemzést arról is, hogy milyen közegészségügyi hatásai és kockázatai vannak mind a hajléktalanokra, mind a társadalom többi részére az utcán élésnek…

2020 októberében azzal büszkélkedtek, hogy az Európai Bizottság által készített, Magyarországra vonatkozó jogállamisági jelentésben arra a tanulmányra is hivatkoznak, melyet ők készítettek az „önkormányzati közzétételi hiányosságok” témakörében. Hozzátették azt is, hogy a projekt, melynek keretében a tanulmány készült, az Open Society Initiative for Europe megbízásából folyt.

Együttműködések baloldali önkormányzatokkal

Nemcsak a Soros-szervezetek részéről érkezik pénz a Budapest Intézet háza tájára: zsíros megbízásokat kapnak a baloldali vezetésű önkormányzatoktól is, főleg a 2019-es választás óta.

Alighogy 2014 októberében megválasztották Zugló polgármesterének, Karácsony Gergely még az év decemberében megbízta az intézetet egy „minimumjövedelem” koncepció kidolgozásával. Ez gyakorlatilag ugyanaz az alapjövedelem, amelyért Karácsony pártja, a Párbeszéd azóta is kampányol.

A 2019 októbere óta Józsefvárost vezető – de inkább lerohasztó – Pikó András sem volt rest, decemberben már meg is rendeltek egy kutatást az intézettől egy oktatási program megalapozására.

A Niedermüller Péter vezetése alatt álló Erzsébetváros a szociálpolitikai fejlesztési stratégiája kidolgozásában kért segítséget a Budapest Intézettől. Hiszen a DK-s polgármester már korábban megmondta, hogy ő nem ért ehhez. Legalább segítséget kért, win-win szituáció.

A migránsokat beengedni nem kell félnetek jó lesz

A Budapest Intézet junior kutatója, Győry Adrienn részt vett 2015 januárjában (tehát a migrációs válságot megelőzően fél évvel) a CEU Közpolitikai Központjának műhelybeszélgetésén. A rendezvény témája az volt, milyen szerepet játszhatnának a bevándorlók az idősödő Európa gyermek- és idősgondozásának terén. A beszámoló szerint „az előadások és az azokat követő beszélgetések megerősítették az interdiszciplináris kutatások és megközelítések jelentőségét a gyermek- és idősgondozás, a migráció és a nemi esélyegyenlőség kutatási területén”. Persze, majd pont azok a muszlim migránsok segítik a nemek egyenlőségének elérését, akik a nőket szinte embernek sem nézik…

2015 szeptemberében közzétett kutatásukban – némileg a korábbi állásfoglalásuknak ellentmondóan – azt állapították meg, hogy a bevándorlók nem veszik el az európaiak munkáját. Idézzük: „Úgy találtuk, hogy ilyen negatív hatások csak rövid távon, a hazai munkavállalók bizonyos csoportjainál mutathatók ki. Ezzel szemben középtávon (kb. 4-6 év múltán) a hazai munkavállalók számára előnyös a bevándorlás, mivel átlagos bérük megnő és foglalkoztatottságuk nem csökken. A kedvező hatás főként a hazai munkavállalók – a bevándorlók megjelenésének hatására történő – szakmai előremenetelével magyarázható.”

Nem tudjuk, ezt miből számolták ki, de az évtizedes – ha nem évszázados – amerikai tapasztalatok nem őket igazolják. Nem véletlenül tudott 2016-ban Donald Trump maga mögé állítani legálisan bevándorolt, főleg spanyol ajkú szavazókat. Hiszen közismert, hogy az illegális migránsok kiszolgáltatottságuk okán jóval alacsonyabb bérért hajlandók dolgozni.

Az eredeti cikket ITT érheti el.

Kiemelt kép: Képernyőfotó a Budapest Intézet oldaláról