– A parlamentben hétfőn az eucharisztikus kongresszusról beszélt. Hogyan értékelné az eseményt?
– Miniszterelnök úr találóan fogalmazott a kongresszusról, amikor azt mondta, hogy a kereszténység megmutatta az erejét. A történelem olyan kihívások elé állított bennünket, amelyekkel szemben bizony meg kell védenünk a keresztény civilizációnkat. A kongresszus, valamint az azt övező óriási érdeklődés demonstrálta is, hogy ezen törekvésünk mellett rengetegen állnak és támogatnak bennünket. A szentatya jelenléte és az, hogy a rendezvénysorozat zárómiséjét személyesen tartotta meg Budapesten, óriási megtiszteltetés Magyarországnak, hiszen a pápák általában nem vesznek részt az eucharisztikus kongresszusokon. Felemelő volt látni a 250 ezer embert a Hősök terén. Szükségünk van azokra a pillanatokra, amelyek megerősítik az emberekben a reményt. Ubi eucharistia, ibi ecclesia – ahol az eucharisztia, ott van az egyház, szól a latin mondás. Az egyház most itt volt nálunk, Budapesten.
– Elkezdődött a parlament őszi ülésszaka. Melyek a legfontosabb politikai kérdések, feladatok jelenleg?
– Orbán Viktor miniszterelnök úr felhívta a figyelmet a migráció veszélyére, beszélt a járványkezelésről, a családtámogatás fontosságáról és arról, hogy mivel Brüsszel zsarolja hazánkat a gyermekvédelmi törvény miatt, ezért pénzügyi erőforrásokat szereztünk kötvénykibocsátás révén. Az őszi ülésszakban e kérdések megoldására fogunk a leginkább koncentrálni.
– Hogyan lehetnek biztosak benne, hogy Brüsszel oda fogja adni a helyreállítási alapból járó pénzt?
– Ez a pénz jár a tagországoknak, ezért nem teheti meg Brüsszel, hogy nem fizeti ki. Azt viszont megtehetik, hogy elhúzzák a dolgot a választásokig. Erre a tisztességtelen nyomásgyakorlásra készülünk. De Magyarország nincs kiszolgáltatott helyzetben, Brüsszel akármilyen nemtelen eszközökhöz nyúl, nem fog megakadályozni minket abban, hogy érvényesítsük Magyarország és a magyar emberek érdekét.
– Orbán Viktor jelentős intézkedéseket jelentett be a parlamentben, a baloldal viszont nem reagált érdemben ezekre. Mi a véleménye a magatartásukról?
– Megdöbbentő, hogy milyen útszéli stílusban politizál a baloldal. A miniszterelnök fontos bejelentései illeszkednek a kormány politikájának világosan kirajzolódó irányába. A hitelmoratórium meghosszabbítása a leginkább rászorulók számára, a kétszázezer forintos minimálbér, a 13. havi nyugdíj visszaépítése, a családi adó-visszatérítés, a 25 év alattiak szja-mentessége mind olyan pozitívum, amit legalább elismerhetne a baloldal. Mindig is azt vallottam, figyelnünk kell politikai ellenfeleink kritikájára, mert tanulhatunk belőle, hiszen mi sem vagyunk tökéletesek. Az viszont elképesztő, hogy a baloldal semmiféle önkritikát nem gyakorol, csupán trágárságokkal és hazugságokkal provokálja az embereket.
– Mit gondol Gyurcsány Ferenc felszólalásáról, amely 15 évvel az őszödi beszéd kiszivárgása után hangzott el?
– Gyurcsány Ferenc Orbán Viktort nevezte a haza megrontójának, és saját maga próbált megmentőként tetszelegni. Neki és a baloldalnak lett volna lehetősége, hogy bizonyítson, de csak megszorításokat, csőd szélére sodort országot, devizahitelbe fulladt családok ezreit, kardlapozást és véres tömegoszlatást kaptak tőlük a magyarok. Tőle és az általa dirigált baloldaltól csupán a brüsszeli érdekek elvtelen kiszolgálását várhatjuk, amelyben a legfenyegetőbb, legsúlyosabb veszély az, hogy visszafordíthatatlanul elindíthatják az országot egy olyan úton, amelynek a végén megszűnik minden támasza a nemzetnek, leomlik az utolsó gátja is annak, hogy ellen tudjunk állni a globalizáció káros következményeinek.
