Újra a nép szavával szemben a baloldal

A szociális népszavazáson ellenzéki pozícióból tudott profitálni a Fidesz–KDNP, akkor a baloldal még megpróbálta rábeszélni saját szimpatizánsait, hogy vegyenek részt a voksoláson. Később, amikor már kormányzati pozícióból kérdezte Orbán Viktor a magyarokat a migránskvótáról, a baloldal a távolmaradás mellett kampányolt. A magyarok többsége mindkét alkalommal a jobboldali álláspontot támogatta, a következő országgyűlési választásokon pedig kétharmados felhatalmazást adtak a Fidesz–KDNP-nek.

Fotó: Arpad Kurucz

Két alkalommal, 2008-ban és 2016-ban is népszavazás előzte meg a jobboldal későbbi kétharmados választási győzelmét. A Fidesz–KDNP által ellenzékből kezdeményezett, szociális népszavazásként ismert háromigenes voksoláson a tandíj, a kórházi napidíj és a vizitdíj eltörlésében értettek egyet a magyar emberek.

Az 50,5 százalékos részvétellel megtartott referendum után várható volt, hogy 2010-ben a magyarok az országgyűlési választásokon is támogatják a jobboldali pártszövetséget.

Emlékeztetőül: a három kérdésre több mint 3,3 millióan válaszoltak igennel. A kórházi napidíj eltörlésével 3 385 981 fő értett egyet, 3 321 313 szavazat érkezett a vizitdíj ellenében. Arra a kérdésre, hogy egyetért-e azzal, hogy ne kelljen tandíjat fizetni a felsőoktatásban, 3 309 616-an voksoltak igennel. Ezek a szavazatszámok minden kérdés esetében több mint 82 százalékos eredményt hoztak, s a népszavazás érvényes is volt. Az 1989-es négyigenes referendum után a 2008-as volt az első népszavazás, ahol a szavazóképes állampolgárok több mint fele elment voksolni. A nagy támogatottságnak és részvételnek két évvel később, 2010-ben komoly kihatása volt arra, hogy a Fidesz–KDNP pártlistájára 2,7 millióan szavaztak, az Országgyűlésben pedig kétharmados többséget szerzett az Orbán Viktor által vezetett pártszövetség.

Erős párhuzam

A migránskvóták elutasításáról kiírt, 2016-os népszavazást már kormánypártként kezdeményezte a Fidesz. Egyetlen kérdésben kérték ki a magyarok véleményét: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

A referendumot megelőző kampányban a kormánypártok egyértelművé tették, hogy az eredménnyel Brüsszelnek üzenhetnek a magyarok.

A 2015-ben kirobbant migrációs válságban a mostani helyzethez hasonlóan az Európai Unió és a Soros György támogatta NGO-k össztűz alá vették Orbán Viktort és kormányát, amiért kijelentették, hogy Magyarország nem akar befogadni tömegesen migránsokat. Az EU vezető hatalmának, Németországnak a kancellárja, Angela Merkel egy évvel korábban szó szerint meghívta Európába a magukat szíriai háborús menekültként meghatározó, papírok nélkül érkező, főleg fiatal férfiakból álló tömeget. Az öreg kontinensre szakadt migrációs nyomás láttán a nyugati tagországok a zöldhatáron érkező illegális bevándorlók szétosztásán kezdtek gondolkodni, amelynek egyik lehetséges eszköze a tagállamokra vonatkozó kötelező migránskvóta kiszabása lett volna.

Új taktika

Az ellenzékbe szorult baloldal más taktikát választott, mint 2008-ban. A szociális népszavazásnál legmarkánsabban az akkor még létező SZDSZ kampányolt azzal, hogy nemmel kell voksolni a különböző díjak eltörlésére, 2016-ban már csak a Liberálisok nevű utód mikropárt vállalta fel a migránskvóta melletti kiállást. A baloldal jelentősebb pártjai a távolmaradásra buzdítottak, a problémát pedig megpróbálták tagadni. – Nincs kötelező kvóta, nincs értelme a népszavazásnak – mondta annak idején Molnár Gyula, az MSZP akkori elnöke. A szocialisták mostani társelnöke,

Kunhalmi Ágnes pedig álproblémának nevezte a migrációt.

Gyurcsány Ferencék már akkor is Magyarország unióból történő kivezetésétől féltek. A DK alelnöke, Molnár Csaba szerint a népszavazásnak is az EU-ból való kilépés a célja. A Jobbik akkor még támogatta a Fidesz álláspontját, Vona Gábor akkori pártelnök kijelentette, hogy részt kell venni és nemmel kell szavazni a voksoláson. Az egyelőre kérdéses, hogy a mostani referendum kapcsán az egykori nemzeti radikális párt kitart-e a kormány gyermekvédő álláspontja mellett, az erről szóló törvényt mindenesetre a baloldal többi pártjával ellentétben megszavazták.

Érvénytelen, de eredményes

Öt éve végül 3 362 224 magyar állampolgár mondott nemet a migránskvótára, támogatva ezzel a kormány álláspontját, ami 98,3 százalékos eredményt jelentett. Mindössze valamivel több mint ötvenezren szavaztak arra, hogy az unió betelepíthessen illegális bevándorlókat hazánkba. A részvételi arány azonban ebben az esetben nem érte el az érvényességhez szükséges ötven százalék plusz egy szavazatot, a jogosultak 41,32 százaléka járult az urnák elé. Emlékezetes, a baloldal akkor ezt győzelmeként állította be,

Gyurcsány Ferenc az eredmények ismeretében kijelentette: „Győztünk, nem kicsit, hanem nagyon.”

A kormány azonban a nemzetközi színtéren sikeresen tudta felmutatni, hogy választópolgárok milliói állnak szemben a kötelező betelepítési kvótával, amelyről az Európai Unióban azóta sem született végleges döntés.

A népszavazás után két évvel, a 2018-as választásokon aztán 2,6 millióan voksoltak a Fidesz–KDNP listájára (ehhez jött még hozzá kétszázezer határon túli szavazat, amire 2010-ben még nem volt lehetőség), ez pedig újabb kétharmados győzelmet jelentett a kormánypártoknak.

A most bejelentett gyermekvédelmi népszavazás kihirdetése után a DK a jól ismert álláspontot vette fel. Jelezte: „tenni fognak róla”, hogy ne legyen érvényes a legkésőbb 2022. év elején esedékes referendum. Az LMP közben ötigenes népszavazásról beszél, igaz, ezzel Karácsony Gergely hamvában holt kezdeményezését próbálják népszerűsíteni.