Karácsony hallgatni akart a fővárosi közlekedési káoszról

Karácsony Gergely inkább a kabinetvezetőjét tolta előre, minthogy válaszoljon a hetek óta tartó fővárosi közlekedési káosszal kapcsolatos újságírói kérdésekre. Úgy tűnik a főpolgármester menekül a fővárost érintő kellemetlen témák elől, helyette Balogh Samu adott tájékoztatást a sajtónak péntek délelőtt.

Karácsony Gergely fél órával később egy másik – történetesen országos – témával kapcsolatban állt az újságírók elé, ahol sajtófőnöke rendre intette a sajtó képviselőit, mondván, csak a témában kérdezhető a főpolgármester.

A városházi vasszigort az újságírók nem tartották be, ezért a sajtókonferencia végén néhány kérdést mégis megengedtek a közlekedési dugókról is, ám azt gyorsan rövidre zárták.

Karácsony Gergely a közlekedési káoszt érintő kérdésre már a legelején vádaskodással reagált, szerinte a kormány három éve szerencsétlenkedik az M0-s körgyűrű hídjával, ami jelenleg is le van zárva. Továbbá okolta a csepeli HÉV vonalán zajló munkálatokat, és a Nyugati pályaudvar felújítását is. A főpolgármester szerint a fővárosi önkormányzat olyan beruházásokat indított el, amelyek nélkülözhetetlenek. Hangsúlyozta azt is: ezeket a kormánnyal közösen indította el.

Karácsony Gergely türelemre inti a lakókat a dugók miatt. Szerinte ilyen a nagyvárosi élet
Fotó: Mirkó István

Karácsony a kormányzat segítségével megvalósuló beruházásokat többnyire saját sikernek tudja be – erről árulkodnak a fővárosszerte kitett óriás plakátok, molinók is – ám amikor problémák adódnak, akkor a főpolgármester szerint mindketten felelősek érte. Ami azért is érdekes, mert a kormány a főváros kezébe adta a beruházások teljes kivitelezését, a kabinet csak a forrást biztosítja.

Karácsony az újságírók előtt azzal mentegetőzött, hogy nyáron a Balaton felé, az M7-es autópályán is dugó van, de azt is megemlítette, hogy ilyen a nagyvárosi élet.

Azzal is indokolta a káoszt, hogy a járványhelyzet megváltoztatta a közlekedési szokásokat, most sokkal többen ülnek autóba, mint a járvány előtt, ezzel arányosan kevesebben használják a tömegközlekedést.

A főpolgármester arra kérte a budapestieket, „örüljenek annak, hogy a város fejlődik, és legyenek türelmesek.”

A főpolgármester a kormányhoz is intézett felhívást: azokat a beruházásokat, amelyek növelik a belvárosi forgalmat, elsősorban az M0-s korszerűsítését, fejezze be őszre. Szavaiból kiderült: amit a fővárosi dugó csillapításáért megtehettek, azt már megtették.

A fővárosi vezetők abban reménykednek, hogy a tanévkezdésre a kormány végez a saját felújítási munkálataival, ezért nem növekszik majd a közlekedési káosz. Azt viszont egyértelművé tették, hogy a körúti kerékpársávokat nem akarják megszüntetni, mert ahogy mondták: az a legkihasználtabb kerékpáros útvonal.

A sajtótájékoztatón szó esett arról is, hogy éves késésekkel kezdődtek el a fővárosi beruházások. A pandémia éve alatt kényelmesen el lehetett volna kezdeni és mostanra végezni a Lánchíd és a Blaha Lujza tér felújításnak nagyobb részével. A csúszást Karácsony azzal magyarázta, hogy a kormánnyal meg kellett állapodni a változó (csökkentett) tartalmakról és a közbeszerzést is le kellett folytatniuk.

A Magyar Nemzet rákérdezett Balogh Samu kabinetfőnöknél, hogy miért nem volt jó a korábbi városvezetés által kidolgozott terv a Blaha Lujza tér felújítására, ugyanis ha időben elkezdik, már az átadásra lehetett volna készülni. Balogh Samu úgy fogalmazott, az eredeti terv szerinti felújításra sosem volt annyi pénz, amennyi kellett volna, a becsült költség meghaladta azt, ami a költségvetésben szerepelt. Balogh szerint a terveket azért kellett lebutítani, hogy még több fa legyen a téren, és egy későbbi időpontban – amennyiben lesz rá forrás – be lehessen vezetni a Népszínház utcai villamost a Rákóczi útra.

A kabinetvezető érvelése azért is sántít, mert

Karácsony Gergely főpolgármesteri széket elfoglalva fél évig nem is foglalkozott a Blaha Lujza tér rekonstrukciójának a kérdésével, már csak akkor vették újra napirendre, amikor kiderült, hogy ebben az esetben az egymilliárdos kormányzati támogatást vissza kell fizetniük, majd a határidő egy évvel történő meghosszabbítását kérték a kormánytól.

A főváros gyorsan lebutította a terveket, akkor még 1,3 milliárd forintra becsülték a költségeket a kiinduló négymilliárdhoz képest. A villamosátvezetés kérdése csak idén februárban merült fel egy civil társaság ötlete alapján, majd Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója is felhívta arra a figyelmet, hogy a Blaha Lujza tér felújítását nem lehet befejezni a villamosok vonalának lezárásával, mert az a későbbiekben fontos közlekedési fejlesztéseket akadályozna meg.

Vitézy úgy fogalmazott: „ne ültessenek fákat és ne telepítsenek szökőkutat a villamos átvezetésének útjába, hogy a jövőben ne legyen fakivágási botrány, és ne kelljen egy szökőkutat elbontani, amikor szeretnénk kiszabadítani a Népszínház utcai villamosvonalakat a mai szűkös végállomásukról.” A főváros részben elfogadta az érvelést, ám úgy tudni, nem változtattak jelentősen a terveken. A kabinetfőnök pénzügyi okfejtése sem állja meg a helyét, ugyanis a legutóbbi számok szerint 3,468 milliárd forintról volt szó, azaz csupán fél milliárd forinttal kevesebb, mintha másfél évvel ezelőtt a teljes projektet megvalósították volna.

Bagdy Gábor volt főpolgármester-helyettes lapunknak korábban azt állította: a költségvetésben volt fedezet az összes tervezett felújításra, ezzel szemben a főpolgármester kabinet főnöke mást állít.

A Magyar Nemzet rákérdezett a felújítások előtt elvégezendő közlekedési forgalomra kiható hatástanulmányra is. Lapunk egy hónapja kérte ki közérdekű adatigénylésben, ám azóta sem bocsátották rendelkezésünkre. Most sem kívántak reagálni a kérdésre, ezért megkérdőjelezhető annak előzetes elkészülte is. Mint ismert: hónapok óta zajlik az M3-as metró belvárosi szakaszának felújítása, erre indította rá a főváros a Lánchíd, a pesti alsó rakpart és a Blaha Lujza tér beruházásának munkálatait, amelyek együttesen leállították a belváros forgalmát, a csúcsidőben csak lépésben tudnak haladni az autók.