– A DK elnökének ismét sikerülhet megvezetnie a választókat?
– A magyarok értékorientációja alapvetően érzelmi és teljesítményalapú. Fontosak a kötődéseink azokhoz a nagyjainkhoz – legyen szó sportolókról, tudósokról vagy történelmi személyekről –, akik igenis bizonyítottak. Az általunk felvázolt, a nemzeti tradíciókat és eredményeket is hangsúlyozó jövőkép szerintem vonzóbb az embereknek. Ahogy Goethe mondta, gyökerek és szárnyak a legtöbb, amit gyermekeinknek adhatunk. Kell hogy legyenek nagy céljaink, és akkor sikeresek leszünk. A gyökereikkel tisztában levő, értékeiket ismerő és hagyományaikat őrző nemzedékek lehetnek csak sikeresek. Gyurcsány Ferencék éppen ennek az ellenkezőjét szeretnék. Folyamatosan támadják az egyházat és a nemzeti identitásunkat, és vállaltan egy Európai Egyesült Államokat szeretnének, sőt támogatják a migrációt is. Meg kell mutatnunk neki, hogy a magyarok nem kérnek ebből.
– A nemzeti konzultáció eredménye nyomán az alaptörvényben rögzíthetik a nyugdíjak védelmét és a gyermekvédelem sarokpontjait. Miért van erre szükség?
– Már az alaptörvény megalkotása előtt is nemzeti konzultáción kértük ki az emberek véleményét, és mindig betartjuk, amit a konzultációkon kérnek tőlünk, ezért most is lépnünk kell. Mivel ismerjük a baloldal hozzáállását és korábbi tevékenységét, tudjuk, ha nem rögzítjük alaptörvényi szinten az emberek számára fontos értékeket, a gyermekek vagy éppen a nyugdíjak védelmét, akkor ők hozzá fognak ezekhez nyúlni, hiszen már annak idején is elvették a 13. havi nyugdíjat, és most is nyíltan támogatják az LMBTQ-propagandát.
– Mit gondol az afganisztáni kivonulásról?
– Már a szovjetek sem tudták átalakítani Afganisztánt, ahol mindig is a törzsi vezetők gyakorolták ténylegesen a hatalmat. Nem véletlen, hogy még Obama elnök is elismerte, hogy nem működött a demokráciaexport. A nemzetközi erők által kiképzett hadsereg pedig egyből átállt a tálibok oldalára, akik később sajnos brutálisan meg fogják torolni azok együttműködését, akik segítették a nyugati erőket. A magyar katonák mindenesetre tisztességesen helytálltak az afganisztáni évek során. Bevonulni valahova nagy harccal jár, de a kivonulás mégis sokkal bonyolultabb kérdés. Szerintem előbb a civileket kellett volna kihozni, és csak a végén kivonulni a katonai csapatokkal. Nekünk sikerült a mieinket kihozni, de nem kétséges, hogy a tálibok nem fognak kesztyűs kézzel bánni az Afganisztánban maradt ellenállókkal.
– Mekkora hatása lehet mindennek a migrációra?
– Brüsszelben sajnos továbbra sem változtattak a migrációs politikán, ha nem is a korábbi elánnal, de egyes politikusok továbbra is szinte invitálják a bevándorlókat Európába. Pedig ott kellene orvosolni a bajt, ahol keletkezik, nem pedig idehozni a problémát. Afganisztánban mindössze 25 kilométernyi vasútvonal van, de az internetes lefedettség 70-80 százalékos, így tudnak az európai életszínvonalról az ottaniak, és csábítja őket a felelőtlen nyugati politikusok meghívása. A számokból az látszik, hogy ott tartunk most, mint közvetlenül a 2015-ös válság előtt. Tavalyhoz képest megháromszorozódott az illegális határátlépési kísérletek száma. Mi ettől függetlenül továbbra is meg fogjuk védeni a határainkat. Magyarország mindig is fontos bástyája volt a kereszténységnek, és továbbra is kitartunk. Különösen most, miután a szentatya látogatása is megerősített minket.
