A tárca kommünikéje szerint az előzetes várakozások szerint folyik az alapítványok bejegyzése, a héten kilencet jegyeztek be. Kivételt jelent a szegedi és az óbudai egyetem alapítványa, ahol a bíróság hiánypótlást kért; ez a napokban megtörténik, és ezek az alapítványok is csatlakoznak a modellváltókhoz – írták.
A Miniszterelnökség közleményében idézte Stumpf István felsőoktatási modellváltásért felelős kormánybiztost, aki a bejegyzésre reagálva közösségi oldalán azt írta:
„Az alapítványok eredményes munkája a felsőoktatás és vele az ország versenyképességét is új alapokra helyezheti”
A kormánybiztos egyúttal jelezte, a modellváltás folyamata ezzel nem zárul le, sok munka vár az egyetemeket fenntartó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi kuratóriumokra és egyetemi szenátusokra, hogy a modellváltás kínálta lehetőségeket gyakorlati eredményekre váltsák.
A közleményben kitértek arra is: a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok olyan alapítványok, amelyeket az Országgyűlés, a kormány, valamint a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre. Az ezen alapítványoknak törvényben kijelölt állami vagy helyi önkormányzati feladatot a versenyképességet lehetővé tevő keretek között látják el.
Az intézmények a közigazgatási kötöttségekből kiszabadulnak, saját stratégiát alkothatnak, céljaik elérésére teljesítménycentrikus működést vezethetnek be
– fogalmaztak.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A Miniszterelnökség hozzátette, hogy
„a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi forma biztonságot ad a társadalomnak, az államnak és az egyetemnek, mert a kijelölt céltól el nem térülhet, javait annak és csak annak a szolgálatában használhatja. Az egyetem és az azt fenntartó alapítvány a közös sikerben érdekelt”
– jegyezték meg.
Kitértek arra is, hogy az Alkotmánybíróság (AB) döntése alapján a felsőoktatási intézményrendszer fenntarthatóságának biztosításáért és a felsőoktatási intézményi autonómia garantálásáért alkotmányos követelményt vezettek be.
Úgy folytatták: az alkotmányos követelmény a vizsgált jogszabály lehetséges alkotmányos értelmezési tartományának meghatározását jelenti, vagyis azt a keretet, amelyen belül a jogszabály mindennapi alkalmazása során mozogniuk kell a fenntartó kuratóriumoknak. Ez a konkrét esetben azt jelenti – magyarázták –, hogy ha a felsőoktatási intézmény költségvetése, éves beszámolója, szervezeti és működési szabályzata, vagyongazdálkodási terve, gazdálkodó szervezet alapítása vagy abban való részesedés szerzése, illetve a rektori pályázat kiírása közül bármelyikről a kuratórium dönt, akkor ez a hatáskörgyakorlás csak abban az esetben alkotmányos, ha a felsőoktatási intézmény szenátusát megillető véleményezési jog gyakorlására kellő időt biztosít, valamint lehetőséget ad érdemi javaslattétel megfogalmazására, és mindezt nyomon követhető módon figyelembe veszi a döntéshozatal során.
Ezzel az AB alkotmányosan is megerősítette a kormányzat által mindvégig hangsúlyozott szándékot, azaz a fenntartó kuratóriumok és a modellváltó felsőoktatási intézmények szoros, érdemi együttműködési kötelezettségét és érdekközösségét
– hangsúlyozták.
