Idén is átvehető a diploma nyelvvizsga nélkül

Több tízezer végzős egyetemista és főiskolás fiatal munkába állását segíti elő a kormány azzal, hogy ebben a tanévben is engedélyezi a felsőoktatási oklevelek nyelvvizsga-bizonyítvány nélküli kiadását. A könnyítés főként az agrár-, a művészeti és a pedagógusképzések hallgatóit érinti elsősorban a kisebb, vidéki egyetemeken.

A járványidőszak soha nem látott kihívást jelentett nekik. Fotó: Czeglédi Zsolt Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Nyelvvizsga nélkül is kézhez vehetik diplomájukat, akik 2021. augusztus 31-ig sikeresen befejezik felsőoktatási tanulmányaikat – jelentette be közösségi oldalán Novák Katalin. Ahogyan írta, a közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzs kedden tett javaslatot, a kormány pedig szerdán döntött, és még csütörtökön a Magyar Közlönyben meg is jelent a vonatkozó kormányrendelet.

A kormány döntését megelőzően a HÖOK többször is kérte az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól, hogy a végzősöknek ebben az évben is biztosítsák a nyelvvizsga-amnesztiát, mert

a járványidőszak soha nem látott kihívásokat jelentett az egyetemistáknak, hiszen másfél évig nem tudtak részt venni jelenléti nyelvoktatásban, és a vizsgaidőpontokat is sok esetben korlátozták vagy törölték.

Mindez ráadásul a nemcsak a most nyáron végzőket, hanem a keresztfélévben, vagyis februárban abszolváltak diplomaszerzését is megnehezítette.

Budai Marcell, a HÖOK kommunikációs főnöke azt mondta lapunknak, számításaik szerint 20-25 ezer főt érint országos szinten a könnyítés. – Áprilisban végeztünk egy nagymintás – 23 ezer fő megkérdezésével zajlott – adatbekérést, amely azt az eredményt hozta, hogy

a végzősök 35 százalékának egy középfokú nyelvvizsgát sem sikerült megszereznie.

Ez az arány elég magas, ráadásul, mint tudjuk, sok olyan szak van, ahol az oklevél megszerzését két nyelvvizsgához, esetleg szaknyelvi vagy felsőfokú bizonyítványhoz kötik – magyarázta Budai Marcell.

Hozzátette: a HÖOK felmérése szerint a nyelvi bizonyítvánnyal nem rendelkező végzősök aránya bizonyos területeken kiemelkedően magas:

a művészeti szakosok 54 százalékának, az agrárszakosok 53 százalékának, a pedagógusképzésre járók 43 százalékának nincs nyelvvizsgája még a tanulmányai utolsó évében sem.

Kimondottan rossz a helyzet az egészségtudományi területen is, ahol a becslések szerint 70-80 százalékot is elérheti a nem nyelvvizsgázott diákok aránya. A probléma elsősorban a kisebb, vidéki intézményeket érinti, a tudományegyetemeken és a nagy budapesti egyetemeken a hallgatók többsége rendelkezik a szükséges nyelvtudással.

A középfokú egyébként 2003 óta valamennyi egyetemen egységes követelménye a diplomák kiadásának.

Emlékezetes, a pandémia miatt a kormány már tavaly is komoly engedményt tett: a végzés évétől függetlenül minden diplomát kiadtak, ami nyelvvizsga hiánya miatt ragadt benn, ennek köszönhetően csaknem 130 ezren jutottak hozzá oklevelükhöz.

A járványidőszak soha nem látott kihívást jelentett nekik
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A végzősök mellett egyébként a felvételizők is jól járnak: megírtuk, az idei felvételin nemcsak a komplex nyelvvizsgáért, hanem az írásbeli vagy szóbeli részvizsgákért is jár többletpont a felsőoktatásba jelentkezőknek.

Bár a veszélyhelyzet idején néhány központ engedélyt kapott, hogy online nyelvvizsgát szervezzen, és több ezer fiatal élt is a lehetőséggel, összességében nagyot zuhant 2020-ban a nyelvvizsgázók száma. A szokásos 120-125 ezer körüli létszám helyett tavaly csak 86 ezren mérették meg magukat. Ez ráadásul a nyelvvizsgaközpontoknak is jelentős anyagi károkat okozott, a legnagyobbak közé tartozó ELTE ­Origó Nyelvi Centrum ügyvezető igazgatója például arról beszélt korábban a Magyar Nemzetnek, hogy csaknem harminc százalékkal kevesebben vizsgáztak náluk, mint a megelőző évben, ami közel 200 millió forint árbevétel-csökkenést és 25 százalékos létszámleépítést jelentett.