Több mint 14 évvel Balla Irma fideszes debreceni önkormányzati képviselő meggyilkolása után fia, Schönstein Sándor még mindig nem kapta meg a teljes elégtételt meghurcoltatásáért. A jelenlegi helyzet szerint őt még mindig csak bizonyítottság hiányában mentették fel az anyagyilkosság vádja alól, és nem bűncselekmény hiányában. Annak ellenére így van ez, hogy D. Lajost jogerősen 15 év fegyházra ítélték az asszony meggyilkolása ügyében, és a tettes perújítási kérelmét is elutasította a Debreceni Ítélőtábla.
– Én ma értesültem a tettes kérelmének elutasításáról. Úgy értelmezem a bírósági közleményt, hogy most már valóban minden jogorvoslati út bezárult édesanyám gyilkosa előtt, ami így teljességgel jogerőre emelkedett. Egyeztetnem kell az ügyvédemmel a további lépésekről. Nem vagyok gyilkos, nem követtem el a bűncselekményt, így ezt kell kimondania a bíróságnak, nem pedig azt, hogy bizonyítottság hiányában mentenek fel – mondta el a Magyar Nemzetnek tegnap Schönstein Sándor, aki még korainak tartja, hogy a jogtalan meghurcoltatása miatti polgári (kártérítési) per folytatásáról beszéljen.
Ismert, Balla Irmát 2007 húsvétján gyilkolták meg a debreceni lakásán. Először fiát, Schönstein Sándort gyanúsították, majd vádolták meg a gyilkossággal, a rendőrök szerint ugyanis „túlságosan nyugodtan fogadta, hogy megölték az anyját”. A perben 2010-ben 12 év fegyházra ítélték a fiút, annak ellenére, hogy tagadta az emberölést, és a nyomozók vélekedésén túl semmilyen bizonyíték nem volt ellene. Ráadásul a nyomozás során, a gyilkosság idején a szomszédos házon segédmunkásként dolgozó D. Lajos kétszer is beismerte, hogy ő ölte meg az asszonyt, ám mindkétszer vissza is vonta a vallomását. Schönstein – és az igazság – szerencséjére a gyilkosságot a Petőfi Attila vezette különleges ügyek főosztályának életvédelmis nyomozói kezdték el újra felgöngyölíteni. Egy új DNS-azonosító technológiát is kidolgoztak, amelynek segítségével az áldozat hálóingén és az ágyneműjén talált nyomokból 2013-ban azonosították D.-t. A segédmunkást a Debreceni Ítélőtábla jogerősen tizenöt év fegyházbüntetésre ítélte 2020 februárjában, jóváhagyva a Nyíregyházi Törvényszék elsőfokú ítéletét, ám nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés helyett csak nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettében találta bűnösnek.
Ezek szerint az, hogy a gyilkos feszítővassal szétverte áldozata koponyáját és gégecsövét, nem volt különösen kegyetlen tett. A tábla azt is kimondta: az elítélt feltételesen nem bocsátható szabadlábra. A Debreceni Ítélőtábla 2020 novemberében, az elítélt beadványára, perújrafelvételi nyomozást rendelt el. Az elítélt ugyanis olyan körülményt, bizonyítékot mutatott be, amelyet eddig nem vizsgált a bíróság. D. azt állította, ő nem bántotta a sértettet, viszont látta, amint az asszonyt a fia bántalmazta, és azt is észlelte, hogy a helyszín közelében rejtette el a bántalmazás eszközét és más dolgokat is. A nyomozás célja annak eldöntése volt, hogy az elítélt által szolgáltatott adatokra tekintettel van-e helye perújítási eljárás elrendelésének. Az eljárást – amelynek idejét többször meghosszabbította az ítélőtábla – a rendőrség érdekkörében felmerült kizárási ok miatt végül a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatta le. A nyomozás alapján a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a perújítási indítvány elutasítását indítványozta, a vádlott azonban fenntartotta perújítási kérelmét. Végül szeptember 20-án a perújítási indítványt megalapozottság hiányában elutasították, kiderült, nem volt igaz, amit D. Lajos állított.
